Jeremiás 50:1–46
50 Ezt a szózatot jelentette ki Jehova Babilonról,+ a káldeusok földjéről+, Jeremiás próféta által:
2 „Mondjátok el a nemzetek között, hirdessétek!+ Állítsatok jelt!+ Hirdessétek! Ne hallgassatok el semmit! Mondjátok: »Babilont elfoglalták!+ Szégyent vallott Bél,+ megrettent Merodák. Képmásai megszégyenültek,+ mocskos bálványaira rettenet szállt.«
3 Mert felvonult ellene északról egy nemzet,+ amely döbbenet tárgyává teszi az ő földjét; nincs is már lakója.+ Ember és háziállat egyaránt elmenekült,+ elmentek.”+
4 „Azokban a napokban és abban az időben+ — ez Jehova kijelentése — eljönnek majd Izrael fiai, ők és Júda fiai együtt.+ Sírni fognak menet közben, úgy jönnek,+ és Istenüket, Jehovát keresik.+
5 A Sionba vezető út felől tudakozódnak, arrafelé fordítják arcukat,+ és így szólnak: »Jöjjetek, csatlakozzunk Jehovához időtlen időkre szóló szövetségben, amely nem merül feledésbe.«+
6 Veszendő teremtmények nyája lett az én népem,+ pásztoraik tévelygésbe vitték őket.+ A hegyeken vezették el őket.+ Hegyekről dombokra jártak, elfeledték nyugalmuk helyét.+
7 Akik csak rájuk találtak, emésztették őket.+ Ellenségeik így beszéltek:+ »Nem vonunk magunkra vétket,+ hiszen vétkeztek Jehova ellen, az igazságosság hajléka+, ősatyáik reménysége+, Jehova ellen.«”
8 „Meneküljetek Babilonból! Igen, menjetek ki a káldeusok földjéről!+ Legyetek olyanok, mint a nyáj előtt a vezérállatok.+
9 Mert íme, fölkelek, és nagy nemzetek gyülekezetét hozom Babilonra észak földjéről,+ és felsorakoznak ellene.+ Onnan foglalják el.+ Nyilaik olyanok, mint a vitéz nyilai, aki megfosztja a szülőket gyermekeiktől, aki nem tér vissza sikertelenül.+
10 Zsákmánnyá lesz Káldea.+ Kifosztói mind jóllaknak”+ — ez Jehova kijelentése.
11 „Mert csak örvendeztetek,+ csak ujjongtatok, amikor kifosztottátok örökségemet.+ Bizony úgy kapáltatok, akár az üsző az üde gyepen,+ és úgy nyerítettetek, mint a mének.+
12 Rettenetesen megszégyenült anyátok.+ Csalódott, aki megszült titeket.+ Íme, ő a legjelentéktelenebb a nemzetek között: víztelen puszta és kietlen síkság.+
13 Jehova haragja miatt nem lesz lakója,+ és elhagyatott pusztasággá válik mindenestül.+ Aki csak Babilon felé jár, döbbenten bámul, és füttyenteni fog az őt ért minden csapás miatt.+
14 Sorakozzatok fel mindenfelől Babilon ellen+ mindnyájan, akik az íjat feszítitek!+ Lőjetek rá!+ Ne sajnáljátok a nyilat, hisz Jehova ellen vétkezett.+
15 Hallassatok csatakiáltást ellene mindenfelől!+ Kezét nyújtotta.+ Oszlopai ledőltek, falai leromboltattak.+ Mert bizony Jehova bosszúja ez.+ Álljatok bosszút rajta! Úgy cselekedjetek vele, ahogy ő cselekedett!+
16 Irtsátok ki Babilonból a magvetőt,+ és azt, aki sarlót fog aratás idején. A pusztító kard miatt ki-ki a saját népéhez tér, és mindenki a maga földjére menekül.+
17 Elűzött juh Izrael.+ Oroszlánok kergették el.+ Először Asszíria királya falta,+ utóbb pedig Nabukodonozor, Babilon királya rágta le csontjait.+
18 Azért ezt mondja a seregek Jehovája, Izrael Istene: »Íme, szemügyre veszem Babilon királyát és földjét, ugyanúgy, ahogy Asszíria királyát is szemügyre vettem.+
19 Izraelt visszahozom legelőjére,+ és legelni fog a Kármelen+ és a Básánon+. Jóllakik a lelke Efraim+ és Gileád+ hegyvidékén.«”
20 „Azokban a napokban és abban az időben+ — ez Jehova kijelentése — keresni fogják Izrael vétkét,+ de nem lesz meg, és Júda bűneit,+ de nem találják, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok.”+
21 „Merátaim földje ellen! Menj föl ellene+ és Pekód+ lakói ellen! Mészárlás járjon sarkukban, adassanak pusztulásra! — ez Jehova kijelentése. — Mindenben úgy cselekedj, ahogy megparancsoltam neked.+
22 Harci zaj van a földön, és nagy összeomlás!+
23 Ó, hogy összezúzták az egész föld pörölyét+, és hogy széttöredezik!+ Ó, miként lett Babilon döbbenet tárgyává a nemzetek között!+
24 Csapdát állítottam neked, és foglyul estél, ó, Babilon! Mit sem tudtál róla.+ Rád találtak, és meg is ragadtak, mert Jehova ellen indultál fel.+
25 Jehova kinyitotta már tárházát, és előhozza ítélethirdetésének fegyvereit.+ Bizony munkája van a legfőbb+ Úrnak, a seregek Jehovájának a káldeusok földjén.+
26 Gyertek el hozzá a legtávolabbi vidékről!+ Nyissátok ki csűrjeit!+ Hányjátok halomba, mint akik halmot raknak,+ és adjátok pusztulásra!+ Maradéka se legyen!+
27 Egytől egyig öljétek le fiatal bikáit+! Menjenek levágásra!+ Jaj nekik, mert eljött a napjuk, megszemlélésük ideje!+
28 Hallani azok hangját, akik futnak, akik menekülnek Babilon földjéről+, hogy hírül adják Sionban Jehova Istenünk bosszúját+, a templomáért való bosszút+.
29 Hívjátok össze Babilon ellen az íjászokat, mindenkit, aki az íjat feszíti.+ Üssetek tábort ellene mindenfelől! Senki meg ne meneküljön!+ Fizessetek meg neki cselekedetei szerint!+ Mindenben úgy cselekedjetek vele, ahogy ő cselekedett!+ Mert Jehovával, Izrael Szentjével szemben viselkedett elbizakodottan.+
30 Ezért hát elesnek ifjai a közterein,+ sőt minden harcosa el lesz hallgattatva ama napon”+ — ez Jehova kijelentése.
31 „Íme, én ellened vagyok,+ ó, Elbizakodottság+ — ez a legfőbb+ Úrnak, a seregek Jehovájának kijelentése —, mert eljön a te napod, az az idő, amikor szemügyre veszlek.
32 Bizony megbotlik és elesik az Elbizakodottság,+ és nem lesz, aki talpra állítsa.+ Tüzet gyújtok városaiban, és az megemészti egész környékét.”+
33 Ezt mondja a seregek Jehovája: „Izrael fiait Júda fiaival együtt elnyomják; megragadták őket foglyul ejtőik mindnyájan,+ és nem hajlandók őket elengedni.+
34 De erős a Megváltójuk,+ hiszen seregek Jehovája a neve.+ Eljár majd peres ügyükben,+ hogy megnyugtassa a földet,+ és megháborítsa Babilon lakóit.”+
35 „Kard támad a káldeusokra+ — ez Jehova kijelentése —, és Babilon lakóira,+ meg fejedelmeire+ és bölcseire+.
36 Kard támad a fecsegőkre+, és ostobán fognak cselekedni.+ Kard támad vitézeire,+ és bizony megrettennek.+
37 Kard támad lovaikra,+ harci szekereikre meg az egész keverék népre, amely közepette van,+ és asszonyokká válnak majd.+ Kard támad kincseire,+ és elrabolják azokat.
38 Pusztítás száll vizeire, és ki fognak száradni.+ Mert faragott képmások+ földje az, és rémisztő látomásaik miatt bolond módjára viselkednek.
39 Ezért a víztelen tájékok lakói üvöltő állatokkal laknak majd, és struccok fognak tanyázni benne.+ Soha többé nem lesznek lakosai, nem lesz hely számára nemzedékről nemzedékre.”+
40 „Mint ahogy Isten feldúlta Szodomát és Gomorrát+ meg a szomszédos városait+ — ez Jehova kijelentése —, úgy ott sem lakik majd ember, és nem lakozik benne embernek fia mint jövevény.+
41 Íme! Nép közeledik északról. Nagy nemzet+ és nagy királyok+ kelnek fel a föld legtávolabbi részeiről.+
42 Íjat és dárdát használnak,+ kegyetlenek és nem irgalmaznak.+ Hangjuk olyan, mint a háborgó tenger,+ és lovon nyargalnak;+ felsorakoznak, hogy egy emberként harcoljanak ellened, ó, Babilon leánya!+
43 Babilon királya hallotta hírüket,+ és kezei elernyedtek.+ Szorongás! Nagy fájdalmak törtek rá, mint a szülő asszonyra.+
44 Íme! Úgy jön fel, mint az oroszlán a Jordán büszke sűrűjéből a szilárd lakhelyre,+ és én egy pillantás alatt elűzöm őket onnan.+ A választottat rendelem föléje.+ Mert ki olyan, mint én,+ és kicsoda hív ki engem?+ Ugyan ki az a pásztor, aki meg tudna állni előttem?+
45 Halljátok meg tehát Jehova határozatát,+ melyet Babilon ellen hozott,+ és gondolatait, melyeket a káldeusok földje ellen gondolt ki.+ Bizony elhurcolják a nyáj kicsinyeit.+ Bizony elhagyatottá teszi miattuk lakhelyüket.+
46 Babilon bevételének hangjától megrendül a föld,+ és kiáltás hallatszik majd a nemzetek között.”+
