Dániel 8:1–27
8 Belsazár+ király uralkodásának harmadik évében nekem, Dánielnek, látomásom volt az először látott látomás után.+
2 Tehát látomásom volt, és amíg néztem, történt, hogy az Elám+ tartományban lévő Susán+ várában voltam; majd figyeltem tovább a látomást, és az Ulai+ folyónál találtam magam.
3 Amikor felemeltem szememet, ezt láttam: íme, egy kos+ állt a folyó előtt, és két szarva volt. Bár mindkét szarv nagy volt, az egyik nagyobb volt, mint a másik, és a nagyobbik tűnt elő később.+
4 Láttam, amint a kos nyugat, észak és dél felé öklelt, és egyetlen vadállat sem állt meg előtte, és senki sem volt, aki szabadulást hozott volna a kezei közül.+ Azt tette, amit akart, és felfuvalkodott.
5 Én pedig tovább figyeltem, és íme, egy kecskebak+ jött napnyugat felől az egész föld színe felett, és nem érintette a földet. A kecskebak szemei között pedig egy feltűnő szarv volt.+
6 Ment a kétszarvú kos felé, amelyet a folyó előtt láttam állni; dühödt erővel futott feléje.
7 Láttam, amint közvetlen közelébe ért a kosnak, és keserűségében leütötte, letörte a két szarvát, a kosban pedig nem volt erő, hogy megálljon előtte. Az tehát leterítette a kost a földre, összetaposta, és nem volt, aki a kost kiszabadíthatta volna annak hatalmából.+
8 A kecskebak pedig nagyon felfuvalkodott+; de amint hatalmassá vált, a nagy szarva letört, és feltűnő módon négy másik nőtt a helyébe az egek négy szelének irányába.+
9 És egyikükből egy másik, kis szarv jött elő,+ ami nagyon nagyra nőtt dél, napkelet és a Dicsőség+ felé.
10 Tovább nőtt, egészen az egek seregéig,+ némelyeket a seregből és a csillagokból+ a földre vetett, majd letaposta őket.+
11 Felmagasztalta magát egészen a sereg Fejedelméig+, akitől elvették az állandó áldozatot+, és lerombolták szentélyének szilárd helyét.+
12 És a törvényszegés+ miatt egy sereget fokozatosan kiszolgáltattak+ az állandó áldozattal+ együtt; és az az igazságot+ folyton a földre vetette,+ és cselekedett, és sikeres volt.+
13 És hallottam, amint egy szent+ szólt, és egy másik szent a következőket kérdezte attól, aki szólt: „Meddig tart a látomás az állandó áldozatról+ és a pusztító törvényszegésről+, és arról, hogy a szent helyet és a sereget hagyják tiportatni?”+
14 Így szólt hozzám: „Kétezer-háromszáz estig és reggelig; s a szent helyet biztosan a megfelelő állapotba hozzák.”+
15 Miközben én, Dániel, ezt a látomást figyeltem, s kerestem az értelmét,+ íme, egy életerős férfihoz hasonló valaki állt elém.+
16 És földi ember hangját hallottam az Ulai+ közepén, aki így kiáltott: „Gábriel+, magyarázd meg neki a látottakat!”+
17 Ő tehát odajött, ahol álltam, de amikor odajött, úgy megrémültem, hogy arccal a földre borultam. Ő pedig ezt mondta nekem: „Értsd meg,+ ó, embernek fia,+ hogy a látomás a vég idejére szól.”+
18 Miközben beszélt hozzám, arccal a földön fekve mély álomba merültem.+ Ezért megérintett, és felállított oda, ahol korábban álltam.+
19 Így folytatta: „Most tudatom veled, mi fog történni az ítélethirdetés befejező szakaszában, mert mindez a vég meghatározott idejére szól.+
20 A kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Perzsiának a királyait jelenti.+
21 A szőrös kecskebak Görögország királya;+ a nagy szarv pedig, mely a szemei között volt, az első király.+
22 És hogy az letört úgy, hogy végül négy másik került a helyébe,+ az azt jelenti, hogy négy királyság támad a nemzetéből, de nem az ő hatalmával.
23 Királyságuk befejező szakaszában, amikor a törvényszegők cselekedetei teljességre jutnak, fel fog állni egy vad ábrázatú király, aki érti a kétértelmű beszédeket.+
24 Hatalmas erejű lesz, bár nem a saját erejéből.+ Rendkívüli módon fog pusztítani,+ sikeres és hatékony lesz. A hatalmasokat elpusztítja, még a szentekből álló népet is.+
25 Éleslátásával keze sikerre viszi a csalárdságot.+ Szívében felfuvalkodik,+ és a gondtalanság idején+ sokakat elpusztít. Fölkel a fejedelmek Fejedelme+ ellen, de kéz érintése nélkül összetöretik.+
26 Az estéről és a reggelről szóló látomás, amelyről most szó volt, igaz.+ Te azonban pecsételd be a látomást, mert még sok napra szól.”+
27 És én, Dániel, kimerültnek éreztem magam, és lebetegedtem néhány napra.+ Majd felkeltem, és végeztem a király munkáját;+ de állandóan kábult voltam a látomás miatt, amelyet senki nem értett.+
