5Mózes 26:1–19
26 Ha majd bemész a földre, melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségül, és már birtokba vetted, és rajta laksz,+
2 akkor vegyél a föld minden gyümölcsének zsengéjéből+, amit a földeden gyűjtesz be, melyet Jehova, a te Istened ad neked. Tedd azokat kosárba, és menj arra a helyre, melyet Jehova, a te Istened választ, hogy ott lakozzon a neve.+
3 Menj a paphoz+, aki azokban a napokban lesz, és mondd ezt neki: »Jelentést teszek ma Jehova, a te Istened előtt, hogy bejöttem a földre, mely felől megesküdött Jehova az ősatyáinknak, hogy nekünk adja.«+
4 És a pap vegye el kezedből a kosarat, és tegye Jehova, a te Istened oltára elé.
5 Te pedig szólj, és mondd ezt Jehova, a te Istened előtt: »Veszendő szíriai+ volt atyám. Lement Egyiptomba,+ és ott lakott jövevényként kevesedmagával,+ de ott nagy, erős és hatalmas nemzetté lett.+
6 Az egyiptomiak rosszul bántak velünk, nyomorgattak bennünket, és nehéz rabszolgaság alá vetettek minket.+
7 Mi Jehovához kiáltottunk,+ ősatyáink Istenéhez, és Jehova meghallotta hangunkat,+ látta nyomorúságunkat, bajainkat, és hogy elnyomnak bennünket.+
8 Végül Jehova kihozott minket Egyiptomból erős kézzel,+ kinyújtott karral,+ nagy félelmet keltve,+ jelekkel és csodákkal.+
9 Majd elhozott minket erre a helyre, és nekünk adta ezt a földet, a tejjel és mézzel folyó földet.+
10 És most nézd, elhoztam eme föld termésének zsengéjét, melyet Jehova adott nekem.«+
Tedd hát azt Jehova, a te Istened elé, azután hajolj meg Jehova, a te Istened előtt.+
11 Örvendezz+ minden jónak, melyet Jehova, a te Istened neked és a háznépednek adott, te, a lévita és a jövevény, aki közötted van.+
12 Ha a harmadik évben,+ a tized évében megadod termésed minden tizedét,+ add azt a lévitának, a jövevénynek, az apátlan fiúnak és az özvegynek, és egyenek a kapuidon belül, és lakjanak jól.+
13 Ekkor mondd ezt Jehova, a te Istened előtt: »Eltávolítottam a házamból, ami szent, és a lévitának, a jövevénynek, az apátlan fiúnak és az özvegynek adtam,+ összhangban minden parancsolatoddal, melyet parancsoltál nekem. Nem hágtam át parancsolataidat, és nem is feledkeztem meg róluk.+
14 Nem ettem belőle gyászomban, nem vettem el belőle tisztátalanul, és halottra sem adtam belőle. Hallgattam Jehovának, az én Istenemnek a szavára. Mindent aszerint tettem, amint parancsoltad nekem.
15 Tekints le a te szent lakhelyedből,+ az egekből, és áldd meg népedet,+ Izraelt, és a földet, melyet nekünk adtál — ahogy megesküdtél ősatyáinknak+ —, a tejjel és mézzel folyó földet.«+
16 E mai napon Jehova, a te Istened azt parancsolja neked, hogy tegyél eleget ezeknek a rendelkezéseknek és bírói döntéseknek.+ Tartsd meg őket és tegyél eleget nekik teljes szívedből+ és teljes lelkedből.+
17 Ma kimondattad Jehovával, hogy ő lesz a te Istened mindaddig, míg az ő útjain jársz, megtartod rendelkezéseit+, parancsolatait+ és bírói döntéseit+, és hallgatsz a szavára.+
18 Jehova pedig elmondatta veled ma, hogy a népe leszel, különleges tulajdona+ — ahogyan megígérte neked+ —, és hogy megtartod minden parancsolatát,
19 ő pedig az általa létrehozott összes nemzet fölé emel,+ aminek dicséret, hírnév és ékesség lesz az eredménye mindaddig, míg Jehovának, a te Istenednek a szent népe leszel,+ ahogy megígérte.”
