5Mózes 15:1–23
15 Minden hetedik esztendő vége legyen az elengedés ideje.
2 Ez pedig az elengedés módja:+ Minden hitelező engedje el azt, amivel felebarátja adósa neki. Ne szorongassa meg felebarátját vagy testvérét, hogy fizessen,+ mert kikiáltották a Jehováért való elengedést.+
3 Az idegenből jött+ személyt megszorongathatod, hogy fizessen, de amid csak testvérednél van, azt engedje el kezed.
4 Nem is lesz senki sem szegény közötted, mert megáld Jehova azon a földön,+ melyet Jehova, a te Istened ad neked örökségként, hogy birtokba vedd azt,+
5 de csak akkor, ha hallgatsz Jehovának, a te Istenednek szavára, és ügyelsz arra, hogy megcselekedd mindezeket a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked.+
6 Mert Jehova, a te Istened megáld téged, ahogy megígérte neked; zálogért adsz majd kölcsönt+ sok nemzetnek, te viszont nem kérsz kölcsön. Sok nemzet felett uralkodsz majd, rajtad viszont nem fognak uralkodni.+
7 Ha testvéreid közül valaki elszegényedik közötted valamelyik városodban, a földeden, melyet Jehova, a te Istened ad neked, ne keményítsd meg szívedet, és ne légy szűkmarkú szegény testvéreddel,+
8 hanem nyisd meg kezed nagylelkűen,+ és adj neki zálogért annyi kölcsönt, amennyire szüksége van, amennyit nélkülöz.
9 Vigyázz magadra, nehogy szívedben+ hitványságot szólj, ezt mondva: »Közel a hetedik év, az elengedés éve«,+ és nehogy fukar szemmel nézz szegény testvéredre,+ semmit sem adva neki, őneki pedig Jehovához kelljen kiáltania ellened,+ ami bűnöddé lesz neked.+
10 Mindenképpen adj neki,+ és ne fukarkodj szívedben, amikor adsz neki, mert ezért áld meg téged Jehova, a te Istened minden tettedben és mindenben, amibe belefogsz.+
11 A szegény ugyanis sosem fogy ki a földről.+ Ezért parancsolom meg neked ezt mondva: »Nyisd meg kezed nagylelkűen a nehéz sorú és szegény testvérednek a földeden.«+
12 Ha eladják neked testvéredet, egy héber férfit vagy héber nőt,+ és már hat évet szolgált neked, akkor a hetedik évben bocsásd szabadon magad mellől.+
13 És amikor szabadon bocsátod magad mellől, ne küldd el üres kézzel.+
14 Lásd el nyájadból, a szérűdről, olaj- és szőlőprésedből. Ahogy megáldott téged Jehova, a te Istened, úgy adj neki.+
15 Emlékezz arra, hogy rabszolga voltál Egyiptom földjén, és Jehova, a te Istened megváltott téged.+ Ezért parancsolom ma ezt neked.
16 Ha pedig így szól hozzád: »Nem megyek el tőled!«, mivel szeret téged és háznépedet, mert jól ment sora nálad,+
17 akkor vegyél egy árt, fúrd a fülébe és az ajtóba, és legyen a rabszolgád időtlen időkig.+ Rabszolganőddel is ugyanígy tegyél.
18 Ne tűnjön nehéznek szemedben, amikor szabadon bocsátod magad mellől,+ mert a béres+ kétszeres bérét szolgálta neked hat éven át, és megáld téged Jehova, a te Istened mindenben, amit teszel.+
19 Csordád és nyájad minden hím elsőszülöttjét szenteld Jehovának, a te Istenednek.+ Ne dolgoztasd bikád elsőszülöttjét, és ne nyírd meg nyájad elsőszülöttjét.+
20 Jehova, a te Istened előtt edd meg azt évről évre te és a háznéped azon a helyen, melyet Jehova kiválaszt.+
21 Ha fogyatkozás van benne, mert sánta vagy vak, vagy bármilyen súlyos fogyatkozása van, azt ne áldozd fel Jehovának, a te Istenednek.+
22 A kapuidon belül edd meg, a tisztátalan személy és a tiszta együtt,+ ugyanúgy mint a gazellát, és mint a szarvasbikát.+
23 Csak a vérét ne edd meg.+ Öntsd a földre, mint a vizet.+