4Mózes 14:1–45
14 Ekkor kifakadt az egész közösség, és a nép kieresztette hangját, és egész éjszaka siránkozott+.
2 Izrael fiai mind zúgolódni kezdtek Mózes és Áron ellen,+ és az egész közösség ellenük beszélt: „Bárcsak meghaltunk volna Egyiptom földjén, vagy bárcsak meghaltunk volna ebben a pusztában!
3 Miért hoz Jehova minket erre a földre, hogy kard által essünk el?!+ Feleségeink és kicsinyeink prédává lesznek.+ Hát nem jobb, ha visszatérünk Egyiptomba?”+
4 Sőt még ezt is mondogatták egymásnak: „Jelöljünk ki egy főt, és térjünk vissza Egyiptomba!”+
5 Mózes és Áron ekkor arcra borultak+ Izrael fiai közösségének egész gyülekezete előtt.
6 Józsué, Nún fia+ és Káleb, Jefunné fia+ pedig, kik azok között voltak, akik kikémlelték a földet, megszaggatták ruhájukat,+
7 és ezt mondták Izrael fiai egész közösségének: „A föld, amelyen átmentünk, hogy kikémleljük, nagyon-nagyon jó föld.+
8 Ha Jehova gyönyörűségét leli bennünk,+ akkor be fog minket vinni erre a földre, és nekünk adja ezt a tejjel és mézzel folyó földet.+
9 Csak Jehova ellen ne lázadjatok+; és ne féljetek annak a földnek a népétől,+ mert kenyér az nekünk. Elfordult tőlük az oltalmuk,+ Jehova pedig velünk van.+ Ne féljetek tőlük!”+
10 Ám az egész közösség arról beszélt, hogy megkövezi őket.+ Jehova dicsősége pedig megjelent a találkozás sátrán Izrael minden fiának.+
11 Jehova végül ezt mondta Mózesnek: „Meddig+ nem tisztel még engem ez a nép,+ és meddig nem hisznek még bennem mindazon jel ellenére sem, melyet bemutattam közöttük?+
12 Hadd sújtsak le rájuk járvánnyal, és űzzem el őket, és hadd tegyelek téged náluk nagyobb és hatalmasabb nemzetté!”+
13 Mózes azonban ezt mondta Jehovának: „Az egyiptomiak, akik közül hatalmaddal kihoztad ezt a népet, biztosan hallanak majd erről,+
14 és biztos elmondják ezt e föld lakóinak. Hallották, hogy te, Jehova vagy e nép között,+ aki szemtől szemben megjelentél nekik.+ Hogy te vagy Jehova, s a felhőd felettük áll, és felhőoszlopban mész előttük nappal, éjjel pedig tűzoszlopban.+
15 Ha egy emberként+ elvesztenéd ezt a népet, akkor a nemzetek, akik hallották híredet, biztosan ezt mondanák:
16 »Mivel Jehova nem tudta bevinni ezt a népet arra a földre, amely felől megesküdött nekik, levágta őket a pusztában.«+
17 Most azért, kérlek, magasztaltassék fel a hatalmad,+ ó, Jehova, ahogyan megmondtad:
18 »Jehova lassú a haragra,+ és bővelkedik szerető-kedvességben,+ megbocsát vétket és törvényszegést,+ de semmiképp sem fog felmenteni a büntetés alól,+ hanem megbünteti az apák vétkéért a fiakat, a harmadik nemzedéket és a negyedik nemzedéket.«+
19 Bocsásd meg, kérlek, e nép vétkét szerető-kedvességed nagy volta szerint, ahogyan megbocsátottál e népnek Egyiptomtól fogva mindeddig.”+
20 Jehova ekkor ezt mondta: „Megbocsátok a te szavad szerint.+
21 Mindamellett élek én, hogy be fogja tölteni Jehova dicsősége az egész földet.+
22 De mindazok az emberek, akik látták dicsőségemet+ és jeleimet+, amelyeket Egyiptomban és a pusztában mutattam, és mégis folyton próbára tettek+ engem immár tízszer, és nem hallgattak szavamra,+
23 sosem fogják meglátni azt a földet, amely felől megesküdtem atyáiknak; igen, mindazok, akik nem tisztelnek, nem fogják meglátni.+
24 Az én szolgámat, Kálebet+ viszont, mivel másfajta szellem van benne, és mindig teljesen követett engem,+ beviszem arra a földre, amelyen járt, és utódai birtokba veszik azt.+
25 Mivel az amálekiták és a kánaániták+ laknak a völgyben, holnap forduljatok meg, és induljatok el, vonuljatok a pusztába a Vörös-tenger útján.”+
26 Jehova tovább beszélt Mózeshez és Áronhoz, ezt mondva:
27 „Meddig zúgolódik még ellenem ez a gonosz közösség?+ Hallottam Izrael fiainak zúgolódását, mellyel ellenem zúgolódnak.+
28 Mondd meg nekik: »,Élek én — ez Jehova kijelentése —, hogy pontosan úgy fogok veletek tenni, mint ahogy ti beszéltetek a fülem hallatára!+
29 Ebben a pusztában hullanak el tetemeitek,+ igen, mindazok, akiket számba vettek közületek húszévestől felfelé, ti, kik zúgolódtatok ellenem.+
30 Ti bizony nem mentek be arra a földre, mely felől esküre emeltem kezemet,+ hogy veletek fogok lakni; kivéve Kálebet, Jefunné fiát és Józsuét, Nún fiát.+
31 Kicsinyeiteket viszont, akikről azt mondtátok, hogy prédává lesznek,+ őket beviszem, és ők megismerik azt a földet, amit ti elutasítottatok.+
32 A ti tetemeitek azonban ebben a pusztában fognak elhullani.+
33 Fiaitok pedig pásztorok lesznek a pusztában+ negyven évig, és felelniük kell a ti paráználkodásaitokért+ mindaddig, míg megemésztődik holttestetek a pusztában.+
34 A napok számának megfelelően, amelyeken kikémleltétek azt a földet — ez negyven nap+ volt: egy-egy napért egy-egy év+ —, negyven éven+ át fogtok felelni vétkeitekért, hogy megtudjátok, mit jelent az, ha elidegenedem tőletek.+
35 Én, Jehova szóltam;+ bizony ezt fogom tenni ezzel az egész gonosz közösséggel, azokkal, akik összegyűltek ellenem: Ebben a pusztában lesz végük, itt fognak meghalni.+
36 És azok a férfiak, akiket Mózes elküldött, hogy kémleljék ki a földet, s akik mikor visszatértek, zúgolódóvá tették az egész közösséget ellene, rossz hírt hozva arról a földről,+
37 igen, azok a férfiak, akik rossz hírt hoztak a földről, csapás által halnak meg Jehova előtt.+
38 De Józsué, Nún fia és Káleb, Jefunné fia életben marad azok közül a férfiak közül, akik elmentek kikémlelni azt a földet.’«”+
39 Amikor Mózes elmondta ezeket a szavakat Izrael fiainak mind, akkor a nép módfelett keseregni kezdett.+
40 Ráadásul felkeltek kora reggel, megpróbáltak felmenni a hegy tetejére, és ezt mondták: „Itt vagyunk, és felmegyünk arra a helyre, amelyről Jehova beszélt. Bizony vétkeztünk.”+
41 Mózes azonban ezt mondta: „Miért hágjátok át Jehova utasítását?+ Ez nem lesz sikeres.
42 Ne menjetek fel, mert Jehova nincs köztetek; nehogy vereséget szenvedjetek ellenségeitek előtt.+
43 Mert az amálekiták és a kánaániták ott vannak előttetek;+ és kard által fogtok elhullani, mert nem lesz veletek már Jehova, mivel elfordultatok, és nem követitek Jehovát.”+
44 Ők ennek ellenére felmerészkedtek a hegy tetejére,+ ám Jehova szövetségének a ládája és Mózes nem mozdult a táborból.+
45 Akkor az amálekiták+ és a kánaániták, akik azon a hegyen laktak, lejöttek, vágták őket, és szétkergették őket egészen Hormáig+.
