2Mózes 11:1–10
11 Jehova így szólt Mózeshez: „Még egy csapással sújtom a fáraót és Egyiptomot. Utána majd elbocsát titeket innen.+ Akkor majd mindenestől elbocsát, sőt elkerget innen titeket.+
2 Beszélj hát a nép füle hallatára, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától és minden nő a szomszédasszonyától ezüst- és aranytárgyakat.”+
3 Jehova pedig kedvessé tette a népet az egyiptomiak szemében.+ Mózes is igen hatalmas volt Egyiptom földjén, a fáraó szolgáinak szemében, és a nép szemében.+
4 És Mózes így szólt: „Ezt mondta Jehova: »Éjfél körül átvonulok Egyiptomon,+
5 és meghal Egyiptom földjén minden elsőszülött+, a trónján ülő fáraó elsőszülöttje is, a kézimalmot hajtó szolgálólány elsőszülöttje is, és minden jószág elsőszülöttje.+
6 És nagy jajgatás lesz Egyiptom egész földjén, amilyen még sosem volt, és nem is lesz többé.+
7 De Izrael fiaira, sem emberre, sem állatra nem mordul rá még a kutya sem;+ azért, hogy megtudjátok, Jehova különbséget tud tenni az egyiptomiak és Izrael fiai között.«+
8 Ezek a szolgáid pedig mind lejönnek hozzám, és leborulnak előttem,+ ezt mondva: »Menjetek el, te és az egész nép, aki a te nyomdokodat követi!« És utána elmegyek.” Mózes ezután nagy haraggal kiment a fáraó elől.
9 Jehova ekkor ezt mondta Mózesnek: „A fáraó azért nem hallgat rátok,+ hogy csodáim sokasodjanak Egyiptom földjén.”+
10 Mózes és Áron végrehajtotta mindezeket a csodákat a fáraó előtt,+ ám Jehova hagyta, hogy konokká váljon a fáraó szíve, és az nem bocsátotta el országából Izrael fiait.+
