2Királyok 8:1–29
8 És Elizeus ezt mondta annak az asszonynak, akinek a fiát életre keltette:+ „Kelj föl, menj el a háznépeddel, és lakjál jövevényként bárhol, ahol jövevényként lakhatsz,+ mert Jehova éhínséget+ rendelt, és el kell annak jönnie az országra hét évre.”+
2 Az asszony erre fölkelt, és az igaz Isten emberének szava szerint cselekedett. Elment+ a háznépével+, és a filiszteusok+ országában telepedett le mint jövevény, hét évre.
3 És történt hét év elteltével, hogy az asszony visszatért a filiszteusok földjéről, és elindult, hogy a királyhoz kiáltson+ házáért és földjéért.
4 A király ekkor éppen Géházival+, az igaz Isten emberének szolgájával beszélt, és így szólt: „Beszéld el nekem, kérlek, mindazokat a nagy dolgokat, amelyeket Elizeus tett.”+
5 És történt, hogy amint elbeszélte a királynak, hogyan keltette életre a halottat,+ íme, az asszony, akinek a fiát életre keltette, a királyhoz kiáltott házáért és földjéért.+ Géházi rögtön megszólalt: „Uram+ király, ez az az asszony, és ez a fia, akit életre keltett Elizeus.”
6 A király erre kikérdezte az asszonyt, az pedig elbeszélte neki a történteket.+ Akkor a király melléje adott egy udvari tisztviselőt+, és ezt mondta: „Add vissza mindenét, és a szántóföld minden jövedelmét, attól a naptól számítva, hogy elhagyta az országot, egészen mostanáig.”+
7 Elizeus pedig elment Damaszkuszba+; és Ben-Hadád+, Szíria királya beteg volt. Jelentették hát neki: „Az igaz Isten embere+ idejött.”
8 A király akkor így szólt Hazáelhez+: „Végy a kezedbe ajándékot,+ és menj az igaz Isten embere elé. Kérdezd meg+ általa Jehovát, és így szólj: »Felgyógyulok-e ebből a betegségből?«”
9 Hazáel tehát elindult, hogy találkozzon vele, és ajándékot vett kezébe, igen, mindenféle jó dolgot Damaszkuszból, negyven teve terhét. Odament, megállt előtte, és ezt mondta: „Fiad,+ Ben-Hadád, Szíria királya küldött engem hozzád ezekkel a szavakkal: »Felgyógyulok-e ebből a betegségből?«”
10 Elizeus így szólt hozzá: „Menj, és jelentsd neki: »Bizonyosan felgyógyulsz«, és Jehova megmutatta nekem,+ hogy meg fog halni.”+
11 És mereven nézett, mígnem zavarba ejtő volt már a helyzet. Akkor az igaz Isten embere sírva fakadt.+
12 Hazáel megszólalt: „Miért sír az én uram?” Ő ezt mondta: „Mert jól tudom, milyen kárt+ okozol majd Izrael fiainak. Megerősített helyeiket tűzbe borítod, válogatott férfiaikat kardélre hányod, gyermekeiket darabokra zúzod,+ és várandós asszonyaikat felhasogatod.”+
13 Hazáel erre így szólt: „Micsoda a te szolgád, aki nem több egy kutyánál+, hogy meg tudná tenni ezt a nagy dolgot?” Elizeus azonban ezt mondta: „Jehova úgy mutatott meg nekem téged mint Szíria királyát.”+
14 Ezután elment Elizeustól, és megérkezett urához. Az megkérdezte tőle: „Mit mondott neked Elizeus?” Ő így felelt: „Ezt mondta nekem: »Bizonyosan felgyógyulsz.«”+
15 Másnap pedig történt, hogy fogott egy takarót, vízbe mártotta, és a király arcára terítette,+ úgyhogy meghalt.+ És Hazáel+ kezdett uralkodni helyette.
16 És Izrael királyának, Jórámnak+, Aháb fiának az ötödik évében, amikor Josafát volt Júda királya, Jórám+, Júda királyának, Josafátnak a fia király lett.
17 Harminckét éves volt, amikor király lett, és nyolc évig uralkodott Jeruzsálemben.+
18 Izrael királyainak útján járt,+ ahogy az Aháb házából valók tették,+ mert Aháb leánya lett a felesége,+ és azt tette, ami rossz Jehova szemében.
19 De Jehova nem akarta elpusztítani Júdát,+ Dávidért, az ő szolgájáért,+ amiképpen megígérte neki, hogy lámpást+ ad neki és fiainak mindenkorra.
20 Az ő napjaiban lázadt fel Edom+ Júda keze ellen, aztán királyt állított+ maga fölé.
21 Jórám ezért átment Cairba, és vele együtt a szekerek is mind. És történt, hogy felkelt éjszaka, és megverte az edomitákat, akik körülvették őt, meg a szekerek vezéreit is; és a nép elmenekült a sátraihoz.
22 De Edom mind a mai napig lázadozik Júda keze ellen. Akkor, abban az időben kezdett lázadozni Libna+ is.
23 Jórám egyéb dolgai és minden cselekedete vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?+
24 Végül Jórám nyugodni tért ősatyáihoz,+ és eltemették ősatyái mellé Dávid városában.+ A fia, Aházia+ kezdett uralkodni helyette.
25 Izrael királyának, Jórámnak, Aháb fiának a tizenkettedik évében lett király Aházia, Júda királyának, Jórámnak a fia.+
26 Huszonkét éves volt Aházia, amikor uralkodni kezdett, és egy évig uralkodott Jeruzsálemben.+ Anyját, aki Izrael királyának, Omrinak+ volt az unokája, Atáliának+ hívták.
27 Aházia Aháb+ házának útján járt, és azt tette, ami rossz Jehova szemében,+ miként Aháb háza is, mert Aháb házával volt rokonságban házasság által.+
28 Hadba vonult hát Jórámmal, Aháb fiával együtt Hazáel+, Szíria királya ellen Rámót-Gileádba+, de a szírek lesújtottak+ Jórámra.
29 Jórám+ király ezért visszament, hogy felgyógyuljon Jezréelben+ a sebekből, amelyeket a szírek ejtettek rajta Rámában, amikor Hazáel ellen, Szíria királya ellen hadakozott. Júda királya, Aházia+, Jórám fia pedig lement, hogy megnézze Jórámot, az Aháb fiát Jezréelben, mert beteg volt.
