2Királyok 23:1–37

23  Akkor elküldött a király, és egybegyűjtötték hozzá Júda és Jeruzsálem valamennyi vénjét.+  A király azután fölment Jehova házába, és vele együtt Júda minden embere és Jeruzsálem minden lakója is, továbbá a papok+ meg a próféták és az egész nép, kicsinytől fogva nagyig,+ ő pedig a fülük hallatára olvasni+ kezdte a szövetség+ könyvének+ minden szavát, amelyet Jehova házában találtak.+  A király állva maradt az oszlopnál+, és Jehova színe előtt megkötötte a szövetséget+, hogy követni+ fogja Jehovát, megtartja a parancsolatait+, bizonyságait+ és rendeleteit+ teljes szívből+, teljes lélekből+, teljesítve e szövetség szavait, amelyek megírattak ebben a könyvben.+ Így az egész nép elfogadta a szövetséget.+  A király akkor megparancsolta Hilkija+ főpapnak, a másodrangú papoknak és az ajtónállóknak+, hogy vigyenek ki Jehova templomából minden olyan eszközt, amely Baálnak és a szent rúdnak meg az egek egész seregének készült.+ Azután elégette azokat Jeruzsálemen kívül, a Kidron+ teraszos földjein, a porukat pedig elvitte Bételbe+.  Eltávolította tisztségükből az idegen istenek papjait, akiket Júda királyai iktattak be, hogy áldozati füstöt füstölögtessenek a magaslatokon Júda városaiban és Jeruzsálem környékén, és azokat is, akik áldozati füstöt füstölögtettek Baálnak+, a napnak és a holdnak, az állatöv csillagképeinek és az egek egész seregének.+  Azonkívül kivitte a szent rudat+ Jehova házából Jeruzsálem külső részére, a Kidron völgyébe*. Elégette+ azt a Kidron völgyében*, porrá zúzta, és a porát a nép fiainak sírhelyére+ szórta.  Lerombolta a férfi-templomiprostituáltak+ házait is, amelyek Jehova házában voltak, ahol az asszonyok sátorszentélyeket szőttek a szent rúd számára.  Aztán elhozott minden papot Júda városaiból, hogy alkalmatlanná tegye az imádatra a magaslatokat, ahol a papok áldozati füstöt füstölögtettek, Gébától+ egészen Beér-Sebáig+. Lerombolta a kapuk magaslatait, amelyek Józsuénak, a város vezetőjének kapubejáratánál voltak, amely bal kéz felől volt, ha az ember a város kapujába érkezett.  De a magaslatok papjai+ nem mentek föl Jehova jeruzsálemi oltárához, csak kovásztalan+ kenyeret ettek a testvéreik között. 10  És alkalmatlanná tette az imádatra a Tófetet+, amely a Hinnom fiainak völgyében+ van, hogy senki se vigye át a fiát vagy leányát a tűzön+ Moloknak+. 11  Továbbá nem engedte többé, hogy a lovak, amelyeket Júda királyai a napnak ajándékoztak, bemenjenek Jehova házába Nátán-Méleknek, az udvari tisztviselőnek az étkezőjén+ át, amely a csarnokban volt; és a nap+ szekereit elégette tűzben. 12  Azokat az oltárokat, amelyek Aház tetőszobájának tetején+ voltak, amelyeket Júda királyai készítettek, meg azokat az oltárokat+, amelyeket Manassé készített Jehova házának két udvarában, lerombolta a király, majd összezúzta ott azokat, és porukat a Kidron völgyébe* szórta. 13  A Jeruzsálem előtti+ magaslatokat, amelyek a Romlás hegyétől jobbra voltak, amelyeket Izrael királya, Salamon+ épített Astóretnek+, a szidóniak utálatosságának, Kámosnak+, Moáb utálatosságának, és Milkomnak+, Ammon fiai undokságának, a király alkalmatlanná tette az imádatra. 14  Darabokra törte+ a szent oszlopokat, aztán kivágta a szent rudakat, és a helyüket emberi csontokkal töltötte meg. 15  A Bételben+ levő oltárt is, a magaslatot, amelyet Jeroboám+, Nébát fia készített, aki bűnbe vitte Izraelt,+ azt az oltárt és a magaslatot is lerombolta. Azután felégette a magaslatot, porrá zúzta, és a szent rudat elégette. 16  Amikor Jósiás megfordult, meglátta a sírhelyeket, amelyek ott a hegyen voltak. Odaküldött hát, és kivette a csontokat a sírhelyekből, és elégette+ azokat az oltáron, hogy alkalmatlanná tegye az imádatra, Jehova szavának+ megfelelően, amelyet az igaz Isten embere hirdetett,+ aki kihirdette ezeket. 17  Akkor megkérdezte: „Mi az a sírkő ott, amelyet látok?” A város emberei így feleltek neki: „Az igaz Isten emberének sírhelye+ az, aki Júdából+ jött, és kihirdette ezeket, amiket Bétel+ oltára ellen tettél.” 18  Ő így szólt: „Hadd nyugodjon.+ Senki se háborgassa a csontjait.” Ezért békén hagyták a csontjait annak a prófétának+ a csontjaival együtt, aki Szamáriából jött. 19  Jósiás ezenkívül eltávolította az összes magaslati házat+ is, amely Szamária városaiban+ volt, amelyet Izrael királyai+ építettek bosszantásul,+ és mindazon tettek szerint cselekedett velük, amelyeket Bételben+ hajtott végre. 20  Így hát feláldozta a magaslatok minden ott levő papját+ az oltárokon, és emberi csontokat égetett el azokon.+ Ezután visszatért Jeruzsálembe. 21  Akkor a király megparancsolta az egész népnek: „Tartsatok pászkát+ Jehovának, a ti Isteneteknek úgy, ahogy meg van írva a szövetségnek e könyvében.”+ 22  Bizony nem tartottak ilyen pászkát a bírák napjai óta, akik ítélték Izraelt,+ és Izrael királyainak vagy Júda királyainak napjaiban sem soha.+ 23  Ezt a pászkát pedig Jósiás király tizennyolcadik évében tartották meg Jehovának Jeruzsálemben.+ 24  A szellemidézőket+, a jövendőmondókat+, a terafimot+, a mocskos bálványokat+ és mindazokat az utálatosságokat+, amelyeket Júda földjén és Jeruzsálemben lehetett látni, szintén eltakarította Jósiás, hogy valóban teljesítse a törvény+ szavait, amelyek meg voltak írva abban a könyvben+, amelyet Hilkija pap talált Jehova házában.+ 25  És nem volt előtte hozzá hasonló király, aki visszatért+ volna Jehovához teljes szívével, teljes lelkével+ és teljes életerejével, Mózes egész törvénye szerint; és utána sem támadt olyan, mint ő. 26  De Jehova nem fordult vissza haragjának nagy lángolásától, amellyel fellángolt az ő haragja Júda+ ellen mindazon bosszantásokért, amelyekkel Manassé bosszantotta őt,+ 27  hanem ezt mondta Jehova: „Júdát+ is eltávolítom színem elől,+ mint ahogy Izraelt+ eltávolítottam. Bizony elvetem ezt a várost, amelyet kiválasztottam, igen, Jeruzsálemet, és a házat, amelyről azt mondtam: »Ott marad az én nevem.«”+ 28  Ami Jósiás egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?+ 29  Az ő napjaiban vonult fel Nékó+ fáraó, Egyiptom királya Asszíria királyához az Eufrátesz+ folyó mellé. Jósiás király akkor elébe ment,+ de az megölte őt+ Megiddónál+, mihelyt meglátta. 30  Így aztán a szolgái holtan szállították el egy szekéren Megiddóból. Jeruzsálembe+ vitték, és eltemették a sírjába. Az ország népe akkor fogta Joakházt+, Jósiás fiát, felkente őt, és királlyá tette apja helyett. 31  Huszonhárom éves volt Joakház+, amikor uralkodni kezdett, és három hónapig uralkodott Jeruzsálemben. Az anyját, aki a Libnából való Jeremiás leánya volt, Hamutalnak+ hívták. 32  Joakház azt kezdte cselekedni, ami rossz Jehova szemében, pontosan úgy, ahogy ősatyái cselekedtek.+ 33  Nékó+ fáraó végül bilincsbe verte+ őt Riblában+, Hamát földjén, hogy ne uralkodhasson Jeruzsálemben, majd sarcot+ vetett ki az országra: száz ezüsttalentumot+ és egy aranytalentumot+. 34  Nékó fáraó továbbá királlyá tette Eljákimot+, Jósiás fiát, apjának, Jósiásnak a helyébe, és a nevét Joákimra változtatta. Joakházt pedig fogta, elvitte Egyiptomba, és az végül ott is halt meg.+ 35  Az ezüstöt+ és az aranyat megadta Joákim a fáraónak. De hogy odaadhassa az ezüstöt a fáraó parancsa szerint, megadóztatta+ az országot. Aszerint hajtotta be az ezüstöt és az aranyat az ország népétől, hogy kinek mennyit kellett adóznia,+ csak hogy odaadhassa Nékó fáraónak. 36  Huszonöt éves volt Joákim+, amikor uralkodni kezdett, és tizenegy évig uralkodott Jeruzsálemben.+ Az anyját, aki a Rúmából való Pedája leánya volt, Zebidának hívták. 37  Joákim azt tette, ami rossz+ Jehova szemében, pontosan úgy, ahogy ősatyái cselekedtek.+

Lábjegyzetek

Lásd: 1Mó 26:17 lábj.
Lásd: 1Mó 26:17 lábj.
Lásd: 1Mó 26:17 lábj.