2Királyok 20:1–21

20  Azokban a napokban Ezékiás halálosan megbetegedett.+ Bement hát hozzá Ézsaiás+ próféta, Ámóc fia, és ezt mondta neki: „Így szól Jehova: »Lásd el utasításokkal háznépedet,+ mert bizony meghalsz és nem maradsz életben.«”+  Erre ő arccal a fal felé fordult,+ és imádkozni kezdett Jehovához,+ ezt mondva:  „Könyörgök, ó, Jehova, emlékezz meg róla,+ kérlek, hogy miként jártam+ előtted igazságban+ és teljes szívvel+, és hogy azt tettem, ami jó a szemedben.”+ És Ezékiás keserves sírásra fakadt.+  Történt pedig, hogy Ézsaiás még nem ért ki a középső udvarra, amikor is Jehova szava így szólt hozzá:+  „Menj vissza, és mondd meg Ezékiásnak, népem vezetőjének:+ »Így szól Jehova, ősatyádnak, Dávidnak Istene:+ ,Hallottam+ imádat+, és láttam könnyeidet+. Íme, meggyógyítalak.+ A harmadik napon fölmész Jehova házába.+  Hozzáteszek napjaidhoz tizenöt évet, és kiszabadítalak téged és ezt a várost Asszíria királyának markából, és megvédem+ ezt a várost önmagamért és szolgámért, Dávidért.’«”+  Ézsaiás ezt mondta még: „Hozzatok egy lepényt, amely szárított, aszalt+ fügéből készült.” Hoztak tehát, rátették a kelésre+, ő pedig lassanként felépült.+  Időközben Ezékiás így szólt Ézsaiáshoz: „Mi a jele+, hogy Jehova meggyógyít engem, és fel fogok menni a harmadik napon Jehova házába?”  Ézsaiás erre ezt mondta: „Ez a jel+ számodra Jehovától, hogy valóra váltja Jehova a szót, amelyet kimondott: előremenjen az árnyék tíz lépcsőfokkal, vagy visszamenjen tíz fokkal?” 10  Ezékiás akkor így szólt: „Könnyű az árnyéknak megnyúlnia tíz fokkal, de az már nem, hogy visszafelé menjen az árnyék tíz fokkal.”+ 11  Ézsaiás próféta erre Jehovához kiáltott, és ő fokozatosan visszatérítette az árnyékot azokon a fokokon, amelyeken már lement, vagyis Aház lépcsőfokain, tíz fokkal visszafelé.+ 12  Abban az időben Babilon+ királya, Berodák-Baladán+, Baladán fia leveleket és ajándékot küldött+ Ezékiásnak, mert hallotta, hogy Ezékiás beteg volt. 13  Ezékiás meghallgatta őket, és megmutatta nekik az egész kincstárát,+ az ezüstöt, az aranyat+, a balzsamolajat+, a jó olajat, a fegyvertárát és mindent, ami a kincsei között találtatott. Semmi sem volt, amit meg ne mutatott volna nekik Ezékiás a házában és egész birodalmában.+ 14  Ezek után Ézsaiás próféta bement Ezékiás királyhoz, és így szólt hozzá:+ „Mit mondtak ezek az emberek, és honnan jöttek hozzád?”+ „Távoli földről jöttek, Babilonból” — felelte Ezékiás. 15  „Mit láttak a házadban?” — kérdezte. „Mindent láttak, ami a házamban van — mondta Ezékiás. — Semmi sem volt, amit meg ne mutattam volna nekik a kincseimből.”+ 16  Ézsaiás erre így szólt Ezékiáshoz: „Halld meg Jehova szavát:+ 17  »,Íme, jönnek napok, és elviszik Babilonba mindazt, ami házadban van,+ és amit ősatyáid összegyűjtöttek mind a mai napig.+ Nem marad meg semmi+ — ezt mondja Jehova. — 18  Fiaid közül is, akik tőled származnak, akiket nemzel, elvisznek némelyeket,+ és udvari tisztviselők+ lesznek Babilon királyának palotájában.’«”+ 19  Ezékiás akkor ezt mondta Ézsaiásnak: „Jehova szava, amelyet szóltál, jó.”+ Majd ezt mondta: „Nem így van-e, ha az én napjaimban béke és igazság+ lesz?”+ 20  Ami Ezékiás egyéb dolgait illeti, az ő egész hatalmasságát, hogy miként készítette el a tavat+ és a vízvezetéket+, majd hogyan vezette be a vizet a városba, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?+ 21  Végül Ezékiás nyugodni tért ősatyáihoz.+ A fia, Manassé+ kezdett uralkodni helyette.

Lábjegyzetek