2Királyok 18:1–37
18 És történt, hogy Izrael királyának, Hóseának+, Elah fiának harmadik évében Ezékiás+, Júda királyának, Aháznak+ a fia lett a király.
2 Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás leánya volt, Abinak hívták.+
3 Ezékiás azt tette, ami helyes Jehova szemében,+ mindenben úgy, ahogy ősatyja, Dávid cselekedett.+
4 Ő távolította el a magaslatokat+. Darabokra törte a szent oszlopokat+, kivágta a szent+ rudat, és darabokra zúzta a rézkígyót+, amelyet Mózes készített,+ mert mindazokig a napokig Izrael fiai áldozati+ füstöt füstölögtettek annak, és rézkígyóbálványnak+ hívták.
5 Jehovában, Izrael Istenében bízott,+ és nem volt őutána hozzá hasonló Júda összes királyai között,+ sem azok között, akik előtte voltak.+
6 Ragaszkodott Jehovához,+ nem tért el a követésétől, hanem mindig megtartotta Jehova parancsolatait, amelyeket Mózesnek parancsolt.+
7 És vele volt Jehova.+ Bárhová ment is, körültekintően cselekedett,+ és fellázadt Asszíria királya ellen, és nem szolgált neki.+
8 Ő verte meg a filiszteusokat+ egészen Gázáig+, és annak területeit is, az őrállók tornyától+ egészen a megerősített városig.
9 Történt pedig Ezékiás király negyedik évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának+, Elah fiának hetedik évében, hogy Salmanassár+, Asszíria királya felvonult Szamária ellen, és ostrom alá vette.+
10 Közel három év múltán el is foglalták.+ Ezékiás hatodik évében, vagyis Izrael királyának, Hóseának kilencedik évében elfoglalták Szamáriát.+
11 Asszíria királya+ azután száműzetésbe vitte+ Izraelt Asszíriába, és letelepítette őket Halában+ és Háborban+ a Gózán-folyónál, és a médek városaiban,+
12 azért, mert nem hallgattak+ Istenüknek, Jehovának a szavára, hanem folyton áthágták szövetségét,+ igen, mindazt, amit megparancsolt+ Mózes+, Jehova szolgája. Nem is hallgattak rá, és nem is teljesítették.
13 És Ezékiás király tizennegyedik évében Asszíria királya+, Szanhérib+ felvonult Júda minden megerősített városa ellen, és elfoglalta azokat.
14 Így hát Júda királya, Ezékiás elküldött Asszíria királyához Lákisba ezekkel a szavakkal: „Vétkeztem. Vonulj vissza tőlem. Bármit szabsz ki rám, viselem azt.”+ Asszíria királya erre kiszabott Júda királyára, Ezékiásra háromszáz ezüsttalentumot+ és harminc aranytalentumot.
15 Ezékiás oda is adott minden ezüstöt, ami Jehova házában+ és a király házának kincstárában+ találtatott.
16 Abban az időben vágta le Ezékiás Jehova templomának ajtóit,+ és az ajtófélfákat, amelyeket maga Ezékiás, Júda királya borított be,+ aztán odaadta azokat Asszíria királyának.
17 Asszíria királya+ akkor elküldte a tartánt+, a rabszáriszt és a rabsakét+ Lákisból+ egy erős hadsereggel Ezékiás királyhoz Jeruzsálembe, hogy fölvonuljanak, és Jeruzsálembe menjenek. Fölvonultak hát, odaértek, és megálltak a felső tó+ vízvezetékénél+, amely a ruhatisztító mezejének országútjánál van.+
18 Szólítani kezdték a királyt, de Eljákim+, Hilkija fia jött ki hozzájuk, aki a háznép fölé volt rendelve, meg Sébna+, a titkár, és Jóah, az emlékíró, Asáf fia.
19 A rabsaké+ ekkor így szólt hozzájuk: „Mondjátok csak meg Ezékiásnak: »Így szól a nagy király,+ Asszíria királya: ,Mi ez a bizodalom? Miben bizakodsz?+
20 Azt mondod (de ez csak az ajkak beszéde): „Terv+ és hatalom kell a háborúhoz.” Nos hát kibe vetetted bizalmadat, hogy föllázadtál+ ellenem?
21 Íme, Egyiptomnak+, e törött nádszálnak+ a támogatásába vetetted bizalmadat, amely, ha rátámaszkodna az ember, belemenne a tenyerébe, és átszúrná. Ilyen a fáraó+, Egyiptom királya mindazokhoz, akik belé vetik bizalmukat.
22 Ha pedig azt mondjátok nekem: „Jehova+ Istenünkbe vetettük bizalmunkat”,+ vajon nem az ő magaslatait+ és oltárait távolította el Ezékiás+, miközben azt mondja Júdának és Jeruzsálemnek: „Ez előtt az oltár előtt hajoljatok meg Jeruzsálemben.”’«+
23 Most tehát köss csak fogadást+ urammal, Asszíria királyával, és hadd adjak neked kétezer lovat, hogy lássuk, tudsz-e lovasokat ültetni rájuk!+
24 Már hogy tudnád visszafordítani egyetlen kormányzó arcát is az én uram legkisebb szolgái közül,+ amikor te Egyiptomban bízol, hogy szekereket+ és lovasokat+ kapj?
25 Talán Jehova felhatalmazása nélkül jöttem fel ez ellen a hely ellen, hogy elpusztítsam? Maga Jehova mondta nekem:+ »Menj fel ez ellen az ország ellen, és pusztítsd el.«”
26 Akkor Eljákim+, Hilkija fia, és Sébna+ meg Jóah+ így szólt a rabsakéhoz+: „Kérünk, szírül+ beszélj a te szolgáiddal, mert értjük, és ne beszélj velünk a zsidók nyelvén+ a falon levő nép füle hallatára.”
27 De a rabsaké ezt mondta nekik: „Vajon uradhoz és tehozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat? Nemde inkább a falon ülő emberekhez, hogy a saját ürüléküket+ egyék, és a saját vizeletüket igyák veletek együtt?”+
28 A rabsaké tehát ott állt, és harsányan kiáltozott a zsidók nyelvén.+ Így beszélt: „Halljátok meg a nagy királynak+, Asszíria királyának szavát!
29 Ezt mondja a király: »Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rászedjen titeket, mert nem tud kiszabadítani benneteket a kezemből.+
30 Ne hagyjátok, hogy Ezékiás rávegyen titeket arra, hogy Jehovában bízzatok,+ ezt mondva: ,Meg fog szabadítani+ minket Jehova, és nem adatik ez a város Asszíria királyának kezébe.’+
31 Ne hallgassatok Ezékiásra, mert Asszíria királya ezt mondja: ,Adjátok meg magatokat nekem, gyertek ki hozzám, és ki-ki egyen a szőlőtőjéről, ki-ki a fügefájáról+, és mindenki a maga víztárolójából+ igyon vizet,
32 amíg el nem jövök, és el nem viszlek benneteket egy olyan földre, amilyen a ti földetek,+ gabonának és újbornak földjére, kenyérnek+ és szőlőskerteknek+ földjére, olajfáknak és méznek+ földjére. Maradjatok életben, hogy meg ne haljatok. Ne hallgassatok Ezékiásra, mert ő ilyen szavakkal hiteget titeket: „Jehova megszabadít minket!”+
33 Hát kiszabadították-e+ a nemzetek istenei a maguk országát Asszíria királyának kezéből?+
34 Hol vannak Hamát+ és Arpád+ istenei? Hol vannak Szefárvaim+, Héna+ és Ivva+ istenei? Kiszabadították-e Szamáriát a kezemből?+
35 Az országok összes istene közül kik azok, akik kiszabadították országukat a kezemből,+ hogy Jehova kiszabadítaná Jeruzsálemet a kezemből?’«”+
36 A nép pedig hallgatott,+ és egy szót sem felelt neki,+ mert a király parancsolata így szólt: „Ne feleljetek neki.”+
37 De Eljákim+, Hilkija fia, aki a háznép fölé volt rendelve, és Sébna+, a titkár, meg Jóah+, az emlékíró, Asáf fia elment Ezékiáshoz megszaggatott ruhában,+ és jelentették neki a rabsaké szavait.
