2Királyok 12:1–21

12  Jéhu+ hetedik évében lett király Joás+, és negyven évig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Beér-Sebából való volt, Cibjahnak hívták.  Joás azt tette, ami helyes Jehova szemében, az ő minden napján, amíg Jójada pap oktatta őt.+  Csak a magaslatok nem tűntek el.+ A nép még mindig áldozott és áldozati füstöt füstölögtetett a magaslatokon.  És Joás így szólt a papokhoz:+ „Minden szent felajánlásra szánt pénzt,+ amit Jehova házába+ hoznak, a személyenként kirótt pénzösszeget,+ a lelkekért való pénzt az egyénenkénti becslés+ szerint, mindazt a pénzt, amit ki-ki a szíve ösztönzésére hoz Jehova házába,+  vegyék magukhoz a papok, mindegyik az ismerősétől;+ és javítsák ki a ház rongálódásait, ahol csak rongálódást találnak.”+  Történt pedig, hogy a papok még Joás király huszonharmadik évéig sem javították ki a ház rongálódásait.+  Joás király ezért hívatta Jójada+ papot meg a többi papot, és így szólt hozzájuk: „Miért nem javítjátok ki a ház rongálódásait? Most tehát ne gyűjtsetek több pénzt ismerőseitektől, hanem adjátok oda a ház rongálódásaira.”+  A papok akkor beleegyeztek, hogy nem gyűjtenek több pénzt a néptől, és nem ők fogják kijavítani a ház rongálódásait.  Jójada pap pedig fogott egy ládát+, lyukat fúrt a fedelébe, és elhelyezte az oltár mellett jobb felől, ahol az ember belép Jehova házába. Odatették a papok, az ajtónállók+ mindazt a pénzt+, ami Jehova házába hozatott. 10  És történt, hogy amint látták, hogy sok pénz van a ládában, a király titkára+ és a főpap fölmentek, bekötötték és megszámolták a Jehova házában talált pénzt.+ 11  A megszámolt pénzt a Jehova házához kinevezett munkavégzők+ kezébe adták, ezek pedig kiadták a famunkásoknak és az építőknek, akik Jehova házában dolgoztak, 12  továbbá a kőműveseknek meg a kőfaragóknak+, és arra, hogy épületfát és faragott követ vegyenek, hogy kijavítsák Jehova házának a rongálódásait, és mindarra, amit a házra költenek a kijavítása végett. 13  De a Jehova házába vitt pénzből nem készítettek Jehova háza számára sem ezüstedényeket, sem koppantókat+, sem tálakat+, sem trombitákat+, sem semmilyen arany- vagy ezüsttárgyat,+ 14  mert a munkavégzőknek adták, és ebből javították ki Jehova házát.+ 15  Nem kötelezték elszámolásra+ azokat az embereket, akiknek a kezébe adták a pénzt, hogy odaadják a munkásoknak,+ mert hűséggel+ dolgoztak. 16  A vétkességi felajánlások+ pénzét és a bűnért való felajánlások pénzét pedig nem vitték el Jehova házába, úgyhogy az a papoké lett.+ 17  Abban az időben vonult fel Hazáel+, Szíria királya, és harcolt Gát+ ellen, és elfoglalta. Hazáel ezután Jeruzsálem felé fordította arcát,+ hogy felvonuljon ellene.+ 18  Joás, Júda királya akkor fogta mindazt a szent felajánlást+, amelyet Josafát, Jórám és Aházia, az ősatyái, Júda királyai szenteltek meg, továbbá a saját szent felajánlásait és az összes aranyat, amely Jehova házának és a király házának kincstárában találtatott, és elküldte+ Hazáelnek, Szíria királyának. Erre az visszavonult Jeruzsálem alól. 19  Ami Joás egyéb dolgait illeti, és minden cselekedetét, vajon nincsenek megírva a júdabeli királyok napjainak krónikás könyvében?+ 20  A szolgái+ azonban fölkeltek, összeesküvést szőttek,+ és lesújtottak Joásra a Domb+ házánál+, a Szilla felé lemenő úton. 21  Jozakár, Simeát fia, és Jozabád+, Sómer fia, a szolgái sújtottak le rá, és ő meghalt. Eltemették tehát ősatyái mellé Dávid városában, és a fia, Amácija+ kezdett uralkodni helyette.

Lábjegyzetek