2Királyok 10:1–36

10  Ahábnak pedig hetven+ fia volt Szamáriában.+ Jéhu azért leveleket írt, és elküldte azokat Szamáriába Jezréel fejedelmeihez+, a vénekhez+ és Aháb gyermekeinek gondviselőihez ezekkel a szavakkal:  „Most, amikor eljut hozzátok ez a levél, nálatok vannak uratok fiai, és nálatok vannak a harci szekerek, a lovak,+ egy megerősített város és a fegyverek.  Nézzétek meg, melyik a legjobb és legbecsületesebb fia uratoknak, és ültessétek apja trónjára.+ Aztán harcoljatok uratok házáért!”  Erre ők rettenetesen megijedtek, és így kezdtek beszélni: „Íme, két király+ nem állt meg előtte! Akkor mi hogyan álljunk meg?”+  Így aztán a ház elöljárója és a város vezetője, a vének és a gondviselők+ elküldtek Jéhuhoz ezekkel a szavakkal: „Szolgáid vagyunk, és mindazt, amit mondasz nekünk, megtesszük. Senkit sem teszünk meg királynak. Tedd azt, ami jónak látszik a szemedben.”  Ő erre írt nekik egy második levelet, amely így szólt: „Ha enyéim vagytok,+ és az én szavamra hallgattok, vegyétek fejét azoknak az embereknek, akik uratok fiai,+ és holnap ilyenkor jöjjetek el hozzám Jezréelbe+.” A király fiai pedig, hetven ember, a város tekintélyeseinél voltak, akik nevelték őket.  És történt, hogy amint eljutott hozzájuk a levél, fogták a király fiait, és levágták őket, hetven embert.+ A fejeiket ezután kosarakba tették, és elküldték neki Jezréelbe.  Akkor bement a követ+, és jelentette neki: „Elhozták a király fiainak fejeit.”+ Ő így szólt: „Rakjátok őket két halomba a kapu bejáratához reggelig.”+  Reggel aztán kiment, majd megállt, és így szólt az egész néphez: „Ti igazságosak vagytok.+ Íme, én összeesküvést szőttem+ uram ellen, és megöltem;+ de vajon ki sújtott le mindezekre? 10  Tudjátok hát meg, hogy semmi sem esik a földre beteljesületlenül+ Jehova szavából, amelyet Aháb háza ellen mondott Jehova.+ Jehova megtette azt, amit szolgája, Illés által mondott.”+ 11  Jéhu ezenkívül lesújtott mindazokra, akik megmaradtak Aháb házából Jezréelben, minden tekintélyes emberére,+ az ismerőseire és papjaira,+ mígnem senkit sem hagyott életben az övéi közül.+ 12  Akkor fölkelt, és útnak indult Szamáriába. Útba esett az a ház, ahol a pásztorok megkötözik a juhokat. 13  Jéhu aztán összetalálkozott Aháziának+, Júda királyának a testvéreivel+. Amikor megkérdezte tőlük: „Kik vagytok?”, ők így feleltek: „Aházia testvérei vagyunk, és azért megyünk le, hogy megkérdezzük, minden jól van-e a király fiainál és az úrnő fiainál.” 14  Erre ő azon nyomban ezt mondta: „Fogjátok meg őket élve!”+ Meg is fogták őket élve, és levágták őket a juhkötöző ház víztárolójánál; negyvenkét embert. Egyet sem hagyott meg közülük.+ 15  Onnan továbbmenve találkozott Jonadábbal+, Rékáb+ fiával, aki éppen elébe jött. Jéhu, megáldva+ őt, így szólt hozzá: „Olyan egyenes-e a szíved irántam, mint amilyen az én szívem a te szíved iránt?”+ „Igen.” — felelte Jonadáb. „Ha igen, akkor nyújtsd a kezedet.” Odanyújtotta hát a kezét, ő pedig felvette maga mellé a szekérbe.+ 16  Akkor így szólt: „Tarts velem, és lásd meg, hogy nem tűrök versengést+ Jehovával szemben.” Felsegítették hát a harci szekerére, és úgy hajtottak tovább. 17  Végül megérkezett Szamáriába, és lesújtott mindazokra, akik még megmaradtak Ahábtól Szamáriában, míg ki nem irtotta őket,+ Jehova szava szerint, amelyet Illéssel közölt.+ 18  Jéhu továbbá egybegyűjtötte az egész népet, és így szólt hozzájuk: „Aháb kevéssé imádta Baált+, ámde Jéhu nagyon fogja imádni. 19  Hívjátok hát ide hozzám Baál összes prófétáját+, összes imádóját+ és összes papját+! Ne engedjétek, hogy egy is hiányozzon, mert nagy áldozatot mutatok be Baálnak. Aki hiányzik, nem marad életben.” De Jéhu ravaszul+ cselekedett, azért hogy elpusztítsa Baál imádóit. 20  És így szólt Jéhu: „Szenteljetek ünnepi gyülekezést Baálnak!” Ki is hirdették. 21  Jéhu ezután üzenetet küldött Izrael minden vidékére,+ úgyhogy Baál összes imádója eljött. Egy sem maradt, aki ne jött volna el. Egyre csak mentek Baál házába,+ mígnem Baál háza megtelt egyik végétől a másik végéig. 22  Akkor így szólt a ruhatár felügyelőjének: „Hozz ki ruhákat Baál valamennyi imádójának!” Az pedig kihozta nekik az öltözéket. 23  Jéhu ezután belépett Jonadábbal+, Rékáb fiával Baál házába, és ezt mondta Baál imádóinak: „Alaposan nézzetek körül, és ügyeljetek arra, hogy Jehova imádói közül senki se legyen itt veletek, csakis Baál imádói.”+ 24  Végül bementek, hogy áldozatokat és égő felajánlásokat mutassanak be. Jéhu pedig készenlétbe állított magának odakint nyolcvan embert, és ezt mondta: „Ha elszökik valamelyik ember azok közül, akiket a kezetekbe adok, lélekkel kell fizetni annak a lelkéért.”+ 25  És történt, hogy Jéhu, amint végzett az égő felajánlás bemutatásával, odaszólt a kengyelfutóknak és a segédtiszteknek: „Gyertek be, vágjátok le őket! Egyet se hagyjatok kimenni!”+ Erre a kengyelfutók és a segédtisztek+ vágni kezdték őket a kard élével, és kivetették őket. Egészen Baál házának városáig mentek. 26  Akkor kihozták Baál házának szent oszlopait+, és mindegyiket elégették+. 27  Továbbá lerombolták Baál szent oszlopát+, és lerombolták Baál házát+, és mind a mai napig elkülönítve tartják azt árnyékszékeknek+. 28  Így irtotta ki Jéhu Baált Izraelből. 29  Csakhogy Jéhu nem fordult el Jeroboámnak+, Nébát fiának a bűneitől, vagyis az aranyborjúk+ követésétől, amelyekkel az bűnbe vitte Izraelt.+ Az egyik Bételben, a másik Dánban volt.+ 30  Jehova azért így szólt Jéhuhoz: „Mivel jól cselekedtél, azt téve, ami helyes a szememben,+ és Aháb házával mindenben aszerint cselekedtél, ami a szívemben volt,+ a fiaid a negyedik nemzedékig fognak ülni Izrael trónján utánad.”+ 31  Jéhu mégsem ügyelt rá, hogy egész szívével Jehovának, Izrael Istenének a törvényében járjon.+ Nem fordult el Jeroboám bűneitől, amelyekkel az bűnbe vitte Izraelt.+ 32  Azokban a napokban kezdte Jehova apránként megnyirbálni Izraelt; és Hazáel+ megverte őket Izrael egész területén, 33  a Jordántól napkelet felé, Gileád+ egész földjét, Gád fiait+, Rúben fiait+ és Manassé fiait+, Aróertől+, amely az Arnon völgyénél* van, igen, Gileádot és Básánt.+ 34  Jéhu egyéb dolgai, minden cselekedete, az ő egész hatalmassága vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?+ 35  Végül Jéhu nyugodni tért ősatyáihoz,+ és eltemették Szamáriában. A fia, Joakház+ kezdett uralkodni helyette. 36  A napok, amelyeken Jéhu uralkodott Izrael felett Szamáriában, huszonnyolc évet tettek ki.

Lábjegyzetek

Lásd: 1Mó 26:17 lábj.