2Királyok 1:1–18

1  És Aháb halála után Moáb+ fellázadt+ Izrael ellen.+  Aházia pedig Szamáriában leesett+ a tetőszobája+ rácsozatán át, és beteg lett. Ezért követeket küldött ki, és ezt mondta nekik: „Menjetek, kérdezzétek meg+ Baál-Zebubot+, Ekron+ istenét, hogy felépülök-e ebből a betegségből.”+  Jehova angyala+ pedig így szólt a tisbei Illéshez+: „Kelj fel, és menj fel Szamária királyának követei elé, és így szólj hozzájuk: »Talán bizony nincs Isten+ Izraelben, hogy ti Baál-Zebubot, Ekron istenét mentek megkérdezni?  Ezért tehát ezt mondja Jehova: ,Az ágyról, amelyre fölmentél, nem fogsz lejönni, mert bizony meghalsz.’«”+ Azzal Illés elment.  Amikor a követek visszatértek a királyhoz, rögtön így szólt hozzájuk: „Miért jöttetek vissza?”  Azok ezt mondták neki: „Egy ember feljött elénk, majd így szólt hozzánk: »Menjetek, térjetek vissza a királyhoz, aki küldött titeket, és mondjátok meg neki: ,Ezt mondja Jehova:+ „Talán bizony nincs Isten Izraelben, hogy te Baál-Zebubhoz, Ekron istenéhez küldesz, hogy megkérdezd? Ezért az ágyról, amelyre fölmentél, nem fogsz lejönni, mert bizony meghalsz.”’«”+  Akkor így szólt hozzájuk: „Hogyan nézett ki az az ember, aki feljött elétek, és ilyen szavakkal szólt hozzátok?”  Azok ezt mondták neki: „Szőrruhás+ ember volt, derekán bőrövvel felövezve.”+ Ő mindjárt így szólt: „A tisbei Illés volt az.”  És elküldött hozzá egy ötven fölé rendelt elöljárót ötven emberével.+ Amikor ez felment hozzá, íme, ő a hegy tetején ült. Akkor így szólt hozzá: „Igaz Isten embere!+ Ezt mondja a király: »Gyere le!«” 10  De Illés így válaszolt az ötven fölé rendelt elöljárónak: „Nos, ha én Isten embere vagyok, akkor szálljon le tűz+ az egekből, és emésszen meg téged és ötven emberedet.” Erre tűz jött le az egekből, és megemésztette őt és ötven emberét.+ 11  Akkor ismét elküldött hozzá, egy másik, ötven fölé rendelt elöljárót ötven emberével.+ Ez megszólalt, és így beszélt hozzá: „Igaz Isten embere! Ezt mondja a király: »Azonnal gyere le!«”+ 12  De Illés így válaszolt nekik: „Ha én az igaz Isten embere vagyok, akkor szálljon le tűz az egekből, és emésszen meg téged és ötven emberedet.” Erre Isten tüze jött le az egekből, és megemésztette őt és ötven emberét. 13  És ismét elküldött, egy harmadik, ötven fölé rendelt elöljárót és ötven emberét.+ A harmadik, ötven fölé rendelt elöljáró pedig felment, odalépett, és térdre ereszkedett+ Illés előtt, majd a kegyéért esedezett+ ilyen szavakkal: „Igaz Isten embere, kérlek, legyen drága+ szemedben a lelkem+ és ennek az ötven szolgádnak a lelke! 14  Íme, tűz szállt le az egekből, és megemésztette+ a két előző, ötven fölé rendelt elöljárót, és ötven-ötven emberüket. Most azonban legyen drága szemedben a lelkem!” 15  Jehova angyala ekkor így szólt Illéshez: „Menj le vele, ne félj tőle!”+ Fölkelt tehát, és lement vele a királyhoz. 16  Akkor így szólt hozzá: „Ezt mondja Jehova: »Mivel követeket+ küldtél ki, hogy megkérdezzék Baál-Zebubot, Ekron+ istenét — talán bizony azért van ez, mert Izraelben nincsen Isten, akinek ki lehetne kérni a szavát? Ezért az ágyról, amelyre fölmentél, nem fogsz lejönni, mert bizony meghalsz.«” 17  Végül meghalt,+ Jehova szava+ szerint, amelyet Illés közölt. És Jórám+ kezdett uralkodni helyette Júda királyának, Jórámnak+, Josafát fiának a második évében, mert neki nem született fia. 18  Ami Aházia+ egyéb cselekedeteit illeti, vajon nincsenek megírva az izraeli királyok napjainak krónikás könyvében?+

Lábjegyzetek