Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

A hit példaképei

 NYOLCADIK FEJEZET

A megpróbáltatások ellenére kitartott

A megpróbáltatások ellenére kitartott

1. Miért gyászol és sír Siló népe?

KÖNNYEK áztatják az emberek arcát Silóban. Sámuel átérzi a bánatukat. Vajon hány meg hány házban sírnak és keseregnek a nők és a gyermekek amiatt, hogy nem tér haza többé az édesapjuk, a férjük, a fiuk vagy a testvérük? Annyit biztosan tudunk, hogy az izraeliták a filiszteusok elleni harcban szörnyű vereséget szenvedtek, mintegy 30 000 katona esett el. Ráadásul nem sokkal ezelőtt egy másik csatában 4000 izraelita vesztette életét (1Sám 4:1, 2, 10).

2–3. Mi miatt veszíti el Siló a dicsőségét?

2 Ám ezzel a tragédiáknak még nincs végük. Éli főpap két gonosz fia, Hofni és Fineás elvitte Silóból a csata színhelyére a szövetségládát. Az Isten jelenlétét jelképező szövetségláda általában a hajléknak, azaz a sátortemplomnak a szentek szentje nevű részében volt. Az emberek ostoba módon azt gondolták, hogy majd csoda útján győzelmet szerez nekik. De a filiszteusok zsákmányul ejtették a szövetségládát, és megölték Hofnit és Fineást (1Sám 4:3–11).

3 A szövetségládának évszázadokon át a Silóban lévő hajlék adhatott helyet, ám most az ellenség kezére került. Amikor a 98 éves Éli meghallja a hírt, hátraesik a székéről és meghal. A menye, aki épp most özvegyült meg, szülés közben szintén meghal. Miközben haldoklik, ezt mondja: „Száműzetésbe került a dicsőség Izraeltől”. Siló soha többé nem lesz olyan, mint volt (1Sám 4:12–22).

4. Mit fogunk megvizsgálni a fejezetben?

4 Hogyan fog Sámuel megbirkózni ezzel a nehéz helyzettel? Vajon elég erős lesz a hite ahhoz, hogy segíteni tudjon a népnek, mely többé már nem élvezi Jehova kegyét és védelmét? Időnként mindannyiunk hitét próbára tehetik nehézségek és csalódások. Ezért nézzük meg, mit tanulhatunk még Sámueltől!

 Érvényre juttatta az igazságosságot

5–6. Mit követ nyomon a bibliai beszámoló, és mivel foglalkozik ez alatt a húsz év alatt Sámuel?

5 A bibliai beszámoló innentől nem Sámuel életét, hanem a szövetségláda sorsát követi nyomon. Megtudjuk, hogy a filiszteusokat csapások érik, amiért elvitték a szövetségládát, és arra kényszerülnek, hogy visszaadják. Mire ismét szó esik Sámuelről, már mintegy húsz év eltelt (1Sám 7:2). Mivel töltötte a napjait ezekben az években? Nem kell találgatnunk.

Hogyan segített Sámuel a népének megbirkózni a szörnyű veszteséggel és fájdalommal?

6 A húszéves időszak előtti évekről ezt olvassuk: „Sámuel beszéde . . . továbbra is eljutott egész Izraelhez” (1Sám 4:1). Majd a húsz év lejártával a beszámoló ismét ír Sámuelről. Kiderül, hogy minden évben tesz egy körutat, és meglátogat három várost Izraelben, hogy foglalkozzon a vitás és kérdéses ügyekkel, majd visszatér az otthonába, Rámába (1Sám 7:15–17). Kétségtelen, hogy Sámuelnek sok tennivalója volt ez alatt a húsz év alatt.

Noha Sámuel életéből húsz év nincs részletezve a Bibliában, biztos, hogy ezalatt is tevékeny volt

7–8. a) Milyen üzenetet ad át Sámuel a népnek húszévi fáradozás után? b) Hogyan fogadja a nép Sámuel szavait?

7 Éli fiainak erkölcstelensége és becstelensége romboló hatással volt az emberek hitére. Sokan bálványimádatot kezdtek gyakorolni. Sámuel húszévi fáradozás után mégis ezt az üzenetet adja át a népnek: „Ha teljes szívetekből meg akartok térni Jehovához, távolítsátok el magatoktól az idegen isteneket, meg Astóret képmásait is, és fordítsátok szíveteket rendíthetetlenül Jehova felé. Egyedül őt szolgáljátok, és kiszabadít titeket a filiszteusok kezéből” (1Sám 7:3).

8 A filiszteusok nyomorgatták a népet. Úgy érezték, mivel elsöprő győzelmet arattak Izrael serege fölött, büntetlenül elnyomhatják az izraelitákat. De Sámuel biztosítja a népet arról, hogy megváltozik a helyzet, ha visszatérnek Jehovához. Vajon készek erre? Sámuel nagy örömére a nép eltávolítja a bálványokat, és egyedül Jehovának kezd szolgálni. Sámuel összehívja a népet Micpa városába, mely a Jeruzsálemtől északra lévő, hegyvidékes területen található. A nép egybegyűlik, böjtöl, és megbánja a bálványimádat során elkövetett bűneit. (Olvassátok fel: 1Sámuel 7:4–6.)

Amikor a bűnbánó izraeliták összegyűltek Micpában, a filiszteusok le akartak csapni rájuk

9. Mire készülnek a filiszteusok, és mit tesznek az izraeliták?

 9 A filiszteusok hírét veszik az izraeliták egybegyűlésének, és jó alkalomnak látják, hogy lecsapjanak rájuk. Seregeikkel Micpába vonulnak, hogy megsemmisítsék Jehova imádóit. Amikor az izraeliták értesülnek a közelgő veszélyről, félelem fogja el őket, és arra kérik Sámuelt, hogy imádkozzon értük. Sámuel így is tesz, és áldozatot mutat be Jehovának. Ezalatt a filiszteus hadsereg Micpa közelébe ér. Jehova válaszol Sámuel imájára, égzengéssel fejezi ki a haragját. A Bibliában így olvashatunk erről: „hangos mennydörgést idézett elő azon a napon a filiszteusok ellen” (1Sám 7:7–10).

10–11. a) Miért olyan rendkívüli az égzengés, melyet Jehova előidézett? b) Mi volt a következménye ennek a csatának?

10 A filiszteusok nem kisgyerekek, akik ha mennydörgést hallanak, rémülten az anyukájuk mögé bújnak. Kemény, harcedzett katonák. Csakhogy ilyen égzengést még sosem hallottak. Talán az ereje olyan rendkívüli, vagy az, hogy nyoma sincs felhőnek az égen? Vagy azért olyan félelmetes, mert elemi erővel verődik vissza a hegyoldalakról? Bárhogy legyen is, a filiszteusokat halálra rémíti. Teljesen összezavarodnak. A támadókból hirtelen áldozatok lesznek. Izrael férfiai kitörnek Micpából, és kilométereken át üldözik őket, egészen a Jeruzsálemtől délnyugatra fekvő területekig. Megsemmisítő csapást mérnek rájuk (1Sám 7:11).

11 A csata fordulópontot jelent Isten népének az életében. Míg Sámuel bíróként szolgál, a filiszteusokat kiszorítják Izrael területéről, a városok pedig sorra visszakerülnek Isten népének a fennhatósága alá (1Sám 7:13, 14).

12. Hogyan juttatta érvényre Sámuel az igazságosságot, és mely tulajdonságai tették eredményessé?

12 Évszázadokkal később Pál apostol azok közé a hűséges bírák és próféták közé sorolta Sámuelt, akik „igazságosságot juttattak érvényre” (Héb 11:32, 33). Sámuel valóban azt tette, ami Isten szemében jó és helyes, és másokat is erre ösztönzött. Mindvégig eredményes volt, mert türelmesen várt Jehovára, és a csalódások, nehézségek ellenére hűségesen végezte a feladatát. Emellett hálás is volt. Egy emlékművet állíttatott fel, miután a nép Jehova segítségével győzelmet aratott Micpánál (1Sám 7:12).

13. a) Milyen tulajdonságokra van szükségünk, ha szeretnénk olyanok lenni, mint Sámuel? b) Mit gondolsz, mikor a legjobb elsajátítani ezeket a tulajdonságokat?

 13 Te is szeretnéd érvényre juttatni az igazságosságot? Ha igen, akkor legyél olyan, mint Sámuel: türelmes, alázatos és hálás. (Olvassátok fel: 1Péter 5:6.) Melyikünknek ne lenne szüksége ezekre a tulajdonságokra? Sámuelnek a javára vált, hogy már viszonylag fiatalon elsajátította ezeket a jellemvonásokat, mert később nagyobb megpróbáltatások érték.

„A fiaid . . . nem járnak útjaidon”

14–15. a) Milyen megpróbáltatás éri időskorában Sámuelt? b) Sámuel is olyan apa volt, mint Éli? Indokold meg a válaszod!

14 Legközelebb azt olvassuk Sámuelről, hogy „megöregedett”. Ekkor már két felnőtt fia van, Jóel és Abija. Azzal a feladattal bízta meg őket, hogy segítsenek neki a bíráskodásban, de sajnos ők nem méltók a bizalmára. Bármennyire becsületes és igazságos is Sámuel, a fiai nem követik a példáját, visszaélnek a hatalmukkal, igazságtalanul ítélnek, és hagyják magukat megvesztegetni (1Sám 8:1–3).

15 Egy nap Izrael vénei elmennek az idős prófétához, és így panaszkodnak neki: „a fiaid . . . nem járnak útjaidon” (1Sám  8:4, 5). Vajon Sámuel tud erről? A beszámolóból nem derül ki. De Sámuel biztosan nem olyan apa volt, mint Éli. Jehova megfeddte és megbüntette Élit, mivel elmulasztotta helyreigazítani gonosz fiait, és jobban tisztelte őket nála (1Sám 2:27–29). Sámuelben azonban soha nem talált ilyen hibát.

Hogyan tudta Sámuel feldolgozni, hogy a fiai rossz útra tértek?

16. a) Min mennek keresztül a szülők, ha a gyermekük semmibe veszi a tekintélyüket? b) Miért nyújthat vigaszt és útmutatást a szülőknek Sámuel példája?

16 A beszámoló nem tér ki arra, hogy amikor Sámuel értesült a fiai gonosz viselkedéséről, szégyenkezett-e, nyugtalan vagy csalódott volt-e. Ám sok szülő sajnos nagyon is jól tudja, min mehetett keresztül. Napjaink gonosz világában egyre több gyermek nem engedelmeskedik a szüleinek, és semmibe veszi a tekintélyüket. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 3:1–5.) Sámuel példája vigaszt és útmutatást nyújthat azoknak a szülőknek, akik ilyen fájdalmat élnek át. Bár Sámuel fiai hűtlenek voltak, ő mindig ragaszkodott ahhoz, ami helyes. A szülőknek nem szabad elfelejteniük, hogy még ha a szavaik és a fegyelmezésük hiábavaló is, a példájukkal elérhetik a gyermekeik szívét, és örömet szerezhetnek Atyjuknak, Jehova Istennek, akárcsak Sámuel.

„Nevezz ki nekünk királyt”

17. Mit követelnek Sámueltől Izrael vénei, és mit gondol erről a próféta?

17 Sámuel fiai nem is gondolták, milyen messzemenő következményei lesznek a kapzsiságuknak és az önzésüknek. Izrael vénei ezt mondják Sámuelnek: „Most azért nevezz ki nekünk királyt, hogy ítéljen minket, ahogy az összes nemzetnél szokás.” Vajon Sámuel úgy érzi, hogy elvetik őt? Elvégre évtizedek óta ítélkezik a nép felett Jehova nevében. Az izraeliták most azt akarják, hogy király ítélje őket, és ne egy olyan egyszerű próféta, mint Sámuel. A körülöttük élő összes nemzetnek van királya, és ők is erre vágynak. Mit gondol erről Sámuel? Azt olvassuk, hogy rossznak tűnik a szemében (1Sám 8:5, 6).

18. Mivel vigasztalja Jehova Sámuelt, és mit tárnak még fel a szavai?

18 Figyeld meg, hogyan válaszol Jehova, amikor Sámuel imában elé tárja az ügyet: „Hallgass a nép szavára mindenben, amit mondanak neked, mert nem téged vetettek el, hanem engem vetettek el, hogy ne legyek király felettük.” Jehova szavai nagyon megvigasztalják Sámuelt, és a versből az is kitűnik, mennyire megbántotta a nép a Mindenható Istent. Jehova azt mondja a prófétájának, hogy figyelmeztesse az izraelitákat, milyen nagy árat kell majd fizetniük azért, hogy emberi királyt akarnak maguknak. Amikor Sámuel átadja az izraelitáknak az üzenetet, ők  így erősködnek: „király legyen felettünk!” Sámuel mindig is engedelmeskedett Istennek, ezért elmegy, és felkeni az Isten által kiválasztott királyt (1Sám 8:7–19).

19–20. a) Hogyan engedelmeskedik Sámuel Jehova utasításának? b) Hogyan segíti Sámuel továbbra is Jehova népét?

19 De vajon hogyan engedelmeskedik Sámuel? Sértődötten, ímmel-ámmal? Vajon hagyja, hogy eluralkodjon rajta a csalódottság és a keserűség? Sokan talán így élnék meg a helyzetet, Sámuel azonban más. Felkeni Sault, és megerősíti, hogy ő Jehova választottja. Megcsókolja annak jeléül, hogy elfogadja királyi szerepét, és aláveti magát neki. Majd ezt mondja a népnek: „Látjátok-e, kit választott Jehova? Nincs hozzá hasonló az egész nép között!” (1Sám 10:1, 24).

20 Sámuel a jót keresi Saulban, Jehova választottjában, nem a hibáira összpontosít. Tudja, hogy mindig is azt tette, ami helyes Isten szemében, ezért nem fontos neki, mit gondolnak róla az állhatatlan emberek (1Sám 12:1–4). Hűségesen ellátja a megbízatását, figyelmezteti az izraelitákat, milyen veszélyek leselkednek a hitükre, és arra buzdítja őket, hogy maradjanak hűségesek Jehovához. Szavai elérik a szívüket, ők pedig könyörögnek neki, hogy imádkozzon értük. Sámuel válasza nagyon megindító: „elképzelhetetlen, hogy vétkezzek Jehova ellen, felhagyva az értetek való imádkozással” (1Sám 12:21–24).

Soha nem szabad engednünk, hogy a féltékenység vagy a keserűség beférkőzzön a szívünkbe

21. Mit tanulhatunk Sámueltől, ha csalódottak vagyunk amiatt, hogy nem kapunk meg egy feladatot?

21 Te is érezted már magad csalódottnak, amikor valaki mást választottak ki egy feladatra? Sámuel példája elménkbe vési, hogy soha nem szabad engednünk, hogy a féltékenység vagy a keserűség beférkőzzön a szívünkbe. (Olvassátok fel: Példabeszédek 14:30.) Isten minden egyes hűséges szolgájának bőven jut megelégedést nyújtó feladat.

„Meddig keseregsz még Saul miatt . . . ?”

22. Miért gondolja Sámuel, hogy Saul figyelemre méltó férfi?

22 Saul valóban figyelemre méltó férfi, Sámuel nem véletlenül lát jót benne. Magas és megnyerő a külseje, bátor és talpraesett, mégis szerény és visszahúzódó (1Sám 10:22, 23, 27). Mint mindenki más, Saul is megkapta a szabad akarat értékes  ajándékát, maga választhat, hogy milyen életutat követ, és maga hozhat döntéseket (5Móz 30:19). Vajon jól használja fel ezt az ajándékot?

23. Melyik értékes tulajdonságát veszíti el Saul nagyon hamar, és miben mutatkozik ez meg?

23 Az újonnan szerzett hatalom dicsfényében az emberek sajnos gyorsan megfeledkeznek a szerénységről. Ez történik Saullal is, hamar gőgössé válik. Nem engedelmeskedik Jehova parancsainak, melyeket Sámuel ad át neki. Egy alkalommal Saul elveszti a türelmét, és felajánl egy áldozatot, noha ezt Sámuelnek kellett volna megtennie. Sámuelnek határozottan meg kell feddnie Sault, és megjövendöli, hogy a királyságot elveszik a családjától. Saul nem tanul a fegyelmezésből, sőt, még súlyosabb bűnöket követ el (1Sám 13:8, 9, 13, 14).

24. a) Mit nem tesz meg Saul, miután legyőzi az amálekitákat? b) Hogyan fogadja Saul a fegyelmezést, és hogyan dönt Jehova?

24 Sámuelen keresztül Jehova azt az utasítást adja Saulnak, hogy szálljon harcba az amálekitákkal. Egyebek közt azt is megparancsolja neki, hogy ölje meg az amálekiták gonosz királyát, Agágot. De Saul életben hagyja őt, és megkönyörül „a nyáj meg a csorda színe-javán”, melyet szintén el kellene pusztítania. Amikor Sámuel eljön, hogy megfeddje, felszínre kerül, mennyire megváltozott. Ahelyett, hogy szerényen elfogadná a fegyelmezést, mentegetőzni és magyarázkodni kezd, megpróbálja elterelni a figyelmet a történtekről, és áthárítani a felelősséget a népre. Azt állítja, hogy a zsákmány egy részét fel akarták áldozni Jehovának, de Sámuel ezekkel a jól ismert szavakkal válaszol: „jobb az engedelmesség az áldozatnál”. Sámuel bátran megfeddi Sault, és közli vele, hogy Jehova elveszi tőle a királyságot, és egy jobb embernek adja (1Sám 15:1–33). *

25–26. a) Miért kesereg Sámuel Saul miatt, és hogyan igazítja helyre kedvesen Jehova Sámuelt? b) Mit ért meg Sámuel Isai házában?

25 Amikor Sámuel megtudta, mit tett Saul, egész éjjel Jehovához imádkozott. Nagyon felkavarta, hogy Saul így viselkedett.  Annyi jót látott benne, ám a hozzá fűzött reményei most mind szertefoszlottak. Már nem ugyanaz az ember, mint akinek megismerte: kivesztek belőle a jó tulajdonságai, és Jehova ellen fordult. Sámuel sokat kesereg Saul miatt, soha többé nem akarja látni. Később azonban Jehova ezekkel a kedves szavakkal igazítja helyre Sámuelt: „Meddig keseregsz még Saul miatt, ha én egyszer elvetettem, hogy ne uralkodjon királyként Izrael felett? Töltsd meg a szarudat olajjal, és menj. A betlehemi Isaihoz küldelek, mert az ő fiai közül szemeltem ki magamnak királyt” (1Sám 15:34, 35; 16:1).

26 Az ember gyarlósága és ingatag jelleme nem akadályozhatja meg Jehova szándékának a megvalósulását. Ha valaki hűtlenné válik, Jehova talál helyette mást, hogy teljesítse az akaratát. Így az idős Sámuel nem bánkódik többé Saul miatt. Jehova utasítására elmegy Isai otthonába, Betlehembe. Isai fiainak igen megnyerő a külsejük, Jehova azonban arra figyelmezteti Sámuelt, hogy ne a látszat alapján ítéljen. (Olvassátok fel: 1Sámuel 16:7.) Jehova választottját, Dávidot, Isai legkisebb fiát legutoljára hozzák Sámuel elé.

Sámuel látta, hogy nincs az a kétségbeejtő helyzet, amelyre Jehova ne tudná a megoldást, és amelyet ne tudna jóra fordítani

27. a) Mi erősítette meg még jobban Sámuel hitét? b) Mire ösztönöz téged Sámuel példája?

27 Élete vége felé Sámuelben egyre jobban megerősödött, milyen jó döntés volt, hogy Jehova Dávidot választotta Saul helyébe. Saul hitehagyottá vált, és annyira elhatalmasodott rajta a féltékenység, hogy meg akarta ölni Dávidot. Dávidnak viszont gyönyörű tulajdonságai voltak: bátor, feddhetetlen, istenfélő és hűséges volt. Az idős Sámuel hitét még jobban megerősítette, mikor látta, hogy nincs az a kétségbeejtő helyzet, amelyre Jehova ne tudná a megoldást, és amelyet ne tudna jóra fordítani. Sámuel közel száz évig élt. Rendkívüli személy volt. Nem csoda, hogy halála után egész Izrael gyászolta. Jehova szolgái ma is jól teszik, ha megkérdezik maguktól: „Törekszem rá, hogy olyan hitem legyen, mint Sámuelnek?”

^ 24. bek. Agágot Sámuel ölte meg. Sem a gonosz király, sem a családja nem érdemelt irgalmat. „Az agágita Hámán”, aki évszázadokkal később megpróbálta elpusztítani Isten népét, kétségkívül Agág leszármazottja volt (Eszt 8:3; lásd ennek a könyvnek a 15. és 16. fejezetét).