Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

A hit példaképei

 TIZENÖTÖDIK FEJEZET

Kiállt Isten népéért

Kiállt Isten népéért

1–3. a) Miért fél Eszter a férje elé menni? b) Milyen kérdésekre fogunk választ kapni?

ESZTER a susáni palota belső udvarába tart. A magas alapzatra épült palota, melyből a Zagrosz-hegység hófödte csúcsaira és a tiszta vizű Khoaszpész folyóra látni, a színes, mázas téglából kirakott íjászok, oroszlánok és szárnyas bikák, a bordázott kőoszlopok és a hatalmas szobrok csodálatot keltenek, az uralkodó mérhetetlen hatalmát érzékeltetik. Eszter szíve a torkában dobog, próbál nyugodt maradni, de ez nem könnyű. A palota hatalmas uralkodójához, a nagy királyhoz készül, aki a férje.

2 A férje?! Egy istenfélő zsidó lány biztosan nem egy Ahasvérushoz hasonló férjre vágyik. * Ahasvérus ugyanis nem tartja példaképnek az olyan embereket, mint Ábrahám, aki alázatosan elfogadta Isten útmutatását, hogy hallgasson a feleségére, Sárára (1Móz 21:12). Szinte semmit sem tud Eszter Istenéről, Jehováról és a törvényeiről. A perzsa törvényeket viszont nagyon jól ismeri, így azt is, amelyet Eszter éppen megszegni készül. Melyik ez a törvény? Az, amely szerint halálbüntetés járhat azért, ha valaki hívatlanul megy a perzsa uralkodó elé. Bár Ahasvérus nem hívatta Esztert, ő mégis a király elé járul. Ahogy közeledik a belső udvarhoz, ahonnan a trónról a király már láthatja, alighanem úgy érzi, hogy egyenesen a halálba megy. (Olvassátok fel: Eszter 4:11; 5:1.)

3 Miért vállal Eszter ekkora kockázatot? És mit tanulhatunk ennek a rendkívüli nőnek a hitéből? Először is nézzük meg, hogyan lett Eszter perzsa királyné.

Hogyan nevelkedett?

4. Mit tudunk Eszterről, és hogyan került Márdokeushoz?

4 Eszter árva volt. A szülei, akikről nagyon keveset tudunk, Hadassának nevezték el. Ennek a héber névnek az a jelentése,  hogy ’mirtusz’, mely egy szép, fehér virágú cserje. Esztert a szülei halála után az egyik rokona, Márdokeus kedvesen a szárnyai alá vette. Márdokeus Eszter unokatestvére volt, és jóval idősebb volt nála. A saját lányaként nevelte Esztert (Eszt 2:5–7, 15).

Márdokeus jó okkal lehetett büszke nevelt lányára

5–6. a) Hogyan nevelte Márdokeus Esztert? b) Milyen élete volt Márdokeusnak és Eszternek Susánban?

5 Márdokeus és Eszter zsidó száműzöttként élt a perzsa fővárosban. Az emberek valószínűleg megvetették a vallásukat és a törvényeiket, ám ők igyekeztek betartani azokat. Márdokeus biztosan közel állt Eszter szívéhez, hiszen tőle tanult Jehováról. Ő beszélt neki arról, hogy Jehova irgalmas Isten, és ahogy a múltban számtalanszor megmentette a népét, úgy a jövőben is így fog tenni (3Móz 26:44, 45). Alighanem szeretetteljes, szoros kötelék fűzte őket egymáshoz.

6 Márdokeus nyilván valamilyen hivatalnok volt a susáni palotában, hiszen a palota kapujában ült a király többi szolgájával együtt (Eszt 2:19, 21; 3:3). Csak találgatni tudunk, hogyan teltek Eszter gyermekévei. Az viszont biztos, hogy az ifjú leány jól gondját viselte idős unokatestvérének, és szorgalmasan ellátta az otthoni teendőket. Valószínűleg a város szegényebb negyedében laktak, a királyi palotával átellenben, a folyó túloldalán. Eszter biztosan szívesen töltötte az idejét a susáni piacon, ahol arany- és ezüstművesek és más kereskedők árulták a portékáikat. Nem is sejtette, hogy egyszer dúskálni fog ezekben a luxuscikkekben, nem tudta, mit tartogat neki a jövő.

Szép volt

7. Miért fosztották meg Vástit királynői rangjától, és mi történt ezután?

7 Egy nap felkavaró hírek keltek szárnyra arról, mi történt a királyi udvarban. Ahasvérus fényűző lakomát rendezett, pazar ételekkel és italokkal mulattatta az előkelőket, és amikor hívatta a gyönyörű Vásti királynét, aki épp az asszonyoknak adott lakomát, Vásti nem volt hajlandó eleget tenni a kérésének.  A királyt nagyon felbőszítette, hogy így megalázták, ezért megkérdezte a tanácsadóit, hogyan büntesse meg Vástit. Mi lett a büntetése? Megfosztották a rangjától. A király szolgái ezután az egész birodalomban gyönyörű fiatal szüzeket kerestek, hogy Ahasvérus új királynét választhasson közülük (Eszt 1:1–2:4).

8. a) Miért aggódhatott Márdokeus Eszter miatt? b) Szerinted hogyan meríthetünk hasznot abból, amit a Biblia a szépségről mond? (Lásd még: Példabeszédek 31:30.)

8 Márdokeus biztosan büszkeséggel, de egyben aggodalommal figyelte, ahogy Eszter, a kis unokatestvére gyönyörű nővé cseperedik. Ezt olvassuk: „A leány pedig szép alakú és szép külsejű volt” (Eszt 2:7). A Biblia kiegyensúlyozottan beszél a szépségről, rámutat, hogy ha nem párosul bölcsességgel és alázattal, hiúsághoz, büszkeséghez és más visszataszító tulajdonságokhoz vezet. (Olvassátok fel: Példabeszédek 11:22.) Ezzel biztosan te is egyetértesz. Vajon Eszterre jó vagy rossz hatással volt a szépsége? A történetéből kiderül.

9. a) Mi történt Eszterrel, és miért lehetett nehéz búcsút vennie Márdokeustól? b) Miért hagyta Márdokeus, hogy Eszter pogány férfihoz menjen feleségül? (Lásd a kiemelt részt.)

9 A király szolgái felfigyeltek Eszterre, és elvitték Márdokeus házából a hatalmas palotába, a folyó túloldalára (Eszt 2:8). Eszter és Márdokeus kétségkívül nehéz szívvel vett búcsút egymástól, hiszen olyanok voltak egymásnak, mint apa és lánya. Márdokeus nem akarta, hogy fogadott lánya pogány férfihoz menjen hozzá, főleg nem egy királyhoz, de semmit sem tehetett. * Eszter biztosan igyekezett mindent megjegyezni, amit Márdokeus búcsúzóul mondott neki. Miközben a palotához vezették, sok-sok kérdés kavaroghatott a fejében, és valószínűleg azon tűnődött, milyen élet vár rá.

„Kedvességre talált mindazoknak a szemében, akik látták őt”

10–11. a) Milyen környezetbe került Eszter? b) Mi mutatja, hogy Márdokeus aggódott Eszterért?

10 Eszter hirtelen egy teljesen ismeretlen és furcsa világban találta magát. Ő is a között a számtalan ifjú leány között volt, akikért a király szolgái széltében-hosszában bejárták a Perzsa Birodalmat. Szokásaik, nyelvük és viselkedésük kétségtelenül nagyon eltérő volt. A király egyik szolgájának, Hégainak a felügyelete alá kerültek, és egy éven át szépítő kezeléseket kaptak,  többek közt illatos olajakkal masszírozták őket (Eszt 2:8, 12). Ez a környezet könnyen a külső megszállottjává tehette őket, és minden bizonnyal hiúságot, versengést idézett elő. De milyen hatással volt Eszterre?

11 Márdokeus mindenkinél jobban aggódott Eszterért. Azt olvashatjuk, hogy nap mint nap az asszonyok háza elé ment, olyan közel, amilyen közel csak lehet, hogy hírt kapjon Eszterről (Eszt 2:11). Amit megtudott róla – valószínűleg segítőkész királyi szolgáktól –, alighanem atyai büszkeséggel töltötte el. Miért?

12–13. a) Milyen véleménnyel volt Eszterről a környezete? b) Miért örülhetett Márdokeus annak, hogy Eszter nem beszélt másoknak a zsidó származásáról?

12 Eszter jó benyomást tett Hégaira, aki ezért kedvesen támogatta őt: hét szolgálólányt adott mellé, és áthelyezte az asszonyok  házának legjobb részébe. Sőt, a beszámoló ezt írja: „mindeközben Eszter kedvességre talált mindazoknak a szemében, akik látták őt” (Eszt 2:9, 15). Vajon a szépsége miatt voltak róla ilyen jó véleménnyel? Nem, Esztert nem pusztán a szépsége miatt kedvelték.

Eszter tudta, hogy az alázat és a bölcsesség sokkal fontosabb a szépségnél

13 Figyeljük meg például, hogy mennyire engedelmes volt: „nem beszélt a népéről és rokonairól, mivel Márdokeus megparancsolta neki, hogy ne beszéljen róluk” (Eszt 2:10). Márdokeus arra figyelmeztette, hogy ne említse másoknak a zsidó származását, nyilvánvalóan azért, mert látta, hogy a perzsa királyi udvarban előítélettel vannak a zsidók iránt. Mennyire örülhetett Márdokeus, amikor megtudta, hogy Eszter bölcsen engedelmeskedik neki, noha már nincs a közelében.

14. Hogyan tudják a fiatalok követni Eszter példáját?

 14 Eszterhez hasonlóan a fiatalok ma is örömet szerezhetnek a szüleiknek vagy azoknak, akik nevelik őket. Hogyan? Úgy, hogy még akkor is ellenállnak a rossz befolyásnak, és ragaszkodnak ahhoz, ami helyes, ha a szüleik nincsenek velük, és talán felszínes, erkölcstelen vagy rosszindulatú emberek veszik körül őket. Ha követik Eszter példáját, égi Atyjuknak is örömet szereznek. (Olvassátok fel: Példabeszédek 27:11.)

15–16. a) Miért szerette meg a király Esztert? b) Miért lehetett nehéz Eszternek feldolgoznia a vele történteket?

15 Amikor eljött az ideje, hogy Eszter a király elé menjen, kérhetett bármit, amit csak szeretett volna, valószínűleg azért, hogy még elragadóbb legyen, amikor a király elé járul. De ő szerényen semmi mást nem kért azonkívül, amit Hégai felajánlott neki (Eszt 2:15). Minden bizonnyal felismerte, hogy pusztán a szépségével nem fogja megnyerni a király tetszését, ám a szerénység és az alázat ritka erény az udvarban. Vajon jól gondolta?

16 A történetből kiderül: „A király pedig az összes többi leánynál jobban megszerette Esztert, és nagyobb tetszésre és szerető-kedvességre talált előtte, mint az összes többi szűz. Fejére tette hát a királyi fejdíszt, és őt tette királynévá Vásti helyett” (Eszt 2:17). Nem lehetett könnyű ennek az alázatos zsidó lánynak feldolgoznia ezt a nagy változást. Most már ő volt a királyné, az akkori világ leghatalmasabb uralkodójának a felesége. Vajon a fejébe szállt a dicsőség? Egyáltalán nem.

17. a) Mi mutatja, hogy Eszter továbbra is engedelmeskedett a nevelőapjának? b) Miért fontos követnünk Eszter példáját?

17 Eszter továbbra is engedelmeskedett nevelőapjának, Márdokeusnak, senkinek sem beszélt arról, hogy zsidó származású. Majd amikor Márdokeus tudomására jutott, hogy Ahasvérust meg akarják gyilkolni, Eszter engedelmesen átadta a figyelmeztető üzenetet a királynak, így az összeesküvők lelepleződtek (Eszt 2:20–23). Alázatossága és engedelmessége az Istenbe vetett hitét is bizonyította. Nagyon fontos, hogy kövessük a példáját, hiszen a mai engedetlen és lázadó világban kevesen vélik úgy, hogy az engedelmesség erény. Ám akiknek valódi hitük van, Eszterhez hasonlóan fontosnak tartják az engedelmességet.

 Próba alá került a hite

18. a) Miért nem hajolt meg Márdokeus Hámán előtt? (Lásd a lábjegyzetet is.) b) Hogyan követik Márdokeus példáját Isten hűséges szolgái?

18 Egy Hámán nevű férfi magas rangot kapott Ahasvérus udvarában. A király őt nevezte ki első miniszterének, vagyis ő lett a legfőbb tanácsadó, a második ember a birodalomban. A király még azt is megparancsolta, hogy mindenkinek mélyen meg kell hajolnia Hámán előtt (Eszt 3:1–4). Ennek a parancsnak Márdokeus nem tehetett eleget. Fontosnak tartotta, hogy engedelmeskedjen a királynak, de nem az Istennek való engedetlenség árán. Hámán ugyanis agágita volt, vagyis Agágnak, annak az amálekita királynak a leszármazottja, akit Isten prófétája, Sámuel kivégzett (1Sám 15:33). Az amálekiták nagyon gonoszak voltak, Jehova és Izrael ellen fordultak. Isten ezért elítélte Amálek népét (5Móz 25:19). * Hogy is hajolhatna meg egy Istenhez hű zsidó egy amálekita előtt? Márdokeus sem tehette meg. Ehhez szilárdan ragaszkodott. Sok istenfélő férfi és nő mind a mai napig az életét kockáztatva a következő alapelvhez tartja magát: „Mint uralkodónak, Istennek kell inkább engedelmeskednünk, semmint embereknek” (Csel 5:29).

19. Mit szándékozott tenni Hámán, és hogyan szerezte meg a király támogatását?

19 Hámán csak úgy forrt a dühtől, de nem elégedett meg annyival, hogy megölje Márdokeust, hanem Márdokeus egész népét ki akarta irtani. Hogy megszerezze a király támogatását, rossz színben tüntette fel a zsidókat. Nem nevezte meg, hogy melyik népről beszél. Jelentéktelennek állította be őket, azt mondta, hogy „elszórva és elkülönülve [élnek] a népek között”. Sőt, azt is mondta róluk, hogy nem engedelmeskednek a király törvényeinek, és ezért veszélyes lázadók. Felajánlotta, hogy hatalmas összeget fizet be a királyi kincstárba, hogy fedezze a zsidók kiirtásának a költségét. * Ahasvérus Hámánnak adta a királyi pecsétgyűrűt, hogy véghezvihesse a tervét (Eszt 3:5–10).

20–21. a) Hogyan érintette Hámán rendelete a Perzsa Birodalomban élő zsidókat, így Márdokeust is? b) Mire kérte Márdokeus Esztert?

 20 Hamarosan lovas futárok vitték hírét a zsidók halálos ítéletének a birodalom minden részébe. Mit érezhettek a messzi Jeruzsálemben élő zsidók, amikor a hír eljutott hozzájuk? A babiloni száműzetésből visszatért zsidó maradék a város újjáépítésén fáradozott, ám védőfalat még nem emeltek a város köré. Mikor Márdokeus meghallotta a szörnyű hírt, biztosan miattuk és susáni rokonai és barátai miatt is aggodalom fogta el. Annyira megrendült, hogy megszaggatta a ruháit, zsákruhába öltözött, hamut szórt a fejére, kiment a város közepére, és hangos sírásban tört ki. Hámán azonban leült inni a királlyal. Teljesen hidegen hagyta, milyen fájdalmat okozott a Susánban élő zsidóknak és barátaiknak. (Olvassátok fel: Eszter 3:12–4:1.)

21 Márdokeus tudta, hogy cselekednie kell. De mit tegyen? Eszter tudomást szerzett arról, hogy unokabátyja mennyire elkeseredett, ezért ruhát küldött neki, ám ő vigasztalhatatlan volt. Márdokeus biztosan sokszor eltűnődött azon, hogy Istene, Jehova miért engedte meg, hogy drága Eszterét elvigyék tőle, és egy  pogány uralkodó felesége legyen. Most azonban kezdett világossá válni előtte a válasz. Üzenetet küldött a királynénak, és nyomatékosan arra kérte, hogy beszéljen a királlyal a népe érdekében (Eszt 4:4–8).

22. Miért félt Eszter attól, hogy a király elé menjen? (Lásd a lábjegyzetet is.)

22 Eszternek kétségkívül elszorult a szíve, amikor megkapta Márdokeus üzenetét. A hitét talán még semmi sem tette ennyire próbára. Nagyon megrémült, ahogy az a válaszából ki is derül. Emlékeztette Márdokeust a törvényre, miszerint ha hívatlanul járul a király elé, akár meg is halhat, csak akkor menekül meg, ha a király kinyújtja felé az aranyjogart. Vajon Eszter számíthatott arra, hogy kegyelmet kap azok után, ami Vástival történt, aki nem jelent meg a király előtt, amikor hívatta? Elmondta Márdokeusnak, hogy a király már 30 napja nem küldetett érte. Ezért joggal gondolhatta, hogy kiesett a változékony hangulatú uralkodó kegyeiből (Eszt 4:9–11). *

23. a) Milyen szavakkal erősítette meg Márdokeus Eszter hitét? b) Miért követésre méltó példa Márdokeus?

23 Márdokeus határozott választ küldött Eszternek, hogy megerősítse a hitét. Azt mondta neki, hogy ha nem cselekszik, más forrásból jön majd szabadulás a zsidóknak. Arra is figyelmeztette Esztert, hogy az ő életét sem fogják megkímélni. Márdokeus ezzel megmutatta, milyen szilárdan hisz Jehovában, aki sosem engedi, hogy kiirtsák a népét, és hogy beteljesületlenül maradjanak az ígéretei (Józs 23:14). Márdokeus még ezt is mondta Eszternek: „ki tudja, talán épp ilyen idő miatt jutottál királyi méltóságra” (Eszt 4:12–14). Márdokeus rendíthetetlenül  bízott Istenében, Jehovában. Biztosan mindannyian szeretnénk követni a példáját (Péld 3:5, 6).

A hite felülkerekedett a haláltól való félelmén

24. Mivel bizonyította Eszter a hitét és a bátorságát?

24 Eszter elhatározta magát. Arra kérte Márdokeust, hogy gyűjtse össze a zsidókat, és böjtöljenek vele három napon át. Üzenetét a következő szavakkal zárta: „ha . . . el kell vesznem, hát elveszek” (Eszt 4:15–17). Hitét és bátorságát tükröző szavai máig sem merültek feledésbe. Eszter ez alatt a három nap alatt minden bizonnyal kitartóbban imádkozott, mint azelőtt bármikor. A böjt lejártával legszebb ruhájába öltözött, hogy elnyerje a király tetszését. Majd elindult.

Eszter az életét kockáztatta Isten népéért

25. Mi mindenen mehet át Eszter, amikor a férje elé megy, és mi történik?

25 Ahogy a cikk elején olvastuk, Eszter éppen a királyi ház belső udvarába tart. El tudod képzelni, milyen gyötrelmen megy keresztül, milyen sok nyugtalanító gondolat kavarog benne, és milyen buzgón imádkozik Jehovához? Amint belép az udvarba, már látja a trónján ülő Ahasvérust. Alighanem izgatottan figyeli, milyen érzések tükröződnek az arcán. Még ha csak egy pillanatig kell is várnia, az biztos egy örökkévalóságnak tűnik. De a férje végre rápillant. Kétségkívül meglepődik, ám megenyhül az arca, és kinyújtja felé az aranyjogart (Eszt 5:1, 2).

26. Miért kell az igaz keresztényeknek olyan bátornak lenniük, mint amilyen Eszter volt, és miért nem ért véget Eszter küldetése?

26 Eszter bebocsátást nyert a királyhoz. Kiállt Istene és a népe mellett, ezzel nagyszerű példát állított Isten szolgái elé. Az igaz keresztények nagyra értékelik Isten hűséges szolgáinak a példáját. Jézus azt mondta, hogy az igaz követőit az önzetlen szeretet fogja jellemezni. (Olvassátok fel: János 13:34, 35.) Ahhoz, hogy önfeláldozóan szeressünk másokat, gyakran olyan bátornak kell lennünk, mint amilyen Eszter volt. Ám Eszternek még nem ért véget a küldetése azzal, hogy kockára tette az életét a népe érdekében. Hogyan győzi majd meg a királyt arról, hogy a legkedveltebb tanácsadója, Hámán gonosz összeesküvő? Mit tehet a népe szabadulásáért? Ezekre a kérdésekre a következő fejezet ad választ.

^ 2. bek. A legtöbben úgy gondolják, hogy Ahasvérus I. Xerxész volt, aki az i. e. V. század elején uralkodott a Perzsa Birodalomban.

^ 9. bek. Lásd a „Kérdések Eszterről” című kiemelt részt a 16. fejezetben.

^ 18. bek. Hámán valószínűleg az utolsó amálekiták egyike volt, hiszen „Amálek . . . maradékát” még Ezékiás király napjaiban elpusztították (1Krón 4:43).

^ 19. bek. Hámán 10 000 ezüsttalentumot ajánlott fel, amely ma több százmillió dollárnak felel meg. Ha Ahasvérus csakugyan I. Xerxész volt, Hámán ajánlatát különösen kecsegtetőnek tarthatta. I. Xerxésznek ugyanis hatalmas vagyonra volt szüksége, hogy megvívhassa a Görögország ellen régóta tervezett háborút. E háborúban végül súlyos vereséget szenvedett.

^ 22. bek. I. Xerxész igen változékony hangulatú, könyörtelen ember volt. A görög történetíró, Hérodotosz feljegyzéseket készített I. Xerxész Görögországgal vívott háborújáról. I. Xerxész parancsot adott a szolgáinak, hogy építsenek hajóhidat a hellészpontoszi tengerszorosnál. Miután egy vihar tönkretette a hidat, lefejeztette a mérnököket. Sőt, megparancsolta az embereinek, hogy mondjanak átkot Hellészpontoszra, és korbácsolják meg a vizet. Ezen a hadjáraton történt az is, hogy egy gazdag ember azért könyörgött, hogy az egyik fiának ne kelljen csatlakoznia a hadsereghez. I. Xerxész azonban kettévágatta a fiút, és a testét elrettentésül közszemlére tetette.