Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

A hit példaképei

 ELSŐ FEJEZET

„Bár meghalt, mégis beszél”

„Bár meghalt, mégis beszél”

1. Mi állja el az Éden-kertbe vezető utat, és mit szeretne Ábel?

ÁBEL juhai békésen legelésznek a domboldalon. Ahogy leveszi róluk a tekintetét, és a távolba mered, halvány fényt pillant meg. Tudja, mi az: egy szüntelenül forgó kard lángoló pengéje, mely elállja az Éden-kertbe vezető utat. A szülei valamikor az Éden-kertben éltek, de most sem ők, sem a gyermekeik nem mehetnek be oda. A késő délutáni szellő összeborzolja Ábel haját. Tekintetét az égre emeli, a Teremtőjére gondol, azon tűnődik, helyreáll-e valaha a jó kapcsolat Isten és az emberek között. Nagyon szeretné, ha így lenne.

2–4. Milyen értelemben beszél hozzánk Ábel?

2 Ábel még ma is beszél hozzánk. „De hisz ez lehetetlen!” – mondhatnád. Érthető az ellenvetésed, hiszen Ádám második fia közel 6000 éve halott, réges-rég porrá lett, ráadásul a Biblia azt tanítja, hogy „a halottak semmit sem tudnak” (Préd 9:5, 10). Emellett a Bibliában semmit sem jegyeztek fel Ábel szavaiból. Akkor hát hogyan képes beszélni hozzánk?

3 Pál apostol ihletés alatt ezt írta Ábelről: „ezáltal [mármint a hite által], bár meghalt, mégis beszél.” (Olvassátok fel: Héberek 11:4.) Ábel volt az első ember, aki szert tett erre az értékes kincsre, az Istenbe vetett hitre. Tetteivel bebizonyította, hogy hisz Istenben, ezért a példája ma is él, és követésre méltó a számunkra. Ha törekszünk rá, hogy olyan hitünk legyen, mint amilyen neki volt, a története valóban megszólít minket, és hatással lesz ránk.

4 De mit tanulhatunk Ábeltől a hitről, amikor a Biblia olyan szűkszavúan beszél róla? Nos, lássuk!

A világ megalapításának idején

5. Mit jelent az, amit Jézus Ábelről mondott? (Lásd a lábjegyzetet is.)

5 Ábel az emberi történelem hajnalán született. Amikor Jézus később a világ megalapításáról beszélt, említést tett Ábelről.  (Olvassátok fel: Lukács 11:50, 51.) A világ szó alatt nyilván azokra az emberekre gondolt, akik reménykedhetnek abban, hogy megszabadítják őket a bűntől. Jóllehet Ábel a negyedik ember volt a földön, minden bizonnyal ő volt az első, akit Isten méltónak talált a megváltásra. * Igen, Ábel úgy nőtt fel, hogy a családjában nem volt előtte jó példa.

6. Milyenek voltak Ábel szülei?

6 Az emberi család már a történelmének kezdetén szomorú helyzetbe került. Ábel szülei, Ádám és Éva minden bizonnyal gyönyörűek voltak, tele erővel, energiával. Csakhogy óriási hibát követtek el, és ezt tudták is. Korábban tökéletesek voltak, és örökké élhettek volna. De fellázadtak Jehova Isten ellen, és ki lettek tiltva paradicsomi otthonukból, az Éden kertjéből. Mivel a saját vágyaikat minden másnál, még a gyermekeik érdekeinél is fontosabbnak tartották, elvesztették a tökéletességüket, és az örök életet is (1Móz 2:15–3:24).

7–8. Mit mondott Éva Káin születésekor, és mire gondolhatott?

7 Az Édenen kívül sanyarú sors várt Ádámra és Évára. Ennek ellenére amikor megszületett az első gyermekük, Káin, akinek a neve azt jelenti, hogy ’valami, amit létrehoztak’, Éva kijelentette: „Férfit szültem Jehova segítségével.” Valószínűleg Jehova ígéretére gondolt. Jehova az Éden-kertben azt mondta, hogy egy asszonynak  lesz egy magva, vagyis utóda, és ez a mag egy napon elpusztítja a gonoszt, aki tévútra vezette Ádámot és Évát (1Móz 3:15; 4:1). Vajon Éva azt hitte, hogy ő ez az asszony, és Káin a megígért mag?

8 Ha igen, akkor nagyot tévedett. És ha ebben a tudatban nevelték fel Káint, azzal csak büszkeséget tápláltak belé. Idővel egy másik fiuk is született, de vele kapcsolatban nem olvasunk ilyen magasztos kijelentéseket. Az Ábel nevet adták neki, mely feltehetően azt jelenti, hogy ’lehelet’ vagy ’hiábavalóság’ (1Móz 4:2). Vajon azért választották ezt a nevet, mert Ábeltől kevesebbet reméltek, mint Káintól? Talán igen, de nem állíthatjuk biztosan.

9. Milyen tanulságot vonhatnak le a szülők az első emberpár esetéből?

9 A szülők sokat tanulhatnak abból, ami az első emberpárral történt. Jó, ha elgondolkodnak azon, hogy a szavaikkal és tetteikkel mire ösztönzik a gyermekeiket. Vajon arra nevelik őket, hogy büszkék, becsvágyóak és önzők legyenek, vagy arra, hogy szeressék Jehova Istent, és legyenek vele jó kapcsolatban? Az első emberpár sajnos rosszul látta el a szülői feladatát, de az utódaik helyzete nem volt teljesen reménytelen.

Hogyan tett szert hitre Ábel?

10–11. Milyen munkát végzett Káin és Ábel, és mire tett szert Ábel?

10 Ahogy a fiúk cseperedtek, Ádám biztosan megtanította őket azokra a munkákra, melyekre szükség volt a család eltartásához. Káin földműves lett, Ábel pedig pásztor.

11 Ám ahogy Pál szavaiból kiderül, Ábel valami sokkal értékesebbre is időt szánt, arra, hogy erős hitre tegyen szert. De ha az emberek között senki sem volt, akiről Ábel példát vehetett, mi segített neki, hogy ilyen szilárdan bízzon Istenben? Nézzük meg!

12–13. Hogyan erősítették Ábel hitét Jehova alkotásai?

12 Jehova alkotásai. Az igaz, hogy Jehova megátkozta a földet, hogy tövist és bogáncskórót teremjen, és ez nagyon megnehezítette a földművelést, de azért bőven termett annyi élelem, hogy Ádám családja életben maradhasson. Viszont az állatokon nem volt átok, sem a hegyeken, tavakon, folyókon és tengereken, sem az égen, a felhőkön, a napon, a holdon és a csillagokon. Bármerre nézett is Ábel, mindenütt a Teremtő, Jehova Isten mélységes szeretetének, bölcsességének és jóságának a bizonyítékát látta. (Olvassátok fel: Róma 1:20.) A Jehova alkotásain és tulajdonságain való elmélkedés kétségtelenül erősítette a hitét.

A teremtés csodái megerősítették Ábel hitét

 13 Biztosak lehetünk benne, hogy Ábel szívesen időzött ilyen gondolatokon. Képzeljük csak magunk elé, amint a juhait őrzi! Pásztorként jókora területeket jár be. Dombokon, völgyeken és folyókon át terelgeti a jámbor jószágokat, a legdúsabb legelőkre, a legvédettebb pihenőhelyekre és a legjobb itatóhelyekhez vezeti őket. Isten teremtményei közül alighanem a bárányok tűntek neki a leggyámoltalanabbnak, mintha csak úgy lennének megalkotva, hogy rászoruljanak az ember vezetésére és oltalmára. Ábelben talán megfogalmazódott, hogy jómaga is olyan valakinek a vezetésére, védelmére és gondoskodására szorul, aki bölcsebb és hatalmasabb az embernél. Biztosan számos hasonló gondolatot imába foglalt, így még inkább megszilárdult a hite.

14–15. Mit ismert fel Ábel, amikor Jehova kijelentésein gondolkodott?

14 Jehova kijelentései. Ádám és Éva bizonyára elmondta a fiainak, miért lettek kiűzve az Éden-kertből. Ezért Ábelnek volt min gondolkodnia.

15 Jehova azt mondta, hogy legyen átkozott a föld, Ábel pedig látta, hogy ez így is lett, hiszen mindenhol tövis és bogáncskóró termett. Jehova azt is megmondta, hogy a terhesség és a gyermekszülés fájdalommal jár majd Éva számára, és Ábel biztosan tudta, hogy az anyja fájdalommal hozta világra a testvéreit. Jehova azt is előre tudta, hogy Éva epekedni fog a férje szeretete és figyelme után, Ádám pedig uralkodni fog rajta. Ábel ezt a saját szemével látta teljesedni. Mindezekből arra a következtetésre juthatott, hogy Jehova kijelentései mindig beteljesednek. Alapos oka volt hát arra, hogy higgyen Jehova ígéretében, mely szerint a mag egy napon orvosolja majd az Édenben gyökerező bajokat (1Móz 3:15–19).

16–17. Mit tanulhatott Ábel a keruboktól?

16 Jehova szolgái. Ábel az emberek között nem talált követésre méltó példát, de akkoriban rajtuk kívül más intelligens teremtmények is voltak a földön. Miután Jehova kiűzte Ádámot és  Évát az Éden-kertből, megakadályozta, hogy ők vagy az utódaik visszamenjenek. A földi paradicsom bejáratát kerubok, azaz igen magas rangú angyalok, és egy szüntelenül forgó kard lángoló pengéje zárta el. (Olvassátok fel: 1Mózes 3:24.)

17 Ábel már gyermekkorában megfigyelhette a kerubokat. Milyennek látta ezeket a testet öltött angyalokat? Biztosan csodálta roppant erejüket, és valószínűleg a szünet nélkül forgó, lángoló kard is ámulatba ejtette. Láthatott-e valaha is olyat, hogy a kerubok megunták a munkájukat, és elhagyták a helyüket? Nem, ezek az intelligens és hatalmas teremtmények éjjel-nappal, évről évre, sőt évtizedről évtizedre a helyükön maradtak. Ábel ebből megtanulhatta, hogy Jehova Istennek vannak hűséges, állhatatos szolgái. Olyasfajta lojalitásról és engedelmességről tettek tanúbizonyságot, mely az ő családjából hiányzott. Az angyalok példája bizonyára megerősítette a hitét.

Ábel egész életében tanúja volt, hogy a kerubok hűségesen, engedelmesen szolgálják Jehovát

18. Mi segíthet nekünk, hogy szilárd hitünk legyen?

18 Amikor Ábel elgondolkodott Jehova alkotásain, kijelentésein és a kerubok példáján, sok mindent megtudott Jehováról, és a hite egyre szilárdabb lett. Nagyon sokat tanulhatunk tőle, nem igaz? A fiataloknak különösen bátorító lehet tudni, hogy még akkor is szoros kapcsolatot alakíthatnak ki Jehova Istennel, ha a családtagjaik nem mutatnak jó példát nekik. Számos segítséget kapunk ahhoz, hogy szilárd hitünk legyen. Megfigyelhetjük a teremtés csodáit, Isten hűséges szolgáinak a példáját, és megvizsgálhatjuk a teljes Bibliát.

 Miért volt értékesebb Ábel áldozata?

19. Milyen alapvető igazságot értett meg Ábel?

19 Ábel szerette volna valahogyan kifejezni a Jehovába vetett, egyre erősödő hitét. De hát mit adhatna egy egyszerű ember a világegyetem Teremtőjének? Istennek természetesen nincs szüksége az emberek ajándékaira, sem a segítségükre. Idővel azonban Ábel megértett egy alapvető igazságot: ha helyes indítékból egyszerűen felajánlja Jehovának a legjobbat abból, amije van, örömet szerezhet szerető égi Atyjának.

Káinnal ellentétben Ábelt a hite indította arra, hogy felajánlja az áldozatát

20–21. Mit ajánlott fel Káin és Ábel Jehovának, és hogyan fogadta Jehova a felajánlásaikat?

20 Ábel elhatározta, hogy feláldoz néhány juhot a nyájából. Kiválasztotta a legértékesebbeket, vagyis az elsőszülötteket, sőt, az állatok azon részeit, melyeket a legkülönbnek tartott. Minthogy Káin is igyekezett elnyerni Isten áldását és kegyét, ő is felajánlást készített az általa termesztett növényekből. Ámde őt más indította erre, mint Ábelt, és ez felszínre is került, amikor bemutatták az áldozatukat.

21 Feltehetően mindkét fiú oltárt készített, és tüzet gyújtott az áldozata alatt, talán úgy, hogy a kerubok is láthassák, akik abban az időben Jehova egyedüli képviselői voltak a földön. Mit tett Jehova? A beszámoló szerint „tetszéssel tekintett Ábelre és a felajánlására” (1Móz 4:4). Az nem derül ki a Bibliából, hogy ezt miként fejezte ki.

22–23. Miért tetszett Jehovának Ábel felajánlása?

22 Vajon miért tetszett Istennek Ábel áldozata? Talán maga az áldozat nyerte el a tetszését? Ábel élő, lélegző teremtményeket választott ki áldozatul, és kiontotta azok éltető vérét. Vajon tudatában volt annak, milyen értékes az ilyen áldozat? Évszázadokkal később Isten arra kérte az izraelitákat, hogy hibátlan bárányokat áldozzanak fel. Ez azt szemléltette, hogy tökéletes fiának, Isten Bárányának az ártatlan vére a jövőben ki lesz ontva áldozatul (Ján 1:29; 2Móz 12:5–7). Persze nem valószínű, hogy Ábel teljesen tisztában volt ezzel.

23 Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a nyája legjavát ajánlotta fel Istennek. Jehova nemcsak az áldozatot fogadta szívesen, hanem maga Ábel is örömet szerzett neki, mert látta, hogy szereti őt, és őszintén hisz benne.

24. a) Miért mondhatjuk, hogy nem magával Káin áldozatával volt a baj? b) Milyen értelemben hasonlítanak ma sokan Káinhoz?

24 Káin felajánlását Jehova másként fogadta: „egyáltalán nem tekintett tetszéssel Káinra és a felajánlására” (1Móz 4:5).  Nem magával az áldozatával volt a baj, hiszen később Isten Törvénye megengedte az izraelitáknak, hogy valamilyen terményt ajánljanak fel (3Móz 6:14, 15). A Biblia azt írja, hogy Káin „cselekedetei gonoszak voltak”. (Olvassátok fel: 1János 3:12.) Káin sok, mai emberhez hasonlóan azt gondolhatta, hogy az Isten iránti odaadás kimerül a formaságokban. A tettei azonban megmutatták, hogy nem valódi a hite, és nem szereti szívből Jehovát.

25–26. Milyen figyelmeztetést kapott Káin, ennek ellenére mit tett?

25 Amikor Káin látta, hogy nem nyerte el Jehova tetszését, ahelyett hogy tanult volna Ábeltől, meggyűlölte az öccsét. Jehova a szívébe látott, és kedvesen figyelmeztette, hogy ha nem vigyáz, komoly bűnt követhet el, ha viszont megváltozik, „felmagasztalás” vár rá, vagyis elismerően fog tekinteni rá (1Móz 4:6, 7).

26 Káin nem szívlelte meg a figyelmeztetést. Kihívta a mezőre gyanútlan öccsét, rátámadt és megölte (1Móz 4:8). Bizonyos értelemben Ábel volt a vallási üldözés első áldozata, mártírja. Noha meghalt, Jehova nem feledkezett meg róla.

27. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy Ábel fel fog támadni? b) Mit kell tennünk, hogy a jövőben találkozhassunk Ábellel?

27 Ábel vére jelképes értelemben Jehova Istenhez kiáltott bosszúért, azaz igazságszolgáltatásért, és ő meg is büntette a gonosz Káint (1Móz 4:9–12). De az Ábel hitéről készült feljegyzés hozzánk is szól, fontos mondanivalója van a számunkra. Ábel úgy száz évig élhetett, ami akkoriban kevésnek számított, de bölcsen használta fel a napjait. Abban a tudatban halt meg, hogy égi Atyja, Jehova szereti és értékesnek tartja (Héb 11:4). Biztosra vehetjük, hogy Jehova, aki bármennyi embert képes megőrizni az emlékezetében, Ábelt sem felejti el, és fel fogja támasztani a földi paradicsomban (Ján 5:28, 29). Ott leszel, hogy megismerkedj vele? Minden bizonnyal, ha azon vagy, hogy kövesd a példáját, és olyan szilárd hited legyen, mint amilyen neki volt.

^ 5. bek. „A világ megalapítása” kifejezés az eredeti nyelven magában hordozza azt a gondolatot, hogy valaki magot vet, azaz gyermeket nemz, így Ádám és Éva első leszármazottjára utal. De akkor Jézus miért nem Káinról, Ádám és Éva első gyermekéről tett említést, amikor a világ megalapításáról beszélt? Káin szándékosan fellázadt Jehova Isten ellen. Feltételezhetjük, hogy a szüleihez hasonlóan Isten neki sem bocsát meg, és nem fog feltámadni.