EZÉKIEL 48:35

TÉMA: A város és az adomány jelentése

1–2. a) Milyen földterületet lát Ezékiel, melyet elkülönítettek? (Lásd a képet a borítón.) b) Milyen biztosítékot nyújt a látomás a száműzötteknek?

EZÉKIEL az utolsó látomásában egy földterületet lát, melyet elkülönítettek egy különleges célra. Ez a terület nem az egyik izraelita törzsnek lett felajánlva örökségként, hanem Jehovának adományként. Ezékiel egy rendkívüli várost is lát, melynek figyelemfelkeltő neve van. A látomásnak ez a részlete egy nagyon fontos biztosítékot nyújt a száműzötteknek: Jehova velük lesz, amikor visszatérnek a szeretett hazájukba.

2 Ezékiel részletesen ír erről az adományról. Vizsgáljuk meg ezt a leírást, és lássuk, milyen sok mondanivalója van nekünk is, Jehova igaz imádóinak.

A szent adomány és a város

3. Sorold fel azt az öt területet, melyet Jehova elkülönített, illetve hogy mi volt a céljuk ezeknek. (Lásd a „Különítsetek el egy adományt” című kiegészítő részt.)

3 Ez a különleges földterület 25 000 könyök (13 kilométer) volt észak–déli irányban, és 25 000 könyök kelet–nyugati irányban. Ezt a négyzet alakú földet nevezték az egész adománynak. Észak–déli irányban három részre volt osztva. A felső rész a lévitáknak volt elkülönítve, a középső rész pedig  a papoknak és a templomnak. Ez a két rész alkotta a szent adományt. A kisebb, lenti rész, vagyis a terület, amely megmaradt, „általános használatra” volt szánva, és a városhoz tartozott (Ez 48:15, 20).

4. Milyen tanulságot vonhatunk le a Jehovának szánt adományról szóló részből?

4 Milyen tanulságot vonhatunk le a Jehovának szánt adományról szóló részből? Azzal, hogy először ezt a földterületet különítették el, és csak utána a törzsek részét, Jehova arra utalt, hogy ennek a területnek kell a legfontosabbnak lennie (Ez 45:1). A száműzöttek kétségkívül sokat tanultak abból, hogy milyen sorrendben lett felosztva az ország. Jehova imádatát kellett az első helyre tenniük az életükben. Ugyanígy nekünk is az olyan tevékenységek a legfontosabbak, mint például Isten Szavának a tanulmányozása, az összejöveteleken való részvétel vagy a prédikálómunka. Ha Jehovához hasonlóan mi is megfelelő fontossági sorrendet állítunk fel, akkor a mindennapi életünk az imádata köré fog összpontosulni.

„A közepén lesz a város”

5–6. a) Kié volt a város? b) Mire nem utal a város, és miért?

5 (Olvassátok fel: Ezékiel 48:15.) Mi volt a jelentősége „a városnak” és a körülötte levő területnek? (Ez 48:16–18). Jehova azt mondta Ezékielnek a látomásban, hogy a város birtoka „Izrael egész népéé lesz” (Ez 45:6, 7). A város és a körülötte fekvő terület tehát nem volt „a szent adomány” része, melyet Jehovának kellett elkülöníteni (Ez 48:9). Ezt figyelembe véve most nézzük meg, hogy mit tanulhatunk a városról szóló leírásból napjainkban.

6 Akkor tudunk tanulságokat leszűrni a városról szóló részből, ha először tisztázzuk, hogy mi nem lehet a város. Nem utalhat az újjáépített Jeruzsálemre és a templomára. Miért nem? Mert a látomásban szereplő városban nem volt templom. Nem utalhat semelyik másik újjáépített városra sem Izrael földjén. Miért nem? Mert sem a hazatért száműzöttek, sem a leszármazottaik nem építettek olyan várost, melyre ráillettek volna a látomásban említett részletek. Továbbá a város nem utalhat egy égi városra sem. Miért nem? Mert „általános [vagyis nem szent] használatra” szánt területen épült, szemben azokkal az építményekkel, melyeket kizárólag szent imádat céljára elkülönített területen építettek (Ez 42:20).

7. Mi az a város, melyet Ezékiel látott? (Lásd a képet a fejezet elején.)

7 Akkor hát mi az a város, melyet Ezékiel látott? Gondoljunk arra, hogy ugyanabban a látomásban látta a várost, mint amelyikben az országot (Ez 40:2; 45:1, 6). Isten Szavából az  tűnik ki, hogy az ország egy jelképes ország, vagyis a városnak is jelképesnek kell lennie. Általában mire gondolunk a „város” szó hallatán? Emberek egy csoportjára, akik együtt élnek, és valamilyen módon szervezettek. A látomásban szereplő szervezett város tehát – mely tökéletes négyzet alakú volt – valószínűleg egy jól rendezett közigazgatási központra utal.

8. Mire terjed ki a hatásköre ennek a közigazgatási központnak, és miért mondhatjuk ezt?

8 Mire terjed ki a hatásköre ennek a közigazgatási központnak? Ezékiel látomásából kiderül, hogy a város a jelképes országban folytatja a tevékenységét. Ennélfogva ez a közigazgatási központ ma Isten népének a tevékenységét irányítja a jelképes paradicsomban. És mire utal az, hogy a város általános, vagyis nem szent földön terül el? Arra, hogy a város nem egy égi, hanem egy földi közigazgatási központ, mely azoknak az érdekében működik, akik a jelképes paradicsomban laknak.

9. a) Kik állnak ma ennek a földi közigazgatási központnak az élén? b) Mit tesz majd Jézus az 1000 év alatt?

9 Kik állnak ennek a földi közigazgatási központnak az élén? Ezékiel látomásában a város kormányzatának az élén „a fejedelem” állt (Ez 45:7). Ő a nép vezetője volt, de nem volt sem pap, sem lévita. A fejedelemről azok a gyülekezeti felvigyázók juthatnak eszünkbe, akik nincsenek felkenve szellemmel. Ezek a törődő pásztorok a más juhok közé tartoznak, és Krisztus égi kormányzatának alázatos földi szolgái (Ján 10:16). A közelgő 1000 éves időszak alatt Jézus képesített véneket, vagyis fejedelmeket választ és nevez ki „az egész földön” (Zsolt 45:16). Az égi királyság irányításával ők fogják gondját viselni Isten népének az 1000 év alatt.

„Jehova van ott”

10. Mi a város neve, és miről biztosította ez a száműzötteket?

10 (Olvassátok fel: Ezékiel 48:35.) A város neve a következő: „Jehova van ott.” Ez a név garantálja, hogy ebben a városban érezhető lesz Jehova jelenléte. Azzal, hogy Jehova megmutatta Ezékielnek ezt a középen fekvő várost, voltaképpen ezt üzente a száműzötteknek: „Újra veletek leszek!” Milyen jóleső érzés lehetett, hogy erről biztosította őket Jehova!

11. Mit tanulhatunk a városról és a nevéről szóló látomásból?

11 Mit tanulhatunk a látomásnak ebből a részletéből? A város neve garantálja nekünk, Isten szolgáinak, hogy Jehova most is a földön élő hűségeseivel van, és mindig is velük lesz. Továbbá ez a név egy fontos igazságot is kiemel: a városnak nem az a célja, hogy embereket juttasson hatalomhoz, hanem hogy Jehova szerető és észszerű útmutatásait foganatosítsa.  Például Jehova nem adott felhatalmazást a közigazgatásban résztvevőknek arra, hogy ők osszák fel az országot, úgy, ahogy azt jónak gondolják. Nem, Jehova azt várja el tőlük, hogy tartsák tiszteletben, hogy ő maga milyen földterületet, vagyis kiváltságot adott a szolgáinak, beleértve azokat is, akiket jelentéktelennek tartanak (Ez 46:18; 48:29).

12. a) Mi az egyik különleges jellegzetessége a városnak, és mit szemléltet? b) Mire emlékezteti ez a keresztény felvigyázókat?

12 De van egy másik különleges jellegzetessége is a városnak, melynek a neve „Jehova van ott”. Míg az ókorban egy fal védte a városokat, és a lehető legkevesebb kapujuk volt, addig ennek a városnak 12 kapuja van (Ez 48:30–34). A sok kapu (a város mind a négy oldalán három) azt szemlélteti, hogy a város közigazgatásában résztvevők megközelíthetőek, és Isten minden szolgája számára rendelkezésre állnak. A város 12 kapuja továbbá azt emeli ki, hogy a város mindenki előtt nyitva áll, Izrael egész népe előtt (Ez 45:6). Az, hogy a városba ilyen könnyű bejutni a kapuin át, fontos emlékeztetőül szolgál a keresztény felvigyázóknak: Jehova azt várja el tőlük, hogy legyenek kedvesek, nyitottak, és álljanak azok rendelkezésére, akik a jelképes paradicsomban élnek.

A keresztény felvigyázók kedvesek, nyitottak, és mindenki rendelkezésére állnak (Lásd a 12. bekezdést.)

Miért megy Isten népe a városba?

13. Jehova elmondása szerint milyen feladatokat végeznek az emberek a látomásban?

13 Menjünk most vissza Ezékiel idejébe, és lássuk, milyen részleteket jegyez még fel az ország felosztásáról szóló látomásban. Jehova különféle szolgálatokat végző emberekről beszél a prófétának. Papokról – a szentély szolgáiról –, akiknek áldozatokat kellett bemutatniuk, és közeledniük kellett Jehovához, hogy szolgáljanak neki. Lévitákról – a templom szolgáiról –, akik azzal lettek megbízva, hogy „ellássák [a templom] szolgálatát, és mindent, amit el kell végezni benne” (Ez 44:14–16; 45:4, 5). Ezt követően pedig munkásokról, akik a város közelében dolgoznak. Kik ők?

14. Mit juttatnak eszünkbe a város körüli munkások?

14 A város körüli munkások „Izrael minden törzséből” valók, és támogatják a várost. Az a feladatuk, hogy műveljék a földet, melynek a termése „a várost szolgálók tápláléka lesz” (Ez 48:18, 19). Milyen lehetőséget juttat ez eszünkbe? Ma a jelképes paradicsomban élők közül mindenki támogathatja Krisztus felkent testvéreinek a munkáját, illetve a nagy sokaság közül azokét, akiket Jehova kinevezett a népe élére (Jel 7:9, 10). Leginkább úgy támogathatjuk őket, hogy készségesen együttműködünk a hű rabszolga irányításával.

15–16. a) Milyen tanulságot találhatunk még Ezékiel látomásában? b) Milyen tevékenységekben vehetünk részt mi is?

15 És van még egy tanulsága Ezékiel látomásának a szolgálatunkkal kapcsolatban. Mi ez? Jehova azt mondja, hogy  a 12 nem lévita törzs tagjai két helyszínen végzik a munkájukat: a templom udvarán és a város legelőjén. Mi a feladatuk? A templom udvarába azért megy be minden törzs, hogy az áldozatok felajánlásával „imádatot mutasson be” Jehovának (Ez 46:9, lábj., 24). A városhoz tartozó földeken pedig a törzsek tagjai azzal támogatják a várost, hogy megművelik a földet. Mit tanulhatunk ezektől a munkásoktól?

16 Ma a nagy sokaság tagjai is hasonló tevékenységekben vehetnek részt, mint a látomásban szereplő munkások. Jehovát imádják „a templomában”, dicséretáldozatokat mutatva be neki (Jel 7:9–15). Hogyan teszik ezt meg? Úgy, hogy prédikálnak, és megvallják a hitüket a keresztény összejöveteleken. Ezeket tartják a legfontosabb feladatuknak (1Krón 16:29). Ezenkívül Isten népéből sokaknak lehetőségük nyílik arra, hogy számos módon támogassák még Isten szervezetét. Például segíthetnek a királyságtermek és fiókhivatalok építésében, karbantartásában, valamint sok más projektben, melyet Jehova szervezete indítványoz. Mások az adományaikkal támogatják ezeket az építkezéseket. Mindezzel úgyszólván megművelik a földet  „Isten dicsőségére” (1Kor 10:31). Lelkesen és örömmel végzik a munkájukat, hiszen tudják, hogy „az ilyen áldozatok nagyon kedvére vannak Istennek” (Héb 13:16). Te megragadod ezeket a lehetőségeket?

Mit tanulhatunk az arról szóló leírásból, hogy milyen munkákat végeztek a városban és a város körül? (Lásd a 14–16. bekezdéseket.)

„Új eget és új földet várunk”

17. a) Hogyan fog beteljesedni a jövőben Ezékiel látomása? b) Az 1000 éves uralom alatt kik fognak hasznot meríteni a közigazgatási központ tevékenységéből?

17 Vajon lesz a jövőben egy nagyobb beteljesedése Ezékiel adományról szóló látomásának? De még mennyire! Gondoljunk erre: Ezékiel azt látta, hogy „a szent adomány” elnevezésű rész az ország közepén van (Ez 48:10). Ehhez hasonlóan bárhol éljünk is majd Armageddon után a földön, Jehova velünk fog lakni (Jel 21:3). Az 1000 éves uralom alatt a városhoz hasonló közigazgatási központ – vagyis a földön azok, akiknek a gondjaira bízzák Isten népét – kiterjeszti a hatáskörét az egész földre. Szeretetteljes útmutatásokat és irányelveket ad majd egy új emberi társadalomnak, azoknak, akik az új földhöz tartoznak (2Pét 3:13).

18. a) Miért lehetünk biztosak abban, hogy ez a közigazgatási központ összhangban fog működni Isten uralmával? b) Miről biztosít minket a város neve?

18 Miért lehetünk biztosak abban, hogy ez a közigazgatási központ mindig összhangban fog működni Isten uralmával? Mert Isten Szava szerint a földi város a 12 kapujával az égi várost tükrözi a 12 kapujával, az új Jeruzsálemet, mely Krisztus 144 000 társuralkodóját szemlélteti (Jel 21:2, 12, 21–27). Ez arra utal, hogy a földi közigazgatási központ összhangban fog működni azokkal a döntésekkel, melyeket Isten királysága hoz meg az égben, és gondosan végrehajtja azokat. Igen, a város neve – „Jehova van ott” – arról biztosít minket, hogy a tiszta imádat fennmarad, és virágozni fog a paradicsomban. Milyen csodálatos jövő vár ránk!