EZÉKIEL 45:1

TÉMA: Az ország felosztása

1–2. a) Mire utasítja Jehova Ezékielt? b) Milyen kérdéseket fogunk megvizsgálni?

EZÉKIEL éppen most kapott egy látomást, mely gondolatban visszarepítette Mózes és Józsué napjaiba. Közel 900 évvel korábban Jehova elmondta Mózesnek, hogy mik lesznek az ígéret földjének a határai, később pedig részletezte Józsuénak, hogy hogyan osszák fel az országot Izrael törzsei között (4Móz 34:1–15; Józs 13:7; 22:4, 9). Most, i. e. 593-ban Jehova arra utasítja Ezékielt és a többi száműzött zsidót, hogy ismét osszák fel az ígéret földjét a törzsek közt (Ez 45:1; 47:14; 48:29).

2 Miről biztosította ez a látomás Ezékielt és a száműzött társait? Miért ösztönző a látomás Isten ma élő népének? Lesz a jövőben egy nagyobb beteljesedése is?

Látomás négy ígérettel

3–4. a) Sorold fel a négy ígéretet, melyet Ezékiel utolsó látomása fogalmaz meg a száműzötteknek! b) Melyik ígéretről lesz szó ebben a fejezetben?

3 Ezékiel utolsó látomásáról a könyvének befejező kilenc fejezetében olvashatunk (Ez 40:1–48:35). Ez a látomás négy szívmelengető ígéretet tartalmazott a száműzötteknek arról,  hogy hogyan fog élni a nép otthon, Izraelben. Mik voltak ezek az ígéretek? Az első: a tiszta imádat helyre lesz állítva Isten templomában. A második: a visszatért nép élén igazságos papok és pásztorok állnak majd. A harmadik: minden visszatérő kap örökséget az országban. És a negyedik: Jehova velük lesz, újra köztük fog lakni.

4 Azt, hogy hogyan teljesedett be az első két ígéret – vagyis hogy helyre lesz állítva a tiszta imádat, és igazságos pásztorok fogják vezetni a népet –, ennek a kiadványnak a 13. és 14. fejezete részletezte. Ebben a fejezetben a harmadik, az örökségről szóló ígéretet vesszük nagyító alá. A következő fejezet pedig azt fogja taglalni, hogy mit foglal magában az az ígéret, hogy Jehova a népével lesz (Ez 47:13–21; 48:1–7, 23–29).

„Ki lesz az jelölve nektek örökségül”

5–6. a) Milyen terület lett felosztva Ezékiel látomásában? (Lásd a képet a fejezet elején.) b) Miért kapta Ezékiel ezt a látomást?

5 (Olvassátok fel: Ezékiel 47:14.) Egy korábbi látomásban Jehova egy olyan területről beszélt Ezékielnek, mely nem sokkal később olyan lesz, „mint az Éden kertje” (Ez 36:35). Majd hozzáfűzte: „Ezt a területet jelöljétek ki örökségül Izrael 12 törzsének” (Ez 47:13). Ez a terület Izrael helyreállított országa lesz, ahová visszatérnek a száműzöttek. Utána Jehova részletesen elmondta, hogy pontosan hol fog húzódni az ország külső határa. Erről az Ezékiel 47:15–21-ig terjedő versekben olvashatunk.

6 Miért kapta Ezékiel ezt a látomást? A pontosan kijelölt határok felsorolása arról biztosította a prófétát és a száműzött társait, hogy szeretett hazájuk mindenképpen helyre lesz állítva. Gondolj csak bele, milyen jó érzésekkel tölthette el őket Jehovának ez a részletes leírása! Vajon Isten népe az ókorban csakugyan kapott földet örökségül? De még mennyire!

7. a) Milyen eseményre került sor i. e. 537-ben, és mit juttat ez eszünkbe? b) Melyik kérdésre nézzük meg először a választ?

7 I. e. 537-ben, úgy 56 évvel azután, hogy Ezékiel megkapta a látomását, száműzöttek ezrei indultak útnak Izraelbe, hogy letelepedjenek ott. Ez a kiemelkedő esemény azt juttathatja eszünkbe, hogy mi ment végbe Isten népe között a modern korban. Bizonyos értelemben ők is kaptak egy földet. Hogyan történt ez? Jehova lehetővé tette, hogy letelepedjenek egy jelképes országban. Épp ezért az ígéret földjének ókori helyreállításából sokat tanulhatunk arról, hogyan állt helyre Isten népének jelképes országa napjainkban. De mielőtt rátérnénk a tanulságokra, nézzük meg a választ arra a kérdésre,  hogy miért következtethetünk úgy, hogy tényleg létezik ma egy jelképes ország.

8. a) Melyik nemzet lett Jehova népe az ókori Izrael helyett? b) Mi a jelképes ország vagy paradicsom? c) Mikor jött létre, és kik telepedtek le benne?

8 Egy korábbi látomásban Jehova tudatta Ezékiellel, hogy az Izrael helyreállításáról szóló próféciáknak lesz egy nagyobb beteljesedésük is azután, hogy a szolgája, Dávid, vagyis Jézus Krisztus elkezd uralkodni királyként (Ez 37:24). Erre 1914-ben került sor. Ekkor már régen nem Izrael ókori nemzete volt Isten népe, hanem egy másik nemzet, mely a szellemmel felkent keresztényekből áll. (Olvassátok fel: Máté 21:43; 1Péter 2:9.) Jehova azonban nemcsak az ókori Izrael nemzetét váltotta fel egy másik nemzettel, hanem az ókori országot is egy másik országgal, ahol paradicsomhoz hasonló állapotok vannak (Ézs 66:8). Ahogy ennek a kiadványnak a 17. fejezetében láttuk, ez az „ország” egy olyan jelképes hely, ahol a felkentek maradéka 1919 óta biztonságban él, és Jehovát  imádja. (Lásd a „Miért 1919?” című 9B kiegészítő részt.) Idővel a más juhok is kezdtek letelepedni ebben az országban, akiknek földi reménységük van (Ján 10:16). Noha ez a jelképes paradicsom folyamatosan növekszik és terjed, az áldásait a legteljesebb mértékben csak Armageddon után élvezhetjük.

Az ország egyenlő részekre történő felosztása

9. Milyen utasítást adott Jehova a föld felosztásával kapcsolatban?

9 (Olvassátok fel: Ezékiel 48:1, 28.) Miután Jehova felsorolta az ország külső határait, rátért a föld felosztásának a részleteire. Azt az utasítást adta, hogy a 12 törzs 12 egyforma részt kapjon az országban észak–déli irányban. A legészakibb részt Dán törzse kapja, a legdélibbet pedig Gád törzse. Mind a 12 örökség egy olyan földsáv volt, melynek keleti határa megegyezett az ország külső határával, a nyugati határa pedig a Nagy-tenger, vagyis a Földközi-tenger volt (Ez 47:20).

10. Miről biztosíthatta a száműzötteket a látomásnak ez a részlete?

10 Miről biztosíthatta a száműzötteket a látomásnak ez a részlete? Jól belevéste az elméjükbe, hogy a föld felosztása szervezetten fog történni. Az, hogy a földet egyformán osztották fel mind a 12 törzs között, kiemelte, hogy a visszatérők biztosan fognak kapni örökséget az országban. Egyikük sem lesz nincstelen vagy földönfutó!

11. Milyen tanulságai vannak számunkra a föld felosztásáról szóló látomásnak? (Lásd „Az ország felosztása” című kiegészítő részt.)

11 Milyen tanulságai vannak számunkra a látomásnak? A helyreállított ígéret földjén nemcsak a papok, a léviták és a fejedelmek kaptak örökséget, hanem a 12 törzs minden tagja (Ez 45:4, 5, 7, 8). Ehhez hasonlóan a jelképes paradicsomban sem csak a felkentek maradékának van hely, vagy a nagy sokaság tagjai közül azoknak, akik élen járnak a munkában, hanem a nagy sokaság minden egyes tagjának (Jel 7:9). * Bármilyen kis szerepet töltsünk is be a szervezetben, biztos helyünk van a jelképes országban, és értékes munkát végzünk. Milyen megnyugtató gondolat!

Bármilyen szerepet töltsünk is be Isten szervezetében, Jehova értékeli az erőfeszítéseinket (Lásd a 11. bekezdést.)

Két szembetűnő eltérés

12–13. Mit mondott Jehova, hogyan osszák fel az országot a törzsek közt?

12 Jehova néhány utasítása fejtörést okozhatott Ezékielnek, mivel eltért azoktól, melyeket Mózes kapott. Nézzünk meg kettőt közülük. Az egyik az országgal kapcsolatos, a másik pedig a lakosaival.

13 Az ország. Mózesnek azt az utasítást adta Jehova, hogy a nagyobb törzseknek nagyobb területet jelöljön ki, a kisebbeknek kisebbet (4Móz 26:52–54). Ezékiel látomásában viszont  konkrétan azt mondta, hogy mindegyik törzs „egyenlő részt” kapjon („ugyanúgy, mint a testvére”, lábj.) (Ez 47:14). Vagyis mind a 12 törzs örökségének az északi és a déli határa pontosan ugyanakkora távolságra volt egymástól. Bármelyik törzshöz tartozott is egy izraelita, mindegyikük egyenlő mértékben részesülhetett mindabból, amit a vízben gazdag ígéret földje nyújtott.

14. Miben volt más Jehova mostani útmutatása, mint a mózesi törvény?

14 A lakosok. A mózesi törvény megvédte a bevándorlókat, és lehetővé tette, hogy ők is imádják Jehovát, de örökséget nem kaptak az országban (3Móz 19:33, 34). Most viszont Jehova továbbment ennél, amikor a következőkről rendelkezett: „Annak a törzsnek a területén adjatok a bevándorlónak örökséget, amelynek a területén letelepedett”. Ezzel a paranccsal Jehova eltörölt egy jelentős különbséget azok között, akik izraelitának születtek, és azok között, akik más származásúak voltak (Ez 47:22, 23). Ezékiel a látomásában azt látta, hogy a helyreállított ország lakosai egyenlőek, és egységesen imádják Jehovát (3Móz 25:23).

15. Mi az az örök érvényű igazság, melyet a látomásban szereplő utasítások megerősítenek?

 15 Ez a két, figyelemre méltó útmutatás biztosítékot jelentett a száműzötteknek. Tudták, hogy Jehova egyforma területet ad majd nekik, függetlenül attól, hogy izraelitának születtek-e, vagy bevándorlóként csatlakoztak Jehova imádóihoz (Ezsd 8:20; Neh 3:26; 7:6, 25; Ézs 56:3, 8). Azt a megnyugtató és örök érvényű igazságot is megerősítették ezek az utasítások, hogy Jehova egyformán értékesnek tartja minden szolgáját. (Olvassátok fel: Aggeus 2:7.) Legyen akár égi, akár földi reménységünk, minket is fellelkesít ez az igazság.

16–17. a) Hogyan válik a javunkra, hogy megvizsgáltuk az országról és a lakosairól szóló részleteket? b) Mire kapunk választ a következő fejezetben?

16 Hogyan válik a javunkra, hogy megvizsgáltuk ezeket a részleteket az országról és a lakosairól? Arra emlékeztetnek minket, hogy egyenlőség és egység kell hogy jellemezze a világméretű testvériségünket. Jehova nem részrehajló. Kérdezzük meg magunktól: „Én is pártatlan vagyok, mint Jehova? Tisztelettel bánok minden egyes hittársammal, függetlenül a származásától vagy az életkörülményeitől?” (Róma 12:10). Mennyire hálásak vagyunk Jehovának, hogy mindannyiunknak egyaránt megadta a lehetőséget, hogy a jelképes paradicsomban élhessünk, ahol teljes lélekkel szolgáljuk égi Atyánkat, és élvezzük a tőle jövő áldásokat! (Gal 3:26–29; Jel 7:9).

Mi is pártatlanok vagyunk, mint Jehova, és tisztelünk másokat? (Lásd a 15. és 16. bekezdést.)

17 Most beszéljünk az Ezékiel utolsó látomásában szereplő negyedik ígéretről, arról, hogy Jehova a száműzöttekkel lesz. Mit tanulhatunk ebből az ígéretből? A következő fejezet megadja a választ.

^ 11. bek. Azzal kapcsolatban, hogy milyen különleges helyet és feladatot szánt Jehova a papoknak és a fejedelemnek a jelképes országban, lásd ennek a kiadványnak a 14. fejezetét.