Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Közeledj Jehovához!

 1. FEJEZET

„Ímé Istenünk”

„Ímé Istenünk”

1—2. a) Milyen kérdéseket tennél fel szívesen Istennek? b) Mózes mit kérdezett Istentől?

EL TUDOD képzelni, milyen lenne, ha Istennel beszélgetnél? Már maga a gondolat is félelmet keltő: a világegyetem Szuverénje beszél hozzád! Először tétovázol, de utána összeszeded magad, és válaszolsz. Ő meghallgat, felel, sőt érezteti veled, hogy bármilyen kérdést feltehetsz, amit csak akarsz. Mit kérdeznél tőle?

2 Réges-rég élt egy ember, aki éppen ilyen helyzetben volt. Mózesnek hívták. Az a kérdés, amelyet feltett Istennek, talán meglep téged. Nem magáról, a jövőjéről vagy akár az emberek sanyarú sorsáról kérdezett. Inkább arra volt kíváncsi, hogy mi Isten neve. Talán furcsának találod ezt, hiszen Mózes már ismerte Isten személyes nevét. Kérdésének akkor bizonyára mélyebb értelme volt. Valójában ez volt a legfontosabb kérdés, amelyet Mózes feltehetett. A válasz mindnyájunkat érint. Segíthet megtenned egy létfontosságú lépést ahhoz, hogy Istenhez közeledhess. De hogyan? Vizsgáljuk meg ezt a figyelemre méltó beszélgetést!

3—4. Milyen események vezettek ahhoz, hogy Mózes Istennel beszélgethetett, és mi volt ennek a beszélgetésnek a lényege?

3 Mózes nyolcvanéves volt. Már négy évtizedet töltött száműzetésben népétől, az izraelitáktól távol, akik rabszolgák voltak Egyiptomban. Egy nap, amikor apósa juhait terelgette, különleges jelenségnek lett szemtanúja. Egy tövisbokor lángra kapott, de nem égett el. Csak lángolt, és úgy világított a hegyoldalban, mint valami jelzőtűz. Mózes közelebb ment, hogy szemügyre vegye ezt az egészet. Mennyire megrémülhetett, amikor egy hang szólt hozzá a tűz kellős közepéből! Isten angyali szószóló által hosszasan beszélgetett Mózessel. Talán tudod, Isten itt bízta meg az akkor még  húzódozó Mózest, hogy hagyja el nyugodt életét, és térjen vissza Egyiptomba, hogy kiszabadítsa az izraelitákat a rabszolgaságból (2Mózes 3:1–12).

4 Ekkor Mózes bármilyen kérdést feltehetett volna Istennek. Figyeljük meg azonban, hogy mit kérdezett: „Ímé én elmegyek az Izráel fiaihoz és ezt mondom nékik: A ti atyáitok Istene küldött engem ti hozzátok; ha azt mondják nékem: Mi a neve? mit mondjak nékik?” (2Mózes 3:13).

5—6. a) Mózes kérdése milyen egyszerű, létfontosságú igazságot tanít meg nekünk? b) Milyen helytelenséget követtek el Isten személyes neve ellen? c) Miért annyira fontos, hogy Isten feltárta a nevét az emberek előtt?

5 Ez a kérdés először is megtanítja nekünk, hogy Istennek van neve. Nem szabad lebecsülnünk ezt az egyszerű igazságot. Sokan mégis ezt teszik, hiszen számtalan bibliafordításból eltávolították Isten személyes nevét, és olyan címekkel helyettesítették, mint amilyen az „Úr” vagy az „Isten”. Ez az egyik legsajnálatosabb és leghelytelenebb tett, amit valaha is elkövettek a vallás nevében. Végül is mi az első, amit teszel, amikor valakivel találkozol? Vajon nem az, hogy megkérdezed a nevét? Ugyanígy van akkor is, amikor Istent kezded megismerni. Ő nem egy névtelen, rideg valaki, aki kiismerhetetlen és érthetetlen. Bár láthatatlan, mégis valóságos személy, és neve is van: Jehova.

6 Ezenkívül, amikor Isten feltárja személyes nevét, nagyszerű és izgalmas dolog vár ránk. Arra kér, hogy ismerjük meg. Azt szeretné, ha meghoznánk életünk legjobb döntését, vagyis, ha közelednénk hozzá. De Jehova többet tett, mint azt, hogy elárulta a nevét. Azt is megtanította nekünk, hogy milyen személy az, aki ezt a nevet viseli.

Isten nevének a jelentése

7. a) Mit jelent Isten neve sokak szerint? b) Mit akart voltaképpen tudni Mózes, amikor Istent a nevéről kérdezte?

7 Jehova választotta a saját nevét, és ennek a névnek gazdag  jelentéstartalma van. Sokan úgy vélik, a „Jehova” név azt jelenti: ’előidézi, hogy legyen’. Jehova egyedülálló az egész világegyetemben, mivel ő hozott létre mindent, és elő tudja idézni, hogy minden szándéka megvalósuljon. Ez már önmagában is lenyűgöző. De vajon Jehova nevének a jelentése mást is magában foglal? Mózes nyilván többet szeretett volna megtudni Isten nevéről. Az igazság az, hogy tudta, hogy Jehova a Teremtő, és hogy mi Isten neve. Az isteni név önmagában nem volt ismeretlen, hiszen az emberek már évszázadok óta használták. Ezért Mózes, amikor Istent a nevéről kérdezte, voltaképpen arra volt kíváncsi, hogy ki az a személy, aki ezt a nevet viseli. Valójában ezt kérdezte: Mit mondjak rólad a népednek, Izraelnek, ami majd megerősíti a beléd vetett hitüket, és ami meggyőzi majd őket arról, hogy tényleg kiszabadítod őket?

8—9. a) Mit válaszolt Jehova Mózes kérdésére, és miért mondhatjuk, hogy gyakran helytelenül fordítják le Jehova válaszát? b) Mit jelent az a kifejezés, hogy „azzá válok, amivé válni akarok”?

8 Válaszul Jehova a személyiségének egy csodálatos vonását tárta fel, ami kapcsolatban van a neve jelentésével. Ezt mondta Mózesnek: „Azzá válok, amivé válni akarok” (2Mózes 3:14NW). Sok bibliafordításban itt ez áll: „Vagyok, aki vagyok.” De a gondos fordítások jól mutatják, hogy Isten nem csupán megerősítette a létezését. Inkább megtanította Mózesnek — és tágabb értelemben mindnyájunknak —, hogy ’azzá válik’, amivé szükséges válnia ahhoz, hogy beteljesítse az ígéreteit. J. B. Rotherham fordítása félreérthetetlenül így adja vissza ezt a verset: „Azzá válok, amivé csak akarok.” A bibliai héber nyelv egyik szakértője így magyarázta ezt a kifejezést: „Bármilyen legyen is a helyzet, bármire legyen is szükség . . . , Isten annak megfelelően a megoldássá »válik«.”

9 Mit jelentett ez az izraelitáknak? Nem számított, milyen akadállyal kerültek szembe, nem számított, mennyire  nehéz helyzetben voltak, Jehova azzá vált, amire szükség volt ahhoz, hogy kiszabadítsa őket a rabszolgaságból, és elvezesse őket az Ígéret földjére. Ez a név biztosan arra ösztönözte az izraelitákat, hogy Istenbe vessék a bizalmukat. Ugyanilyen hatással lehet ránk is napjainkban (Zsoltárok 9:11). Miért?

10—11. Hogyan késztet Jehova neve arra, hogy úgy tekintsünk rá, mint a legsokoldalúbb és legjobb Atyára? Szemléltesd!

10 Szemléltetésül: a szülők tudják, mennyire sokoldalúnak és alkalmazkodónak kell lenniük, amikor gondoskodnak gyermekeikről. Egyetlen nap leforgása alatt egy szülő ápolónő, szakács, tanár, nevelő, bíró és még sok minden más. Sokan képtelennek érzik magukat annak a sokfajta szerepnek a betöltésére, amelyet elvárnak tőlük. Látják, mennyire messzemenőkig megbíznak bennük gyermekeik, akik sosem kételkednek abban, hogy apu vagy anyu képes meggyógyítani a sebeket, elrendezni minden vitát, megjavítani bármilyen törött játékot, és válaszolni minden olyan kérdésre, ami csak felvetődik végtelenül kíváncsi elméjükben. Van olyan szülő, aki értéktelennek és időnként kiábrándultnak érzi magát a korlátai miatt. Sok szerepre, amelyet be kellene töltenie, szánalmasan alkalmatlannak érzi magát.

11 Jehova is szerető szülő. De tökéletes irányadó mértékein belül semmi sincs, amivé ne tudna válni, hogy a lehető legjobban gondoskodjon földi gyermekeiről. Ezért neve, a Jehova név arra ösztönöz, hogy úgy gondoljunk rá, mint az elképzelhető legjobb Atyára (Jakab 1:17). Mózes és az összes többi hűséges izraelita nem sokkal később megtanulta, hogy Jehova hű a nevéhez. Félelemmel szemlélhették, amint előidézte, hogy legyőzhetetlen Hadvezérré, az összes természeti erő Urává, páratlan Törvényadóvá, Bíróvá, Építésszé, élelemről és vízről Gondoskodóvá, a ruhák és lábbelik Megőrzőjévé és még sok mássá váljon.

12. Miben különbözött az, ahogy a fáraó, és ahogy Mózes gondolkozott Jehováról?

 12 Isten így ismertté tette a nevét, lenyűgöző dolgokat tárt fel arról a személyről, aki ezt a nevet viseli, sőt azt is megmutatta, hogy amit feltár magáról, az igaz. Isten kétségtelenül azt akarja, hogy ismerjük meg őt. Mi hogyan fogadjuk ezt? Mózes meg akarta ismerni Istent. Ez a lángoló vágy formálta Mózes életútját, és nagyon közeli kapcsolatba hozta őt égi Atyjával (4Mózes 12:6–8; Héberek 11:27). Sajnos Mózes kortársai közül csak kevesen vágytak erre. Amikor Mózes megemlítette Jehova nevét a fáraónak, ez a gőgös egyiptomi uralkodó így förmedt rá: „Ki az a Jehova?” (2Mózes 5:2NW). A fáraó nem akart többet megtudni Jehováról. Cinikusan úgy beszélt Izrael Istenéről, mint aki elhanyagolható és jelentéktelen. Ez a gondolkodásmód nagyon is elterjedt napjainkban. Emiatt nem fogják fel az emberek az egyik legfontosabb igazságot: Jehova a legfőbb Úr.

A legfőbb Úr, Jehova

13—14. a) Miért van Jehovának sok címe a Bibliában, és egyebek közt melyek ezek a címek? (Lásd  a bekeretezett részt a 14. oldalon!) b) Miért egyedül Jehova méltó arra, hogy „legfőbb Úrnak” nevezzék?

13 Jehova annyira sokoldalú és alkalmazkodó, hogy joggal viseli azt a számtalan címet, amely a Szentírásban olvasható. Ezek a címek nem fontosabbak, mint a személyes neve, inkább még többet tanítanak nekünk arról, amit a neve kifejez. Például úgy hívják őt, hogy „legfőbb Úr, Jehova” (2Sámuel 7:22NW). Ez a magasztos cím — amely több százszor fordul elő a Bibliában — Jehova pozíciójára utal. Egyedül neki van joga ahhoz, hogy az egész világegyetem Uralkodója legyen. Vizsgáljuk meg, miért!

14 Jehova mint Teremtő egyedülálló. A Jelenések 4:11 ezt mondja: „Méltó vagy, Jehova, igen, Istenünk, hogy tiéd legyen a dicsőség, a tisztelet és a hatalom, mert te teremtettél mindent, és minden a te akaratodból lett és teremtetett.”  Ezek a magasztos szavak nem vonatkozhatnak senki másra. A világegyetemben minden Jehovának köszönheti a létét! Jehova kétségtelenül méltó a tiszteletre, hatalomra és dicsőségre, hiszen ő a mindenség legfőbb Ura és Teremtője.

15. Miért hívják Jehovát az „örökkévalóság Királyának”?

15 Egy másik cím, amely kizárólag Jehovára vonatkozik, az „örökkévalóság Királya” (1Timóteus 1:17; Jelenések 15:3). Mit jelent ez? Mivel agyunknak vannak korlátai, nehéz felfogni, de Jehova örökkévaló akkor is, ha a múltba megyünk vissza, és akkor is, ha a jövőbe tekintünk előre. A Zsoltárok 90:2 ezt mondja: „öröktől fogva mindörökké te vagy Isten.” Így hát Jehovának nem volt kezdete; ő mindig létezett. Joggal hívják őt „öreg korúnak”, hiszen már örökkévalóságon át létezett azelőtt, hogy minden más létrejött a világegyetemben! (Dániel 7:9, 13, 22). Ki vonhatná indokoltan kétségbe, hogy ő jogosan a legfőbb Úr?

16—17. a) Miért nem látjuk Jehovát, és miért ne lepjen ez meg bennünket? b) Milyen értelemben valóságosabb Jehova, mint bármi, amit látunk vagy megérintünk?

16 Némelyek mégis kétségbe vonták ezt a jogát, ahogy a fáraó is. A baj többek között az, hogy a tökéletlen emberek túlzottan abban bíznak, amit látnak. Nem látják a legfőbb Urat. Ő szellem, ezért láthatatlan az emberi szemek előtt (János 4:24). Ezenkívül, ha egy hús-vér embernek kellene megállnia Jehova Isten közvetlen jelenlétében, az végzetes lenne. Jehova maga mondta ezt Mózesnek: „Orczámat . . . nem láthatod; mert nem láthat engem ember, élvén” (2Mózes 33:20; János 1:18).

17 Ennek nem kellene meglepnie bennünket. Mózes csak egy részét látta Jehova dicsőségének, nyilvánvalóan egy angyali képviselő által. Mi volt ennek a hatása? Mózes arca egy ideig ’sugárzott’. Az izraeliták még attól is féltek, hogy közvetlenül Mózes arcára nézzenek (2Mózes 33:21–23; 34:5–7, 29, 30). Ezért biztos, hogy egyetlen ember sem tudna  a legfőbb Úrra tekinteni a teljes dicsőségében! Vajon ez azt jelenti, hogy ő kevésbé valóságos, mint az, amit látunk és megérintünk? Nem, mivel könnyen elfogadunk sok olyan dolgot, amit nem látunk, például a szelet, a rádióhullámokat és a gondolatokat. Ezenkívül Jehova állandó, nem befolyásolja az idő múlása, sőt még kimondhatatlan évmilliárdok sem! Ebben az értelemben sokkal valóságosabb, mint bármi, amit megérintünk vagy látunk, mivel a fizikai világ alá van vetve az idő múlásának és a pusztulásnak (Máté 6:19). De vajon úgy gondoljunk rá, mint csupán valamilyen elvont, személytelen erőre vagy valamilyen Ősokra? Lássuk!

Istennek van személyisége

18. Milyen látomást kapott Ezékiel, és mit jelképez a Jehova közelében levő ’élőlények’ négy arca?

18 Bár nem látjuk Istent, a Bibliában vannak izgalmas részek, amelyek betekintést engednek nekünk magába az égbe. Ilyen például Ezékiel könyvének az első fejezete. Ezékiel látomást kapott Jehova égi szervezetéről, amelyet úgy látott, mint egy hatalmas égi szekeret. Rendkívül lenyűgöző ez a leírás azokról a hatalmas szellemteremtményekről, akik Jehova körül vannak (Ezékiel 1:4–10, NW). Ezek az „élőlények” szoros kapcsolatban vannak Jehovával, és kinézetük elárul valami fontosat Istenről, akit szolgálnak. Mindegyiküknek négy arca van: bika-, oroszlán-, sas- és emberarca. Ezek nyilvánvalóan Jehova személyiségének négy kiemelkedő tulajdonságát szemléltetik (Jelenések 4:6–8, 10).

19. Milyen tulajdonságot szemléltet a) a bikaarc? b) az oroszlánarc? c) a sasarc? d) az emberarc?

19 A Bibliában a bika gyakran a hatalmat jelképezi, és ez igen találó, hiszen a bika rendkívül erős állat. Az oroszlán sokszor az igazságosságot ábrázolja, mivel a valódi igazságossághoz bátorság kell, az oroszlán pedig éppen erről a tulajdonságáról híres. A sas éles szeméről ismert, hiszen kilométerekről képes meglátni apró tárgyakat. A sasarc ezért jól szemlélteti Isten  előrelátó bölcsességét. És mit jelent az emberéhez hasonló arc? Az embernek, mivel Isten képére lett teremtve, egyedülálló az a képessége, hogy vissza tudja tükrözni Isten kiemelkedő tulajdonságát, a szeretetet (1Mózes 1:26). Jehova személyiségének ezeket az oldalait — a hatalmat, az igazságosságot, a bölcsességet és a szeretetet — oly gyakran emeli ki a Szentírás, hogy Isten fő tulajdonságaiként utalhatunk rájuk.

20. Vajon aggódnunk kell amiatt, hogy Jehova személyisége talán megváltozott? Miért így válaszolsz?

20 Vajon aggódnunk kellene amiatt, hogy Isten talán megváltozott az évezredek alatt, azóta, hogy írt a tulajdonságairól a Biblia? Nem, Isten személyisége nem változik. Isten ezt mondja nekünk: „én, az Úr, meg nem változom” (Malakiás 3:6). Jehova nem változik meg a kénye-kedvére, sőt inkább tökéletes Atyának bizonyul abban, ahogyan az egyes helyzetekben viselkedik. Személyiségének azokat a vonásait mutatja ki, amelyek a legmegfelelőbbek. Négy tulajdonsága közül a szeretet a legfőbb. Ez hat át mindent, amit Isten tesz. Hatalmát, igazságosságát és bölcsességét szeretettel gyakorolja. Sőt a Biblia valami rendkívülit is mond Istenről és erről a tulajdonságról. Ezt mondja: „az Isten szeretet” (1János 4:8).  Figyeljük meg, hogy nem azt mondja, hogy Istenben van szeretet, vagy azt, hogy Isten szerető. Inkább azt, hogy Isten szeretet. A szeretet, az ő alaptermészete ösztönzi őt mindenben, amit tesz.

„Ímé Istenünk”

21. Hogyan érzünk majd, ha jobban megismerjük Jehova tulajdonságait?

21 Láttál már olyat, hogy egy kisgyermek rámutat az édesapjára a barátai előtt, majd őszinte örömmel és büszkeséggel ezt mondja: „Ő a papám!” Isten imádóinak minden okuk megvan arra, hogy ugyanígy érezzenek Jehova iránt. A Biblia jövendöl arról az időről, amikor a hűséges emberek így kiáltanak fel: „Ímé Istenünk” (Ézsaiás 25:8, 9). Minél jobban megérted Jehova tulajdonságait, annál jobban érzed majd, hogy az elképzelhető legjobb Atyád van.

22—23. Milyen képet fest a Biblia égi Atyánkról, és honnan tudjuk, hogy azt akarja, hogy közel legyünk hozzá?

22 Ez az Atya nem rideg, zárkózott vagy távolságtartó, vagyis nem olyan, ahogy némelyik szigorú hitbuzgó személy és filozófus beállítja. Aligha tudnánk közel érezni magunkat egy rideg Istenhez, és a Biblia sem ilyen képet fest égi Atyánkról. Éppen ellenkezőleg, „a boldog Istennek” hívja (1Timóteus 1:11). Neki erőteljes és gyengéd érzései is vannak. „Bánkódék az ő szívében”, amikor intelligens teremtményei megszegték törvényeit, amelyeket pedig a jólétük érdekében hozott (1Mózes 6:6; Zsoltárok 78:41). De amikor bölcsen cselekszünk a Szava szerint, akkor ’megvidámítjuk a szívét’ (Példabeszédek 27:11).

23 Atyánk azt akarja, hogy közel legyünk hozzá. Szava arra buzdít, hogy ’tapogatózva keressük őt, és meg is találjuk, bár a valóságban nincs messze egyikünktől sem’ (Cselekedetek 17:27). De hogyan lehetséges, hogy egyszerű emberek a világegyetem legfőbb Urához közeledjenek?