Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Közeledj Jehovához!

 3. FEJEZET

„Szent, szent, szent a seregeknek Ura”

„Szent, szent, szent a seregeknek Ura”

1—2. Milyen látomást kapott Ézsaiás próféta, és mit tanulunk Jehováról ebből a látomásból?

ÉZSAIÁS mélységes tisztelettel és csodálattal nézte az előtte kitárulkozó jelenetet: az Istentől kapott látomást. Annyira valóságosnak tűnt! Ézsaiás később azt írta, hogy igazából ’látta az Urat’ magas trónján ülni. Jehova hosszú palástja betöltötte a hatalmas templomot Jeruzsálemben (Ézsaiás 6:1, 2).

2 Ézsaiást az is lenyűgözte, amit hallott: az énekszó olyan erőteljes volt, hogy a templom alapja is beleremegett. Szeráfok, nagyon magas rangú szellemteremtmények énekeltek. A nemes egyszerűség szavaival felcsendült énekük harmóniája tekintélyt parancsoló volt: „Szent, szent, szent a seregeknek Ura, teljes mind a széles föld az ő dicsőségével!” (Ézsaiás 6:3, 4). A „szent” szó háromszori említése az énekükben különleges nyomatékkal bír, és ez így is van rendjén, mert Jehova felülmúlhatatlanul szent (Jelenések 4:8). Jehova szentsége mindenütt előtérbe kerül a Biblia lapjain. Több száz olyan vers van, amely összekapcsolja a nevét a „szent” vagy a „szentség” szavakkal.

3. Melyek azok a téves nézetek Jehova szentségéről, amelyek miatt sokan inkább elfordulnak Istentől, mintsem közelednének hozzá?

3 Teljesen világos hát, hogy Jehova szerint az egyik leglényegesebb, amit szeretne megértetni velünk, az az, hogy ő szent. Ám ma sokan még ennek gondolatától is irtóznak. Némelyek tévesen az önhittséggel vagy ájtatoskodással kapcsolják össze a szentséget. Mások, akik az önértékelés hiányával küszködnek, úgy érezhetik, hogy Isten szentsége inkább félelmet kelt bennük, mintsem vonzalmat. Talán úgy gondolják, hogy sosem éreznék magukat méltónak arra, hogy ehhez a szent Istenhez közeledjenek. Ezért sokan elfordultak Istentől a szentsége miatt.  Ez szomorú, mert Isten szentsége valójában ösztönző erővel hat ránk, hogy közeledjünk hozzá. Miért? Mielőtt válaszolnánk erre a kérdésre, vizsgáljuk meg, mit takar a valódi szentség.

Mit jelent a szentség?

4—5. a) Mit jelent, és mit nem jelent a szentség? b) Milyen két fontos módon „elkülönített” Jehova?

4 Az, hogy Isten szent, nem jelenti azt, hogy önelégült, gőgös, és lenéz másokat. Éppen ellenkezőleg, ő gyűlöli az ilyen tulajdonságokat (Példabeszédek 16:5; Jakab 4:6). Mit jelent hát valójában a „szent” szó? A bibliai héber nyelven ez a szó egy olyan kifejezésből ered, amely azt jelenti, hogy ’elkülönített’. Az imádatban a „szent” arra vonatkozik, ami el van különítve az általános használattól. A szentség ezenkívül igen erőteljesen a tisztaság és makulátlanság gondolatát hordozza. Hogyan vonatkozik ez Jehovára? Vajon azt jelenti, hogy a tökéletlen emberektől „elkülönített”, vagyis messze van tőlünk?

5 Egyáltalán nem. Mint „Izráelnek Szentje”, Jehova azt mondja magáról, hogy a népe ’között’ tartózkodik, noha az bűnös (Ézsaiás 12:6; Hóseás 11:9). Ezért szentsége nem teszi őt elérhetetlenné. De akkor milyen értelemben „elkülönített”? Két fontos módon. Először is el van különülve az egész teremtett világban olyan értelemben, hogy ő a Legfelségesebb. Tisztasága, makulátlansága abszolút és határtalan (Zsoltárok 40:6; 83:19). Másodszor, Jehova teljesen el van különülve minden bűnösségtől, ezt pedig igazán vigasztaló tudni. Miért?

6. Miért vigasztaló tudni, hogy Jehova teljesen el van különülve a bűnösségtől?

6 Olyan világban élünk, ahol az igazi szentség ritkaságszámba megy. Az Istentől elidegenedett emberi társadalomban valamilyen módon mindent megfertőzött és beszennyezett a bűn és a tökéletlenség. Mindnyájunknak harcolnunk kell a bennünk levő bűn ellen. Mind ki vagyunk téve annak a veszélynek, hogy hatalmába kerít a bűn, ha nem vigyázunk (Róma 7:15–25; 1Korintus 10:12). Jehova nincs ilyen veszélyben. Mivel teljesen  távol áll tőle a bűn, őt sosem szennyezi be még a legkisebb bűn sem. Ez megint megerősíti bennünk azt, hogy Jehova tökéletes Atya, mivel ez azt jelenti, hogy teljesen megbízható. Sok bűnös emberi apával ellentétben Jehova sosem lesz becstelen, züllött vagy goromba. Szentsége teljesen kizár minden ilyet. Jehova időnként még saját szentségére is megesküdött, hiszen semmi sem lehetne megbízhatóbb (Ámosz 4:2). Ugye milyen megnyugtató?

7. Miért mondhatjuk azt, hogy a szentség elválaszthatatlan Jehovától?

7 A szentség elválaszthatatlan Jehovától. Mit jelent ez? Szemléltetésül: vizsgáljuk meg az „ember” és a „tökéletlen” szót. Képtelenek vagyunk az előbbiről úgy beszélni, hogy az utóbbit ne kellene megemlíteni. A tökéletlenség átjárja a lényünket, és mindenen otthagyja a bélyegét, amit teszünk. Most vizsgáljunk meg két, ettől nagyon eltérő szót: „Jehova” és „szent”. A szentség átjárja Jehova lényét. Ő csupa tisztaság, makulátlanság és becsületesség. Nem tudjuk a maga valójában megismerni Jehovát, ha nem vizsgáljuk meg alaposan és nem értjük meg ezt a mély értelmű szót: „szent”.

„A szentség Jehováé”

8—9. Mi mutatja azt, hogy Jehova segít a tökéletlen embereknek, hogy viszonylagos értelemben szentek legyenek?

8 Mivel Jehova a szentség tulajdonságának megtestesítője, jogosan mondhatjuk, hogy ő minden szentség forrása. De ő nem tartja meg magának ezt az értékes tulajdonságot, hanem másoknak is ad belőle, méghozzá bőkezűen. Amikor például Isten egy angyal által beszélt Mózeshez az égő bokornál, még a környező föld is szent lett annak következtében, hogy kapcsolatba került Jehovával! (2Mózes 3:5).

9 Vajon Jehova segítségével tökéletlen emberek is szentek lehetnek? Igen, viszonylagos értelemben. Isten azt a kilátást helyezte népe, Izrael elé, hogy „szent néppé” válhat (2Mózes 19:6). Olyan imádati rendszerrel áldotta meg a nemzetet,  amely szent, tiszta és makulátlan volt. A szentség ezért visszatérő témája a Mózesi Törvénynek. A főpap egy aranylapocskát viselt a turbánja elején. A fényben meg-megcsillanó lapocskára, melyet mindenki láthatott, ezek a szavak voltak vésve: „A szentség Jehováé” (2Mózes 28:36NW). Így az, hogy ilyen magas szinten kellett ragaszkodniuk a tisztasághoz, megkülönböztette imádatukat, és ezzel együtt az életmódjukat is. Jehova ezt mondta nekik: „Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok” (3Mózes 19:2). Ameddig az izraeliták Isten tanácsai szerint éltek, már amennyire ez tökéletlen embereknek lehetséges, addig szentek voltak a szó viszonylagos értelmében.

10. Ha a szentségről van szó, milyen ellentét állt fenn az ókori Izrael és a körülötte levő nemzetek között?

10 Az, hogy ilyen nagy hangsúly helyeződött a szentségre, éles ellentétben állt az Izraelt körülvevő nemzetek imádatával. E pogány nemzetek olyan isteneket imádtak, akiknek már a létük is hazugság és csalás volt, és akiket erőszakosnak, kapzsinak és kicsapongónak ábrázoltak. Ők semmilyen vonatkozásban sem voltak szentek. Az ilyen istenek imádata szentségtelenné tette az embereket. Ezért Jehova arra figyelmeztette szolgáit, hogy különüljenek el a pogány imádóktól és mocskos vallási szokásaiktól (3Mózes 18:24–28; 1Királyok 11:1, 2).

11. Hogyan látszik Jehova égi szervezetének szentsége a) az angyalokon? b) a szeráfokon? c) Jézuson?

11 Jehova választott nemzete, az ókori Izrael még a legjobb esetben is csak halvány visszatükröződése volt Isten égi szervezete szentségének. A szellemteremtmények millióiról, akik lojálisan szolgálják Istent, úgy olvashatunk, mint az ő „szent miriádjairól” (Júdás 14). Ők tökéletesen visszatükrözik Isten szentségének ragyogó, tiszta szépségét. Emlékezzünk csak vissza a szeráfokra, akiket Ézsaiás látott a látomásában. Énekük szövege azt sejteti, hogy ezeknek a hatalmas szellemteremtményeknek fontos szerepük van abban, hogy ismertté tegyék Jehova szentségét az egész világegyetemben. Egy szellemteremtmény azonban az összes többinél hatalmasabb: ő Isten egyetlen-nemzett Fia.  Jézus tükrözi vissza a legjobban Jehova szentségét. Joggal nevezik úgy, mint aki „az Isten Szentje” (János 6:68, 69).

Szent név, szent szellem

12—13. a) Miért lehet joggal azt mondani, hogy Isten neve szent? b) Miért kell Isten nevét megszentelni?

12 Mi a helyzet Isten nevével? Amint már láttuk az 1. fejezetben, ez a név nem csupán cím vagy titulus. Jehova Istent képviseli valamennyi tulajdonságával együtt. A Biblia ezért mondja, hogy az ő „neve szent” (Ézsaiás 57:15). A Mózesi Törvény főbenjáró bűnnek jelentette ki azt, ha valaki gyalázta Isten nevét (3Mózes 24:16). Továbbá figyeljük meg, miről beszélt Jézus legelőször az imájában: „Atyánk az egekben, szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Megszentelni valamit azt jelenti, hogy szentként elkülöníteni, nagyra becsülni és szentnek tartani. De miért kell megszentelni valamit, ami önmagában is olyan tiszta, mint Isten neve?

13 Isten szent nevét hazugságokkal támadták, rágalmazták és bemocskolták. Édenben Sátán hazudott Jehováról, és azt sejtette, hogy Ő nem jogosult arra, hogy Szuverén Úr legyen (1Mózes 3:1–5). Azóta Sátán — ennek a szentségtelen világnak az uralkodója — tett róla, hogy az Istenről szóló hazugságok végeláthatatlanul elszaporodjanak (János 8:44; 12:31; Jelenések 12:9). A vallások önkényes, elérhetetlen vagy kegyetlen személynek mutatták be Istent. Azt állítják, hogy ő támogatta őket vérszomjas háborúikban, Isten csodálatos teremtésművét pedig gyakran a vak véletlen, vagyis az evolúció termékének tartják. Igen, Isten nevét gonoszul befeketítették, ezért meg kell szentelni, helyre kell állítani jogos dicsőségét. Sóvárogva várjuk azt a percet, amikor megszenteli nevét, és igazolja szuverenitását, és örömmel vállalunk minden szerepet ebben a nagyszerű szándékában.

14. Miért hívják szentnek Isten szellemét, és miért olyan súlyos bűn gyalázni a szent szellemet?

14 Van még valami, ami közvetlen kapcsolatban van Jehovával, és amit szinte mindig szentnek hívnak: ez a szelleme, azaz  tevékeny ereje (1Mózes 1:2NW). Jehova ezt a mindennél hatalmasabb erőt használja fel szándékai megvalósításához. Isten minden tettét szent, makulátlan és tiszta módon viszi véghez, ezért tevékeny erejét is joggal nevezik szent szellemnek vagy a szentség szellemének (Lukács 11:13; Róma 1:4). A szent szellemet gyalázni — ami azt jelenti, hogy valaki készakarva Jehova szándékaival ellentétesen cselekszik — megbocsáthatatlan bűn (Márk 3:29).

Miért vonz bennünket Jehovához az ő szentsége?

15. Miért jó, ha istenfélelemmel tekintünk Jehova szentségére, és mit takar ez a félelem?

15 Nem nehéz felismerni, miért köti össze a Biblia Isten szentségét és az emberek által kimutatott istenfélelmet. A Zsoltárok 99:3 (NW) például ezt mondja: „Magasztalják nevedet! Nagy és félelmetes, szent az.” Ez a félelem azonban nem beteges rettegés. Inkább a tiszteletteljes félelem mélységes érzése, amely a legnemesebb formájában mutatkozik meg. Helyénvaló így érezni, hiszen Isten szentsége messze-messze felettünk áll. Ragyogóan tiszta és dicsőséges. Ám ennek nem szabad visszarettentenie bennünket. Ellenkezőleg, ha megfelelően tekintünk Isten szentségére, akkor az közelebb vonz bennünket hozzá. Miért?

Ahogy a szépség vonz bennünket, úgy vonzzon a szentség is

16. a) Hogyan fonódik össze a szépség a szentséggel? Mondj egy példát! b) Hogyan emelik ki a tisztaságot, makulátlanságot és fényt a Jehováról szóló, látomásbeli leírások?

16 Először is a Biblia a szépséggel kapcsolja össze a szentséget. Az Ézsaiás 63:15-ben (NW) az égről — Isten lakhelyéről — úgy olvashatunk, mint „a szentség és szépség lakhelyéről”. A szépség vonz bennünket. Pillantsunk például a 33. oldalon levő képre. Vajon megragad bennünket egy ilyen táj látványa? Mitől olyan gyönyörű? Figyeld meg, mennyire tisztának tűnik a víz. Még a levegőnek is tisztának kell lennie, hiszen kék az ég, és minden csakúgy szikrázik a fényben. De ha ugyanez a táj megváltozna — a víznek szemétkupacok állnák  útját, a fák és a sziklák össze lennének firkálva, a levegőt pedig a szmog tenné átláthatatlanná —, akkor többé már nem kívánkoznánk oda; igencsak visszarettennénk. A szépséget ösztönösen a tisztasággal, makulátlansággal és fénnyel kapcsoljuk össze, s ugyanezekkel a szavakkal lehet lefesteni Jehova szentségét is. Nem csoda, hogy a Jehováról szóló, látomásbeli leírások egyszerűen lenyűgözőek! Szikrázó fényhez, ragyogó drágakövekhez, izzó tűzhöz, vagy a legtisztább és legcsillogóbb fémekhez hasonlítható a mi szent Istenünk szépsége (Ezékiel 1:25–28; Jelenések 4:2, 3).

17—18. a) Milyen hatással volt először Ézsaiásra a látomás? b) Hogyan használt fel Jehova egy szeráfot, hogy megvigasztalja Ézsaiást, és mi volt a jelentése annak, amit a szeráf tett?

17 De vajon Isten szentsége azt éreztesse velünk, hogy hozzá hasonlítva alacsonyabb rendűek vagyunk? A válasz természetesen igen. Végül is tényleg alacsonyabb rendűek vagyunk Jehovához képest — és ez igencsak szépítő körülírás, mert felfoghatatlanul kicsik vagyunk hozzá képest. Vajon ennek megértése miatt eltávolodjunk tőle? Figyeljük meg, mit tett Ézsaiás, amikor hallotta, hogy a szeráfok Jehova szentségét hirdetik. „Akkor mondék: Jaj nékem, elvesztem, mivel tisztátalan ajkú vagyok és tisztátalan ajkú nép közt lakom: hisz a királyt, a seregeknek Urát láták szemeim!” (Ézsaiás 6:5). Igen, Jehova határtalan szentsége arra emlékeztette Ézsaiást, hogy mennyire bűnös és tökéletlen. Először ez a hűséges ember kétségbeesett. De Jehova nem hagyta őt ilyen állapotban.

18 Egy szeráf azonnal megvigasztalta a prófétát. Hogyan? A hatalmas szellem odarepült az oltárhoz, vett az azon levő parázsból, és az izzó szénnel megérintette Ézsaiás ajkát. Ez inkább fájdalmasnak, mint vigasztalónak tűnik. Emlékezz azonban vissza, hogy ez látomás volt, amely tele van jelképpel. Ézsaiás, aki hűséges zsidó volt, jól tudta, hogy naponta áldozatokat ajánlanak fel a templom oltárán a bűnökért való engesztelésül. A szeráf pedig szeretettel emlékeztette a prófétát,  hogy bár ő csakugyan tökéletlen, „tisztátalan ajkú” *, mégis lehetséges, hogy tisztán álljon Isten előtt. Jehova kész volt arra, hogy úgy tekintsen egy tökéletlen, bűnös emberre, mint aki szent, legalábbis viszonylagos értelemben (Ézsaiás 6:6, 7).

19. Hogyan lehetséges, hogy bár tökéletlenek vagyunk, viszonylagos értelemben mégis szentek lehetünk?

19 Ma ugyanez igaz. A Jeruzsálemben levő oltáron felajánlott összes áldozat csak az árnyéka volt valami nagyobbnak, annak a tökéletes áldozatnak, amelyet Jézus Krisztus ajánlott fel i. sz. 33-ban (Héberek 9:11–14). Ha valóban megbánjuk bűneinket, kiigazítjuk helytelen életutunkat, és hitet gyakorolunk ebben az áldozatban, akkor megbocsáttatnak bűneink (1János 2:2). Mi is tisztán állhatunk Isten előtt. Ezért Péter apostol erre emlékeztet minket: „meg van írva: »Szentnek kell lennetek, mert én szent vagyok«” (1Péter 1:16). Figyeljük meg, hogy Jehova nem azt mondja, hogy olyan szentnek kell lennünk, mint amilyen ő. Sosem várna el tőlünk lehetetlent (Zsoltárok 103:13, 14).  Jehova inkább azt mondja, hogy legyünk szentek, mert ő szent. „Mint szeretett gyermekek”, igyekszünk tökéletlen emberekként a legjobb képességeink szerint utánozni őt (Efézus 5:1). Ezért a szentség elérése nem egy pillanat műve, idő kell hozzá. Ahogy növekszünk szellemileg, nap mint nap azon igyekszünk, hogy ’tökéletessé tegyük a szentséget’ (2Korintus 7:1).

20. a) Miért fontos megértenünk, hogy tiszták lehetünk szent Istenünk szemében? b) Milyen hatással volt Ézsaiásra, amikor megtudta, hogy engesztelést nyertek bűnei?

20 Jehova szereti a becsületest és tisztát. Gyűlöli a bűnt (Habakuk 1:13). Bennünket azonban nem gyűlöl. Ameddig úgy tekintünk a bűnre, ahogy ő, vagyis gyűlöljük azt, ami rossz, és szeretjük azt, ami jó, és igyekszünk Krisztus Jézus tökéletes nyomdokait követni, addig Jehova megbocsátja bűneinket (Ámosz 5:15; 1Péter 2:21). Amikor megértjük, hogy tiszták lehetünk szent Istenünk szemében, az nagyon nagy hatással van ránk. Gondoljunk csak arra, hogy Jehova szentsége először saját tisztátalanságára emlékeztette Ézsaiást. Így kiáltott fel: „Jaj nékem . . . !” De amint megértette, hogy bűnei engesztelést nyertek, szemléletmódja megváltozott. Amikor Jehova megkérdezte, hogy ki jelentkezne önkéntesen egy megbízatás teljesítésére, Ézsaiás azonnal jelentkezett, bár még azt sem tudta, hogy mit kell tennie. Ezt kiáltotta: „Ímhol vagyok én, küldj el engemet!” (Ézsaiás 6:5–8).

21. Miért bízhatunk abban, hogy mi is ápolhatjuk a szentség tulajdonságát?

21 A szent Isten képére lettünk megalkotva, és ez erkölcsi tulajdonságokkal, valamint a szellemi dolgok megértésének képességével ruház fel bennünket (1Mózes 1:26). Mindnyájunk előtt nyitva áll a lehetőség, hogy szentek legyünk. Ameddig igyekszünk ápolni a szentséget, Jehova örömmel lesz a segítségünkre, és egyre közelebb kerülhetünk szent Istenünkhöz. Amint tovább vizsgáljuk Jehova tulajdonságait a következő fejezetekben, látni fogjuk, hogy még sok nagyszerű okunk lesz arra, hogy közeledjünk hozzá!

^ 18. bek. A „tisztátalan ajkú” kifejezés igen találó, mert a Biblia az ajkat gyakran jelképes értelemben a beszéd vagy nyelv ábrázolására használja. Minden tökéletlen ember esetében a bűnök nagy százalékát arra lehet visszavezetni, hogy a beszéd képességét rosszul használja (Példabeszédek 10:19; Jakab 3:2, 6).