Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Közeledj Jehovához!

 9. FEJEZET

„Krisztus, az Isten ereje”

„Krisztus, az Isten ereje”

1—3. a) Milyen rettenetes élményben volt a tanítványoknak részük a Galileai-tengeren, és mit tett Jézus? b) Miért hívhatjuk joggal Jézust úgy, mint aki a „Krisztus, az Isten ereje”?

A TANÍTVÁNYOKON úrrá lett a félelem. A Galileai-tengeren hajóztak át, amikor hirtelen vihar támadt. Biztos, hogy láttak már viharokat ezen a tavon azelőtt is, elvégre némelyikük tapasztalt halász volt (Máté 4:18, 19). * De most „nagy szélvihar” támadt, és pillanatok alatt felkorbácsolta a tengert. A férfiak minden erejüket megfeszítve igyekeztek kormányozni a hajót, de a vihar erősebb volt. A tornyosuló hullámok „becsaptak a csónakba”, és az kezdett megtelni vízzel. A zűrzavar ellenére Jézus mélyen aludt a csónak hátsó részében. Teljesen ki volt merülve, hiszen egész nap tanította a tömegeket. Életüket féltve a tanítványok felébresztették, és így könyörögtek hozzá: „Uram, ments meg minket, mindjárt elveszünk!” (Márk 4:35–38; Máté 8:23–25).

2 Jézus egyáltalán nem félt. Teljesen magabiztosan dorgálta meg a szelet és a tengert: „Hallgass! Némulj el!” A szél és a tenger azonnal engedelmeskedett: a vihar megszűnt, a víztükör elsimult, és „nagy csendesség lett”. Rendkívüli félelem szállta meg ekkor a tanítványokat. „Ki ez?” — kérdezték egymástól. Csakugyan miféle ember az, aki meg tudja dorgálni a szelet és a tengert, mint egy rakoncátlan gyermeket? (Márk 4:39–41; Máté 8:26, 27).

3 De Jézus nem egy egyszerű ember volt. Jehova felruházta  hatalmával, és rendkívüli tetteket hajtott végre általa. Pál apostol ihletés alatt joggal utalt úgy Jézusra, mint aki a „Krisztus, az Isten ereje” (1Korintus 1:24). Hogyan nyilvánította ki Isten a hatalmát Jézus által? Milyen hatást vált ki belőlünk az, hogy látjuk, miként él Jézus a hatalommal?

Isten egyetlen-nemzett Fiának a hatalma

4—5. a) Milyen hatalommal ruházta fel Jehova az egyetlen-nemzett Fiát? b) Hogyan készítette fel ezt a Fiút az Atyja, hogy véghezvigye a teremtéssel kapcsolatos szándékait?

4 Figyeljük meg Jézusnak azt a hatalmát, amellyel emberi létezése előtt bírt. Jehova az „örök hatalmával” élt, amikor megteremtette egyetlen-nemzett Fiát, aki Jézus Krisztusként vált ismertté (Róma 1:20; Kolosszé 1:15). Ezután Jehova mérhetetlen hatalommal ruházta fel ezt a Fiút, és megbízta, hogy vigye véghez a teremtéssel kapcsolatos szándékait. A Fiúra vonatkozóan a Biblia kijelenti: „Minden őáltala jött létre, és tőle függetlenül semmi sem jött létre” (János 1:3).

5 Szinte képtelenek vagyunk felfogni, mekkora megbízatás volt ez. Képzeld el, milyen hatalmas erőre volt szükség ahhoz, hogy létrehozza a sok millió hatalmas angyalt, a több milliárd galaxisból álló fizikai világegyetemet és az élőlények megannyi változatától nyüzsgő földet. Ehhez az egyetlen-nemzett Fiúnak rendelkezésére állt a világegyetem leghatalmasabb ereje: Isten szent szelleme. Ez a Fiú nagyon örült annak, hogy mestermunkás lehetett, akit Jehova felhasznált mindennek a megalkotására (Példabeszédek 8:22–31).

6. Milyen hatalmat kapott Jézus a halála és feltámadása után?

6 Vajon kapott még ennél is nagyobb hatalmat az egyetlen-nemzett Fiú? Jézus a halála és feltámadása után ezt mondta: „Nekem adatott minden hatalom az égben és a földön” (Máté 28:18). Igen, Jézus megkapta azt a képességet és jogot, hogy hatalmat gyakoroljon az egész világegyetem felett. Mint „királyoknak Királya és uraknak Ura” felhatalmazást kapott, hogy semmivé tegyen „minden kormányzatot és minden hatalmat  és erőt” — láthatót és láthatatlant —, amely szembeszegül az Atyjával (Jelenések 19:16; 1Korintus 15:24–26). Isten „semmit sem hagyott, ami ne lenne . . . alávetve” Jézusnak, magát Jehovát kivéve (Héberek 2:8; 1Korintus 15:27).

7. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jézus sosem fog visszaélni azzal a hatalommal, amellyel Jehova felruházta?

7 Vajon aggódnunk kellene amiatt, hogy Jézus esetleg visszaél a hatalmával? Egyáltalán nem! Jézus tényleg szereti az Atyját, és sosem tenne olyat, amivel megbántaná (János 8:29; 14:31). Jézus jól tudja, hogy Jehova sosem él vissza mindenek felett álló hatalmával, hiszen saját szemével láthatta, hogy Jehova keresi a lehetőséget arra, hogy „hatalmát megmutassa azokhoz, a kik ő hozzá teljes szívvel ragaszkodnak” (2Krónika 16:9). Igen, Jézus ugyanúgy szereti az embereket, mint Atyja, ezért bízhatunk benne, hogy Jézus mindig jóra használja a hatalmát (János 13:1). Jézus makulátlan hírnevet szerzett ebben a tekintetben. Figyeljük meg, milyen hatalma volt, amíg a földön élt, és hogyan használta fel a hatalmát.

„Szóban hatalmas”

8. Felkenetése után mire kapott hatalmat Jézus, és hogyan használta fel ezt a hatalmát?

8 Nyilvánvaló, hogy Jézus nem tett csodákat, amikor még gyermek volt Názáretben. De ez megváltozott, miután i. sz. 29-ben, körülbelül harmincéves korában megkeresztelkedett (Lukács 3:21–23). A Biblia elmondja, hogy felkente „őt az Isten szent szellemmel és erővel, és ő átment a vidéken, jót cselekedve, és meggyógyítva mindazokat, akiket elnyomott az Ördög” (Cselekedetek 10:38). Az, hogy ’jót cselekedett’, vajon nem azt jelzi, hogy Jézus helyesen használta fel a hatalmát? Felkenetése után „próféta lett, cselekedetben és szóban hatalmas” (Lukács 24:19).

9—11. a) Nagyrészt hol tanított Jézus, és milyen feladattal nézett szembe? b) Miért ámult a sokaság Jézus tanítási módján?

9 Milyen értelemben volt Jézus szóban hatalmas? Gyakran  tanított a szabadban: tóparton, hegyoldalban, utcán és piactéren (Márk 6:53–56; Lukács 5:1–3; 13:26). Hallgatói egyszerűen továbbsétálhattak, ha szavai nem érdekelték őket. Ebben a korszakban, a könyvnyomtatás feltalálása előtt az értékelő hallgatóknak az elméjükben és a szívükben kellett hordozniuk a szavait. Ezért Jézus tanításának igencsak megragadónak, könnyen érthetőnek és megjegyezhetőnek kellett lennie. Ez a feladat mégsem jelentett gondot Jézusnak. Figyeljük meg például a hegyi beszédét.

10 Időszámításunk szerint 31-ben egy nap korán reggel tömeg gyűlt össze a Galileai-tenger közelében egy hegyoldalban. Voltak, akik Júdeából és Jeruzsálemből, azaz mintegy 100-110 kilométerről jöttek. Mások az északon fekvő Tírusz és Szidon tengerparti vidékéről érkeztek. Sok beteg ember közeledett Jézushoz, hogy megérintse őt, és ő meggyógyította mindnyájukat. Amikor már nem maradt egyetlen súlyos beteg sem, tanítani kezdte az embereket (Lukács 6:17–19). Miután egy idő múlva befejezte a mondanivalóját, a tömeg le volt nyűgözve attól, amit hallott. Miért?

11 Évekkel később ennek a beszédnek az egyik fültanúja ezt írta: „a sokaság ámult a tanítási módján; mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van” (Máté 7:28, 29). Jézus olyan hatalommal beszélt, amelyet a hallgatói éreztek. Isten nevében beszélt, és Isten Szavának tekintélyével támasztotta alá a tanítását (János 7:16). Jézus kijelentései világosak, intései meggyőzők, érvei pedig megcáfolhatatlanok voltak. Szavai a kérdések magváig, és ezzel együtt a hallgatói szívéig hatoltak. Megtanította őket arra, hogyan találhatják meg a boldogságot, hogyan imádkozzanak, hogyan keressék Isten Királyságát, és hogyan alapozhatják meg a jövőjüket (Máté 5:3—7:27). Szavai felrázták azok szívét, akik vágyakoztak az igazság és az igazságosság után. Az ilyenek készek voltak arra, hogy ’megtagadják magukat’, és mindent feladjanak azért, hogy kövessék  őt (Máté 16:24; Lukács 5:10, 11). Milyen jól tanúsítja ez, hogy mekkora erő volt Jézus szavaiban!

„Cselekedetben . . . hatalmas”

12—13. Milyen értelemben volt Jézus „cselekedetben . . . hatalmas”, és milyenfajta csodákat tett?

12 Jézus „cselekedetben” is „hatalmas” volt (Lukács 24:19). Az evangéliumok több mint harminc konkrét csodájáról írnak, * és mindegyiket „Jehova ereje” által hajtotta végre (Lukács 5:17). Jézus csodái ezrek életére voltak hatással. Csupán két csodája — amikor ötezer, majd később négyezer férfit látott el élelemmel „az asszonyokon és kisgyermekeken kívül” — valószínűleg mintegy húszezer embert érintett! (Máté 14:13–21; 15:32–38).

„Látták Jézust, amint a tengeren jár”

13 Sokfajta csodát tett Jézus. Hatalma volt a démonok felett, így könnyűszerrel kiűzte őket (Lukács 9:37–43). Hatalma volt a fizikai dolgok felett, például a vizet borrá változtatta (János 2:1–11). A tanítványok csodálkozására járt a Galileai-tenger víztükrén, melyet a szél fodrozott (János 6:18, 19). Hatalma volt a betegségek felett, meggyógyította a szervi rendellenességeket, a krónikus és a halálos betegségeket (Márk 3:1–5; János 4:46–54). Sokféleképpen hajtotta végre ezeket a gyógyításokat. Voltak, akiket bizonyos távolságból gyógyított meg, míg másokat úgy, hogy megérintette őket (Máté 8:2, 3, 5–13). Voltak, akiket azonnal meggyógyított, másokat fokozatosan (Márk 8:22–25; Lukács 8:43, 44).

14. Milyen körülmények között mutatta ki Jézus, hogy van hatalma a halál felett?

14 Még kiemelkedőbb, hogy Jézusnak volt hatalma még a halál felett is. Három olyan alkalomról készült feljegyzés, amikor halottat támasztott fel: egy tizenkét éves kislányt visszaadott  szüleinek, egy özvegy édesanyának visszahozta egyetlen gyermekét, egy szeretett testvért pedig a nővéreinek (Lukács 7:11–15; 8:49–56; János 11:38–44). Egyik helyzet sem jelentett túl bonyolult feladatot. A halálos ágyán támasztotta fel a tizenkét éves kislányt nem sokkal azután, hogy meghalt. Az özvegyasszonynak a ravatalon támasztotta fel a fiát, aki kétségtelenül aznap halt meg. Ezenkívül a sírból támasztotta fel Lázárt, aki már négy napja halott volt.

Önzetlenül, felelősségérzettel és nem érzéketlenül él hatalmával

15—16. Milyen bizonyíték szól amellett, hogy Jézus önzetlenül élt a hatalmával?

15 El tudod képzelni, mennyire visszaélhetne a helyzettel egy tökéletlen uralkodó, ha Jézus hatalmát ráruháznák? De Jézus bűntelen volt (1Péter 2:22). Elutasította az önzés, a becsvágy és a kapzsiság ártalmas befolyását. Ezek a tulajdonságok sarkallják a tökéletlen embereket arra, hogy hatalmukkal visszaélve kárt okozzanak másoknak.

16 Jézus önzetlenül élt a hatalmával, és sosem használta azt személyes céljaira. Amikor éhes volt, nem akarta magának a köveket kenyérré változtatni (Máté 4:1–4). Szűkös anyagi helyzete nyilvánvalóvá tette, hogy nem húz hasznot a hatalmából (Máté 8:20). További bizonyíték is van amellett, hogy hatalmas tettei önzetlen indítékokból fakadtak. A csodatettekhez neki is némi áldozatot kellett hoznia. Amikor meggyógyította a betegeket, erő áradt ki belőle. Érezte, hogy erő távozik tőle, még akkor is, ha csupán egyvalakit gyógyított meg (Márk 5:25–34). Mégis tömegeknek engedte, hogy megérintsék, és így meggyógyulhassanak (Lukács 6:19). Micsoda önzetlenség!

17. Hogyan mutatta ki Jézus, hogy felelősségérzettel használja a hatalmát?

17 Jézus felelősségérzettel használta a hatalmát. Sosem tett csodát pusztán azért, hogy hivalkodjon vele, vagy színpadias jelenetet rendezzen (Máté 4:5–7). Nem volt hajlandó  jeleket tenni csupán azért, hogy kielégítse Heródes helytelen indítékból fakadó kíváncsiságát (Lukács 23:8, 9). Jézus egyáltalán nem reklámozta a hatalmát, sőt gyakran megparancsolta azoknak, akiket meggyógyított, hogy ne beszéljenek róla senkinek (Márk 5:43; 7:36). Nem akarta, hogy az emberek feltűnést keltő híresztelések alapján vonjanak le következtetéseket róla (Máté 12:15–19).

18—20. a) Mi befolyásolta azt, ahogy Jézus a hatalmát gyakorolta? b) Mit érzel azzal kapcsolatban, ahogyan Jézus meggyógyított egy siket férfit?

18 Jézus, ez a hatalommal bíró ember nem olyan volt, mint azok az uralkodók, akik úgy gyakorolják a hatalmukat, hogy érzéketlenül semmibe veszik mások szükségleteit és szenvedéseit. Jézus törődött az emberekkel. Már a lesújtott emberek látványa is olyan mélyen megindította, hogy igyekezett könnyíteni a szenvedésükön (Máté 14:14). Figyelembe vette az érzéseiket és szükségleteiket, és ez a gyengéd törődés határozta meg, hogyan gyakorolja a hatalmát. Megindító példa található erre a Márk 7:31–37-ben.

19 Ez alkalommal nagy sokaság kereste fel Jézust, és sok beteget vittek hozzá, ő pedig mindnyájukat meggyógyította (Máté 15:29, 30). De Jézus nem mindennapi figyelmességgel bánt egy férfival. Ez a férfi siket volt, és nehezen tudott beszélni. Jézus valószínűleg érzékelte, hogy ez a férfi különösen ideges, vagy zavarban van. Jézus figyelmességből kivitte a férfit a tömegből egy félreeső helyre. Majd jelekkel megmutatta a férfinak, hogy mit fog vele tenni. „Ujját a férfi fülébe tette, majd miután köpött *, megérintette a nyelvét” (Márk 7:33). Jézus ezután felnézett az égre, és mélyet sóhajtott. Ezek a tettek ezt közvetítették a férfi felé: „Amit tenni fogok érted, az Isten  erejének köszönhető.” Jézus végül ezt mondta: „Nyílj meg!” (Márk 7:34). Ekkor a férfi meggyógyult: hallott és rendesen tudott beszélni.

20 Mennyire megindító arra gondolni, hogy Jézus még akkor is együtt érzően figyelembe vette a lesújtottak érzéseit, amikor Istentől kapott hatalmával élve meggyógyította őket! Vajon nem megnyugtató az a tudat, hogy Jehova ilyen törődő, figyelmes Uralkodóra bízta a messiási Királyságot?

Eljövendő dolgok előjele

21—22. a) Mit jeleztek előre Jézus csodái? b) Mivel Jézusnak hatalma van a természeti erők fölött, mire számíthatunk Királyság-uralma alatt?

21 Azok a hatalmas tettek, amelyeket Jézus végrehajtott a földön, csupán ízelítőt jelentettek azokból a még nagyszerűbb áldásokból, melyeket királyi uralma alatt lehet majd élvezni. Isten új világában Jézus újra csodákat fog tenni, de akkor világméretekben! Figyeld meg, többek között milyen izgalmas eseményekre nyílik kilátásunk!

22 Jézus visszaállítja majd a föld ökológiájának tökéletes egyensúlyát. Emlékezz rá, hogy amikor lecsendesítette a szélvihart, megmutatta, hogy hatalma van a természeti erők fölött. Ezért biztos, hogy Krisztus Királyság-uralma alatt az embereknek nem kell majd félniük a tájfunoktól, földrengésektől, vulkánkitörésektől vagy más természeti katasztrófáktól. Mivel Jézus az a mestermunkás, akit Jehova felhasznált, hogy megteremtse a földet és a rajta levő életet, ő tökéletesen érti a föld felépítését. Tudja, hogyan kell felhasználni helyesen a föld erőforrásait. Uralma alatt az egész föld paradicsommá válik majd (Lukács 23:43).

23. Mint Király, hogyan fogja Jézus kielégíteni az emberek szükségleteit?

23 Mi a helyzet az emberek szükségleteivel? Jézusnak az a képessége, hogy bőségesen táplálni tud ezreket, csupán csekély mennyiségű ételt felhasználva, biztosít minket arról, hogy uralma megszünteti majd az éhezést. Igen, az igazságosan  elosztott, bőséges élelem örökre véget vet az éhezésnek (Zsoltárok 72:16). Mivel le tudja győzni a betegségeket és járványokat, ez arra mutat, hogy a betegek, vakok, siketek, rokkantak és sánták teljesen és végérvényesen meg fognak gyógyulni (Ézsaiás 33:24; 35:5, 6). Az, hogy képes a halottakat feltámasztani, biztosítéka annak, hogy égi Királyként élvezett hatalma azt is magában foglalja, hogy hatalma lesz megszámlálhatatlan milliókat feltámasztani, akikre az Atyja emlékezni akar (János 5:28, 29).

24. Amint elgondolkozunk Jézus hatalmán, mit ne felejtsünk el sose, és miért?

24 Amint elgondolkozunk Jézus hatalmán, sose felejtsük el, hogy ez a Fiú tökéletesen utánozza Atyját (János 14:9). Az tehát, ahogy Jézus a hatalmával élt, világos képet fest arról, hogyan gyakorolja Jehova a hatalmát. Gondoljunk például arra, milyen gyengéden gyógyított meg Jézus egy leprást. Jézus szánalomra indult, megérintette a férfit, és ezt mondta: „Akarom” (Márk 1:40–42). Az ilyen beszámolók által Jehova valójában ezt mondja: „Én így használom a hatalmamat!” Vajon nem érzel indíttatást arra, hogy dicsérd mindenható Istenünket, és köszönetet mondj neki azért, hogy ilyen szerető módon gyakorolja a hatalmát?

^ 1. bek. A Galileai-tengeren megszokott, hogy hirtelen támadnak viharok. A tenger alacsonyan fekszik (mintegy kétszáz méterrel a tengerszint alatt), ezért a levegő itt sokkal melegebb, mint a környező vidéken, ez pedig légköri zavarokat kelt. Az északon fekvő Hermon-hegy felől erős szelek csapnak le a Jordán völgyére, és így az egyik pillanatban még nyugodt az idő, a másikban pedig tomboló vihar törhet ki.

^ 12. bek. Ezenkívül az evangéliumok időnként egyetlen, általános leírásban foglalnak össze sok csodát. Egy alkalommal például az „egész város” eljött, hogy lássa őt, ő pedig „sokakat” meggyógyított (Márk 1:32–34).

^ 19. bek. A köpést a zsidók és a nem zsidók egyaránt a gyógyítás eszközének vagy jelének tekintették, a rabbinikus írások pedig feljegyezték, hogy használtak nyálat a gyógyítás során. Jézus talán csupán azért köpött, hogy megértesse a férfival, hogy meg fog gyógyulni. Mindenesetre Jézus nem használta a nyálát természetes gyógyító eszközként.

Lásd még

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS)

Mikor jön el Isten Királysága?

Miért lehetünk biztosak abban, hogy Isten felkent királya hamarosan megvalósítja Isten akaratát a földön?