Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Közeledj Jehovához!

 6. FEJEZET

Pusztító hatalom — Jehova „vitéz harczos”

Pusztító hatalom — Jehova „vitéz harczos”

1—3. a) Milyen fenyegetéssel néztek szembe az izraeliták az egyiptomiak kezétől? b) Hogyan harcolt Jehova a népéért?

AZ IZRAELITÁK csapdába kerültek: be voltak szorítva a megmászhatatlan sziklák és a tenger közé, amin nem tudtak átkelni. A kegyetlen pusztításairól hírhedt egyiptomi hadsereg volt a nyomukban, hogy megsemmisítse őket. * Mózes mégis arra ösztönzi Isten népét, hogy ne essen kétségbe. „Az Úr hadakozik ti érettetek” — nyugtatja meg őket (2Mózes 14:14).

2 Mózes talán még Jehovához is kiáltott, és Isten így válaszolt: „Mit kiáltasz hozzám? . . . emeld fel a te pálczádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé” (2Mózes 14:15, 16). Képzeld magad elé a kibontakozó eseményeket! Jehova azonnal parancsot adott angyalának, és a felhőoszlop Izrael mögé áll; talán szétterül, mint egy fal, és útját állja az egyiptomi seregnek (2Mózes 14:19, 20; Zsoltárok 105:39). Mózes kinyújtja a kezét. Erős szél támad, és a tenger kettéválik. A víz valahogy megdermed, és mindkét oldalon fal gyanánt áll, így elég nagy út nyílik az egész nemzetnek! (2Mózes 14:21; 15:8).

3 Amikor a fáraó látja a hatalom ilyen megnyilvánulását, haza kellene rendelnie a csapatait. Ám a büszke fáraó kiadja a parancsot a támadásra (2Mózes 14:23). Az egyiptomiak a tengermederbe rohannak az izraelitákat üldözve, de támadásuknak nemsokára zűrzavar vet véget, mivel szekereiknek kiesnek a kerekei. Mihelyt biztonságba kerülnek az izraeliták a  másik oldalon, Jehova ezt parancsolja Mózesnek: „Nyújtsd ki kezedet a tengerre, hogy a vizek térjenek vissza az Égyiptombeliekre, az ő szekereikre s lovasaikra.” Az addig falként tornyosuló víz alázúdul, maga alá temetve a fáraót és seregét! (2Mózes 14:24–28; Zsoltárok 136:15).

A Vörös-tengernél Jehova „vitéz harczosnak” bizonyult

4. a) Minek bizonyult Jehova a Vörös-tengernél? b) Mit vált ki némelyekből ez a kép Jehováról?

4 Izrael nemzetének a megmentése a Vörös-tengernél fontos esemény volt annak történetében, hogyan bánt Isten az emberiséggel. Ebben a helyzetben Jehova „vitéz harczosnak” bizonyult (2Mózes 15:3). De mit vált ki belőled ez a kép Jehováról? Tény, hogy a háborúzás sok fájdalmat és szenvedést hozott az emberiségnek. Lehetséges, hogy az, ahogy Isten a pusztítói hatalmát felhasználja, inkább elrettent, mintsem arra ösztönöz, hogy közeledj hozzá?

Isten háborúi az emberek harcaival szemben

5—6. a) Miért helyénvaló Istent a „Seregek Urának” hívni? b) Miben különböznek Isten háborúi az emberekéitől?

5 A Héber Iratok közel háromszázszor, a Keresztény Görög Iratok kétszer használják Istenre a „Seregeknek Ura” címet (1Sámuel 1:11). Mint Szuverén Uralkodó, Jehova az angyali erők mérhetetlen seregének parancsol (Józsué 5:13–15; 1Királyok 22:19). E hadsereg pusztító ereje félelmetes (Ézsaiás 37:36). Nem kellemes emberek elpusztítására gondolni. De ne felejtsük el, hogy Isten háborúi nem olyanok, mint az emberek kicsinyes csatározásai. A katonai és politikai vezetők talán igyekeznek úgy feltüntetni támadásaikat, mintha nemes indítékok vezérelnék őket. De az emberi háborúkban mindig szerepet játszik a büszkeség és az önzés.

 6 Ezzel ellentétben Jehovát nem vak érzelmek vezérelik. Az 5Mózes 32:4 kijelenti: „Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő!” Isten Szava elítéli a féktelen haragot, kegyetlenséget és erőszakot (1Mózes 49:7; Zsoltárok 11:5). Ezért Jehova sosem cselekszik ok nélkül. Pusztító hatalmát csak végső esetben és korlátozottan használja. Úgy, ahogy azt Ezékiel próféta által kijelentette: „Hát kivánva kivánom én a gonosznak halálát? ezt mondja az Úr Isten! nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen?” (Ezékiel 18:23).

7—8. a) Milyen téves következtetést vont le Jób a szenvedéseiből? b) Hogyan igazította ki Elihu Jób gondolkodásmódját? c) Mit tanulhatunk Jób tapasztalatából?

7 Miért használja hát Jehova a pusztító hatalmát? Mielőtt válaszolnánk, emlékezzünk vissza az igazságos Jóbra. Sátán kétségbe vonta, hogy Jób — és vele együtt bármelyik ember — megőrzi feddhetetlenségét próba alatt. Jehova válaszul erre a kihívásra megengedte Sátánnak, hogy próbára tegye Jób feddhetetlenségét. Emiatt Jób megbetegedett, ezenkívül elveszítette vagyonát és gyermekeit (Jób 1:1—2:8). Jób, mivel nem volt tisztában a szóban forgó vitakérdésekkel, tévesen úgy következtetett, hogy szenvedése Istentől jövő igazságtalan büntetés. Azt kérdezte Istentől, miért tette ki magának őt „czéltáblául” és ’ellenségéül’ (Jób 7:20; 13:24).

8 Egy Elihu nevű fiatalember ezekkel a szavakkal tárta fel a hibát Jób érvelésében: „így szólsz: Az én igazságom nagyobb, mint Istené” (Jób 35:2). Valóban nem bölcs azt gondolni, hogy jobban tudunk valamit, mint Isten, vagy azt feltételezni, hogy ő igazságtalanul jár el. „Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!” — jelentette ki Elihu. Majd később ezt mondta: „Mindenható! Nem foghatjuk meg őt; nagy az ő hatalma és ítélő ereje, és a tiszta igazságot el nem nyomja” (Jób 34:10; 36:22, 23; 37:22). Biztosak lehetünk benne, hogy amikor Isten harcol, azt nyomós okkal teszi.  Ezzel a gondolattal vizsgáljunk meg néhányat azokból az okokból, amelyek miatt a béke Istene időnként felölti a harcos alakját (1Korintus 14:33).

Miért kényszerül a béke Istene harcolni?

9. Miért harcol a béke Istene?

9 Miután Mózes „vitéz harczosként” dicsőítette Istent, kijelentette: „Kicsoda az istenek közt olyan, mint te Uram? Kicsoda olyan, mint te, szentséggel dicső . . . ?” (2Mózes 15:11). Habakuk próféta hasonlóan írt: „Tisztábbak szemeid, hogysem nézhetnéd a gonoszt, és a nyomorgatást nem szemlélheted” (Habakuk 1:13). Bár Jehova a szeretet Istene, ő a szentség és az igazságosság Istene is. Időnként az ilyen tulajdonságok arra kényszerítik, hogy használja pusztító hatalmát (Ézsaiás 59:15–19; Lukács 18:7). Ezért Isten nem szennyezi be szentségét, amikor harcol. Sőt, az ő szentsége miatt harcol (2Mózes 39:30).

10. a) Mikor és hogyan vált szükségessé először, hogy Isten harcba bocsátkozzon? b) Csak hogyan lehet lezárni az 1Mózes 3:15-ben megjövendölt ellenségeskedést, és milyen áldásokat hoz ez az igazságos embereknek?

10 Figyeld meg azt a helyzetet, ami azután alakult ki, hogy az első emberpár, Ádám és Éva fellázadt Isten ellen (1Mózes 3:1–6). Ha Jehova eltűri az igazságtalanságukat, azzal kétségessé vált volna az, hogy ő az egyetemes Szuverén. Mint igazságos Isten, kénytelen volt kimondani felettük a halálos ítéletet (Róma 6:23). Az első bibliai próféciában megjövendölte, hogy ellenségeskedés lesz az ő szolgái és a „kígyónak”, vagyis Sátánnak a szolgái között (Jelenések 12:9; 1Mózes 3:15). Végül ezt az ellenségeskedést csak úgy lehet lezárni, hogy összezúzzák Sátánt (Róma 16:20). De ez az ítélet nagyszerű áldásokat hoz az igazságos embereknek, megszabadítja a földet Sátán befolyásától, és megnyitja az utat az egész világra kiterjedő paradicsom kialakításához (Máté 19:28). Addig azok, akik Sátán oldalán állnak, állandó fenyegetést  jelentenek Isten népe fizikai és szellemi jólétére. Időnként Jehovának be kell avatkoznia.

Isten cselekszik, hogy eltávolítsa a gonoszságot

11. Miért volt kénytelen Isten elhozni egy egész világra kiterjedő Özönvizet?

11 Noé napjainak Vízözöne példa az ilyen beavatkozásra. Az 1Mózes 6:11, 12 ezt mondja: „A föld pedig romlott vala Isten előtt és megtelék a föld erőszakoskodással. Tekinte azért Isten a földre, és ímé meg vala romolva, mert minden test megrontotta vala az ő útát a földön.” Vajon Isten megengedte, hogy a gonoszság kioltsa a földön még megmaradt erkölcsösség utolsó nyomát is? Nem. Jehova kénytelen volt egy egész világra kiterjedő Vízözönnel megtisztítani a földet azoktól, akik nem tudtak lemondani az erőszakról és az erkölcstelenségről.

12. a) Mit jövendölt Jehova Ábrahám ’magváról’? b) Miért kellett kiirtani az emoreusokat?

12 Ehhez hasonló Istennek a kánaániták feletti ítélete. Jehova feltárta, hogy Ábrahámtól fog származni egy „mag”, amely által áldásban részesül a föld minden családja. Ezzel a szándékkal összhangban Isten elhatározta, hogy Ábrahám leszármazottja megkapja Kánaán földjét, vagyis azt a földet, amelyen az emoreusoknak nevezett nép lakott. Hogyan teheti Isten jogosan azt, hogy erőszakkal elűzi ezeket az embereket a földjükről? Jehova megjövendölte, hogy ez a kiűzetés csak mintegy 400 évvel később következik be, vagyis csak akkor, amikor „az Emoreusok * gonoszsága” teljességre jut (1Mózes 12:1–3; 13:14, 15; 15:13, 16; 22:18). Ez idő alatt az emoreusok egyre mélyebbre süllyedtek az erkölcsi romlottságban. Kánaán a bálványimádás, vérontás és lealacsonyult szexuális gyakorlatok földje lett (2Mózes 23:24; 34:12, 13; 4Mózes 33:52). Ennek a földnek a lakosai még gyermekeket  is megöltek áldozati tűzben. Vajon egy szent Isten képes lett volna ilyen gonoszságnak kitenni a népét? Semmiképpen! Ezt jelentette ki: „fertőzötté lett az a föld, de meglátogatom azon az ő gonoszságát, mert kiokádja az a föld az ő lakosait” (3Mózes 18:21–25). Jehova azonban nem ölte meg válogatás nélkül az embereket. A helyes gondolkodásmódú kánaánitáknak, mint például Ráhábnak és a gibeonitáknak, megkímélte az életét (Józsué 6:25; 9:3–27).

Harcol a nevéért

13—14. a) Miért kellett Jehovának megszentelnie a nevét? b) Hogyan tisztította meg Jehova a nevét a gyalázattól?

13 Mivel Jehova szent, a neve is szent (3Mózes 22:32). Jézus így tanította imádkozni a tanítványait: „szenteltessék meg a neved” (Máté 6:9). Az édeni lázadás megszentségtelenítette Isten nevét, hiszen kétségbe vonta Isten hírnevét és uralkodási módját. Jehova sosem tud megbocsátani ilyen rágalmazást és lázadást. Kénytelen volt megtisztítani nevét a gyalázattól (Ézsaiás 48:11).

14 Gondolj megint az izraelitákra! Ameddig rabszolgák voltak Egyiptomban, Istennek az az ígérete, amelyet Ábrahámnak tett, vagyis hogy az ő Magva által áldásban részesül a föld minden családja, üres beszédnek tűnt. De amikor kiszabadította és nemzetté tette őket, Jehova megtisztította nevét a gyalázattól. Dániel próféta így idézte ezt fel imájában: „oh mi Urunk, Istenünk! . . . kihoztad a te népedet Égyiptom földéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak” (Dániel 9:15).

15. Miért szabadította ki Jehova a zsidókat a babiloni fogságból?

15 Érdekes, hogy Dániel akkor imádkozott így, amikor a zsidóknak szükségük volt rá, hogy Jehova ismét az ő neve érdekében cselekedjen. Az engedetlen zsidók fogságba kerültek, ez alkalommal Babilonba. Fővárosuk, Jeruzsálem romokban hevert. Dániel tudta, hogy ha a zsidók visszatérhetnek hazájukba, az dicsőséget hoz Jehova nevére. Dániel ezért így imádkozott: „Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes,  és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennen magadért, oh én Istenem; mert a te nevedről neveztetik a te városod és a te néped” (Dániel 9:18, 19, kiemelés tőlünk).

A népe érdekében harcol

16. Magyarázd meg, miért nem rideg és énközpontú Jehova attól, hogy foglalkoztatja nevének a védelme!

16 Vajon az, hogy Jehovát foglalkoztatja a nevének védelme, azt jelenti, hogy rideg és énközpontú? Nem, hiszen azáltal, hogy szentségével és az igazság iránt érzett szeretetével összhangban cselekszik, megvédi a népét. Vizsgáld meg a Mózes első könyvének 14. fejezetét! Ott arról olvasunk, hogy négy ellenséges király elrabolja Ábrahám unokaöccsét, Lótot és annak családját. Isten segítségével Ábrahám elsöprő győzelmet arat a hatalmas túlerővel szemben! Az erről a győzelemről készült feljegyzés valószínűleg az első történet volt „az Úr háborúiról szóló könyvben”, és nyilvánvalóan ebben a könyvben néhány olyan katonai összecsapást is feljegyeztek, amelyről nem olvashatunk a Bibliában (4Mózes 21:14Kat.). Még sok győzelem követte ezt.

17. Mi mutatja, hogy Jehova harcolt az izraelitákért, miután bementek Kánaán földjére? Mondj példákat!

17 Nem sokkal azelőtt, hogy az izraeliták bementek Kánaán földjére, Mózes erről biztosította őket: „Az Úr, a ti Istenetek, a ki előttetek megy, ő hadakozik ti érettetek mind a szerint, a mint cselekedett vala veletek Égyiptomban” (5Mózes 1:30; 20:1). Mózes utódjával, Józsuéval kezdve, a bírák időszakán át egészen a Júdában uralkodó hűséges királyokig Jehova csakugyan harcolt a népéért, és sokszor látványos győzelemre segítette őket ellenségeik felett (Józsué 10:1–14; Bírák 4:12–17; 2Sámuel 5:17–21).

18. a) Miért lehetünk hálásak azért, hogy Jehova nem változott meg? b) Mi fog történni, amikor az 1Mózes 3:15-ben leírt ellenségeskedés eléri csúcspontját?

18 Jehova nem változott meg, és az a szándéka sem, hogy ezt  a bolygót békés paradicsommá változtassa (1Mózes 1:27, 28). Isten még mindig gyűlöli a gonoszságot. Ugyanakkor gyengéden szereti népét, és hamarosan cselekedni fog az érdekében (Zsoltárok 11:7). Az 1Mózes 3:15-ben leírt ellenségeskedés a közeljövőben drámai és erőteljes fordulópontot ér el. Azért, hogy megszentelje a nevét, és megvédje népét, Jehova ismét „vitéz harczosnak” fog bizonyulni! (Zakariás 14:3; Jelenések 16:14, 16).

19. a) Szemléltesd, hogy az, ahogyan Isten a pusztító hatalmát használja, miért indít arra, hogy közeledjünk hozzá! b) Milyen hatással legyen ránk az, hogy Isten kész harcolni?

19 Figyeljük meg a következő szemléltetést! Tegyük fel, hogy egy ember családját megtámadja egy dühödt vadállat, és hogy az apa harcba bocsátkozik az erőszakos vadállattal, és megöli. Vajon azt várnád, hogy a felesége és a gyermekei rossz szemmel nézzenek rá emiatt? Éppen ellenkezőleg, azt várnád, hogy meghatódjanak az irántuk kimutatott önzetlen szeretetéért. Hasonlóképpen nekünk sem szabad rossz szemmel néznünk azt, ahogy Isten felhasználja pusztító hatalmát. Annak, hogy kész harcolni a védelmünk érdekében, növelnie kellene az iránta érzett szeretetünket. Korlátlan hatalma iránt  érzett tiszteletünknek is el kell mélyülnie. Ezáltal „végezhetünk szent szolgálatot az Istennek, istenfélelemmel és tiszteletteljes félelemmel” (Héberek 12:28).

Közeledjünk a „vitéz harczoshoz”!

20. Amikor Istennek olyan háborúiról olvasunk a Bibliában, amelyeket nem értünk teljes mértékben, hogyan kell ezt feldolgoznunk, és miért?

20 Természetesen a Biblia nem magyarázza el minden esetben Jehova döntéseinek összes részletét a háborúival kapcsolatosan. De abban mindig biztosak lehetünk, hogy Jehova sosem él igazságtalanul, könyörtelenül vagy kegyetlenül pusztító hatalmával. Gyakran segít helyes megvilágításban látnunk a dolgokat, ha megvizsgáljuk egy bibliai beszámoló szövegkörnyezetét is, vagy további háttér-információt szerzünk (Példabeszédek 18:13). Még amikor nem ismerjük is az összes részletet, bármilyen felvetődött kételyünket segít eloszlatni az, ha egyszerűen többet tanulunk Jehováról, és elmélkedünk drága tulajdonságain. Amikor ezt tesszük, látni fogjuk, hogy elég okunk van arra, hogy bízzunk Istenünkben, Jehovában (Jób 34:12).

21. Bár Jehova időnként „vitéz harczos”, mégis milyen a szíve mélyén?

21 Bár Jehova „vitéz harczos”, amikor a helyzet megköveteli, ez nem jelenti azt, hogy a szíve mélyén is harcias. Ezékielnek az égi szekérről látott látomásában Jehova úgy jelenik meg, mint aki felkészült, hogy szembeszálljon ellenségeivel. Ezékiel mégis azt látta, hogy Istent szivárvány veszi körül, ez pedig a béke jelképe (1Mózes 9:13; Ezékiel 1:28; Jelenések 4:3). Világos, hogy Jehova nyugodt és békés. „Az Isten szeretet” — írta János apostol (1János 4:8). Jehova minden tulajdonsága tökéletes egyensúlyban van. Mennyire kiváltságos helyzetben is vagyunk, hogy közeledni tudunk egy ilyen hatalmas, mégis szerető Istenhez!

^ 1. bek. Josephus zsidó történetíró szerint a hébereket üldöző egyiptomiaknak „hatszáz harckocsijuk volt, ötvenezer lovasuk és kétszázezer gyalogosuk” (A zsidók története, II. könyv, 90. oldal [15. fejezet, 3. bekezdés]).

^ 12. bek. Nyilvánvalóan az „Emoreusok” kifejezés itt magában foglalja Kánaán minden népét (5Mózes 1:6–8, 19–21, 27; Józsué 24:15, 18).

Lásd még

Mi az ítéletnap?

Megtudhatod, hogyan bizonyul áldásnak az ítéletnap a hűséges embereknek.