Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Közeledj Jehovához!

 15. FEJEZET

Jézus „érvényt szerez az igazságosságnak a földön”

Jézus „érvényt szerez az igazságosságnak a földön”

1—2. Mikor lett dühös Jézus, és mi bosszantotta fel?

JÉZUS láthatóan dühös volt, és erre minden oka megvolt. Talán nem is tudod ezt elképzelni róla, hiszen annyira szelíd természetű ember volt (Máté 21:5). Természetesen tökéletesen uralkodott magán, mivel jogos volt a haragja. * De mi bosszantotta fel ezt a békés férfit? Egy kirívó igazságtalanság.

2 Jézus gyengéd érzésekkel viseltetett a jeruzsálemi templom iránt. A világon ez volt az egyetlen olyan szent hely, amely égi Atyja imádatának volt szentelve. Zsidó emberek messzi országokból jöttek ide imádatot bemutatni. Sőt, istenfélő nem zsidók is ellátogattak a városba, és a templom nekik elkülönített udvarát használták. Ám amikor Jézus a szolgálata kezdetén elment a templomba, visszataszító kép tárult elé: amit látott, az inkább egy piachoz hasonlított, mintsem az imádat házához. A templomban egymást érték a kereskedők és a pénzváltók. Nos, mi volt ebben az igazságtalan? Ezek az emberek csupán egy olyan helynek tekintették Isten templomát, ahol kihasználhatják — sőt kifoszthatják — az embereket. Hogyhogy? (János 2:14).

3—4. Milyen kapzsi kizsákmányolás folyt Jehova házában, és mit tett Jézus, hogy orvosolja a helyzetet?

3 A vallási vezetők úgy határoztak, hogy csak egy bizonyosfajta pénzérmével lehet befizetni a templomadót. A templomba érkezőknek be kellett váltaniuk a pénzüket, hogy beszerezhessék ezeket a pénzérméket. Ezért hát pénzváltók állították fel asztalaikat  a templom belterületén, és minden egyes pénzváltásért külön díjat számoltak fel. Az állatok eladása is nagy hasznot hozó üzlet volt. Aki áldozatokat szeretett volna bemutatni, a városban bármelyik kereskedőnél vásárolhatott, de könnyen előfordult, hogy a templomi tisztviselők alkalmatlannak minősítették a felajánlását, és nem fogadták el. A templom területén vásárolt állatokat azonban mindig elfogadták. Az emberek így ki voltak szolgáltatva a kereskedőknek, akik viszont időnként égbekiáltóan magas árat kértek az árujukért. * Ez rosszabb volt, mintha durva üzleti szellemet tanúsítottak volna. Eljárásmódjuk felért a rablással!

„Vigyétek ezeket innen!”

4 Jézus nem tudott belenyugodni egy ekkora igazságtalanságba. Elvégre az Atyja házáról volt szó! Kötélből ostort készített, és kiűzte a templomból a marhákat és a juhokat. Aztán a pénzváltókhoz sietett, és feldöntötte az asztalaikat. Képzeld csak el, amint az a sok pénzérme szétgurult a márványpadlón! A galambárusoknak Jézus ellentmondást nem tűrően megparancsolta: „Vigyétek ezeket innen!” (János 2:15, 16). Úgy látszik, senki sem mert ellenállni ennek a bátor férfinak.

Amilyen az apa, olyan a fia

5—7. a) Hogyan befolyásolta Jézus igazságérzetét az emberré válása előtti léte, és mit tanulhatunk a példáját vizsgálva? b) Hogyan harcolt Krisztus a Jehova szuverenitását és nevét ért igazságtalanságok ellen?

5 Mondani sem kell, hogy a kereskedők visszamentek a templomba. Úgy három évvel később Jézus ugyanezt az igazságtalanságot próbálta megszüntetni, ezúttal Jehova szavait idézve ítélte el azokat, akik „rablók barlangjává” tették Jehova házát (Máté  21:13; Jeremiás 7:11). Igen, Jézus az emberek kapzsi kihasználását és Isten templomának a beszennyezését látva ugyanúgy érzett, mint az Atyja. Nem is csoda, hiszen sok millió éven át égi Atyjától tanult, így elsajátította Jehova igazságérzetét. Az ő életére igaz volt a következő mondás: amilyen az apa, olyan a fia. Ha tehát tisztán szeretnénk látni Jehova igazságosságát, az a legjobb, ha eltűnődünk Jézus Krisztus példáján (János 14:9, 10).

6 Jehova egyetlen-nemzett Fia tanúja volt annak, hogy Sátán jogtalanul hazugnak nevezte Jehova Istent, és kétségbe vonta uralmának igazságos voltát. Micsoda rágalom! A Fiú később Sátánnak azt az állítását is hallotta, hogy senki sem szolgálja önzetlenül, szeretetből Jehovát. Ezek a hamis vádak bizonyára fájdalmat okoztak a Fiú igazságos szívének. Milyen izgatott lehetett, amikor megtudta, hogy kulcsszerepe lesz ezeknek a hazugságoknak a tisztázásában! (2Korintus 1:20). Vajon hogyan teszi ezt?

7 A 14. fejezetben már láttuk, hogy Jézus Krisztus végleges és meggyőző választ adott Sátán azon vádjára, amellyel kétségbe vonta Jehova teremtményeinek a feddhetetlenségét. Jézus ezzel megalapozta Jehova szuverenitásának végérvényes igazolását és nevének megszentelését. Jehova Főközvetítőjeként Jézus az egész világegyetemben érvényre juttatja majd az isteni igazságosságot (Cselekedetek 5:31). Már a földi élete is Isten igazságosságát tükrözte. Jehova ezt mondta róla: „Szellememet helyezem majd rá, és világossá teszi a nemzeteknek, mi az igazságosság” (Máté 12:18). Hogyan teljesítette Jézus ezeket a szavakat?

Jézus világossá teszi, „mi az igazságosság”

8—10. a) Hogyan ösztönözték a zsidó vallási vezetők szájhagyományai az embereket arra, hogy megvessék a nem zsidókat és a nőket? b) Hogyan vált teherré Jehova sabbatra vonatkozó törvénye a szóbeli törvények nyomán?

8 Jézus szerette Jehova Törvényét, és be is tartotta. Korának vallási vezetői ellenben kiforgatták és tévesen alkalmazták a  Törvényt. Jézus ezt mondta nekik: „Jaj nektek, írástudók és farizeusok, képmutatók! . . . figyelmen kívül hagytátok a Törvény súlyosabb dolgait, tudniillik az igazságosságot, az irgalmasságot és a hűséget” (Máté 23:23). Isten Törvényének ezek a tanítói tagadhatatlanul elmulasztották világossá tenni, hogy „mi az igazságosság”. Sőt, inkább elhomályosították az isteni igazságosságot. Hogyan? Nézzünk meg néhány példát!

9 Jehova arra utasította népét, hogy határolja el magát a körülötte élő, pogány nemzetektől (1Királyok 11:1, 2). Némelyik fanatikus vallási vezető azonban arra ösztönözte a népet, hogy megvetően bánjon mindenkivel, aki nem zsidó. A Misnában ilyen szabály is található: „Ökröt ne hagyj nem zsidók fogadójában, mivel feltételezhető róluk, hogy állatokkal fajtalankodnak.” Ez a vak előítélet az összes nem zsidó emberrel szemben igazságtalan volt, és a Mózesi Törvény szellemével teljesen ellentétes (3Mózes 19:34). Más szabályok, melyeket emberek találtak ki, megalázóak voltak a nőkre nézve. A szóbeli törvény értelmében a feleségnek a férje mögött kellett mennie, nem mehetett mellette. A férfiakat figyelmeztették, hogy ne beszélgessenek nyilvánosan nőkkel, még a saját feleségükkel se. A nők — csakúgy, mint a rabszolgák — nem tanúskodhattak a bíróságon. Mindennek a tetejébe, létezett egy olyan megszövegezett ima, amelyben a férfiak megköszönték Istennek, hogy nem nőnek születtek.

10 A vallási vezetők tömérdek emberi szabályukkal és előírásukkal szinte eltemették Isten Törvényét. A sabbatra vonatkozó törvény például csupán annyit mondott ki, hogy sabbaton tilos dolgozni, mivel ez a nap kizárólag az imádatra, a szellemi felfrissülésre és a pihenésre van fenntartva. A farizeusok azonban teherré tették ezt a törvényt. Jogot formáltak arra, hogy eldöntsék, mi is számít „munkának”. Harminckilenc különböző tevékenységet munkának minősítettek, közöttük az aratást és a vadászatot is. Ez a csoportosítás megszámlálhatatlanul sok kérdést vetett fel. Vajon vadászik-e az, aki agyoncsap egy bolhát sabbaton? Arat-e az, aki útközben leszed egy marék gabonát,  és megeszi? Munkának számít-e, ha valaki meggyógyít egy beteget? Rideg, részletes szabályok foglalkoztak az ilyen kérdésekkel.

11—12. Hogyan fejezte ki Jézus, hogy nem ért egyet a farizeusok Írás-ellenes hagyományaival?

11 Hogyan segített Jézus ebben a légkörben az embereknek, hogy megértsék, mi az igazságosság? Tanításaival és életmódjával bátran állást foglalt a vallási vezetőkkel szemben. Vegyük szemügyre először néhány tanítását! Jézus kereken elítélte a vallási vezetők számtalan ember alkotta szabályát, ezekkel a szavakkal: „érvénytelenné teszitek az Isten szavát a hagyományotok által, melyet továbbadtatok” (Márk 7:13).

12 Jézus határozottan azt tanította, hogy a farizeusok tévednek a sabbatra vonatkozó törvény dolgában, és hogy gyakorlatilag eltévesztik ennek a törvénynek a célját. Kifejtette, hogy a Messiás „Ura a sabbatnak”, úgyhogy jogában áll sabbaton gyógyítani (Máté 12:8). Szavainak azzal adott nyomatékot, hogy mindenki szeme láttára csodagyógyításokat hajtott végre sabbaton (Lukács 6:7–10). Ezekkel a gyógyításokkal előrevetítette azt, hogy az ezeréves uralma alatt az egész földön gyógyítani fog. A Millennium lesz a legnagyobb sabbat, hiszen akkor az egész hűséges emberiség megpihenhet évszázadokig tartó fáradozásától, letéve a bűn és a halál terhét.

13. Milyen törvény lépett életbe Krisztus földi szolgálatának az eredményeképpen, és miben különbözött az az elődjétől?

13 Jézus azáltal is világossá tette, hogy mi az igazságosság, hogy miután befejezte földi szolgálatát, életbe léptetett egy új törvényt, „a Krisztus törvényét” (Galácia 6:2). Az elődjétől, a Mózesi Törvénytől eltérően ez az új törvény jórészt nem írott parancsolatokra, hanem alapelvekre épült. Volt azért benne néhány közvetlen parancsolat. Az egyiket Jézus „új parancsolatnak” nevezte. Azt tanította követőinek, hogy úgy szeressék egymást, ahogy ő szerette őket (János 13:34, 35). Igen, mindaz, aki betartja „a Krisztus törvényét”, az önfeláldozó szeretetről kell hogy felismerhető legyen.

 Az igazságosság megtestesítője

14—15. Hogyan mutatta ki Jézus, hogy felismerte, meddig tart a hatásköre, és miért megnyugtató ez?

14 Jézus nem csupán tanított a szeretetről. Ő élte „a Krisztus törvényét”; ez a törvény szerves része volt a mindennapjainak. Figyeljünk meg három területet, amelyen Jézus példája világossá tette, mi az igazságosság.

15 Először is, Jézus gondosan ügyelt arra, hogy ne kövessen el semmilyen igazságtalanságot. Megfigyelhetted, hogy sokszor abból adódnak igazságtalanságok, hogy tökéletlen emberek önteltté válnak, és túllépik a hatáskörüket. Jézus nem tett ilyet. Egyszer egy férfi a következő kéréssel fordult Jézushoz: „Tanító, mondd meg a testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget.” Mit válaszolt neki Jézus? „Ember, ki nevezett ki engem fölétek bírónak vagy osztónak?” (Lukács 12:13, 14). Hát nem figyelemre méltó? A földön senki sem volt olyan intelligens, mint Jézus, senkinek sem volt olyan jó ítélőképessége vagy akkora hatalma Istentől, mint neki, ő mégsem avatkozott bele ebbe az ügybe, mivel erre éppen nem kapott hatalmat. Mindig is szerény volt ebben a tekintetben, még az emberré válása előtti évezredek alatt is (Júdás 9). Dicséretére válik, hogy alázatosan Jehovára bízza annak eldöntését, hogy mi az igazságos.

16—17. a) Hogyan gyakorolt Jézus igazságosságot Isten Királysága jó hírének a prédikálása közben? b) Miből látszik, hogy Jézus igazságérzetét irgalom jellemezte?

16 Másodszor, Jézus igazságosságot gyakorolt azzal, ahogyan Isten Királyságának a jó hírét prédikálta. Részrehajlás nélkül végezte ezt a munkát, igyekezett mindenféle embert elérni, szegényt és gazdagot egyaránt. Vele ellentétben a farizeusok elvetették a szegény és egyszerű embereket; megvetően ʽam-ha·ʼaʹrec-nek, vagyis „a föld népének” nevezték őket. Jézus bátran szembeszállt ezzel az igazságtalansággal. Amikor a jó hírre tanította az embereket — vagy amikor velük evett, enni adott nekik, meggyógyította vagy feltámasztotta őket —, megvédte Isten  igazságosságát, hiszen Isten „mindenfajta embert” szeretne elérni (1Timóteus 2:4). *

17 Harmadszor, Jézus igazságérzetét mélységes irgalom jellemezte. Jézus nem kímélte magát, amikor arról volt szó, hogy segíthet a bűnösöknek (Máté 9:11–13). Készséggel sietett olyanoknak a segítségére, akiknek nem volt hatalmuk megvédeni magukat. Például nem tartott a vallási vezetőkkel, akik az összes nem zsidóval szemben bizalmatlanságra ösztönöztek. Irgalmasan segített és tanított néhány nem zsidó egyént, jóllehet elsődlegesen a zsidó néphez küldetett. Beleegyezett, hogy csodagyógyítást hajt végre egy római katonatiszt kérésére, és ezt mondta a tisztről: „senkinél sem találtam ilyen nagy hitet Izraelben” (Máté 8:5–13).

18—19. a) Hogyan tartotta tiszteletben Jézus a nők méltóságát? b) Hogyan derül ki Jézus példájából, hogy az igazságosság összefügg a bátorsággal?

18 Ezenkívül Jézus nem támogatta a nőkkel kapcsolatos, elterjedt nézeteket sem. Ő bátran azt tette, ami igazságos. A zsidók éppoly tisztátalannak tartották a szamaritánus nőket, mint az idegeneket. Jézus azonban minden habozás nélkül prédikált a szamaritánus asszonynak Sikár kútjánál. Mi több, neki mondta meg először nyíltan, hogy ő a megígért Messiás (János 4:6, 25, 26). A farizeusok azt vallották, hogy a nőket nem szabad Isten Törvényére tanítani, Jézus viszont sok időt és energiát szánt a nők tanítására (Lukács 10:38–42). És bár a hagyomány szerint a nőkben nem lehet megbízni, hogy szavahihetően tanúskodnának, Jézus azzal tisztelt meg nőket, hogy elsőkként láthatták őt a feltámadása után. Sőt, azt mondta nekik, hogy értesítsék férfi tanítványait erről a fontos eseményről (Máté 28:1–10).

 19 Igen, Jézus világossá tette a nemzeteknek, hogy mi az igazságosság, pedig ezért sokszor nem kis kockázatot kellett vállalnia. Jézus példájából láthatjuk, hogy a valódi igazságosság támogatásához bátorságra van szükség. Találóan nevezték Jézust „a Júda törzséből való Oroszlánnak” (Jelenések 5:5). Emlékezzünk csak vissza, hogy az oroszlán a bátor igazságosságot jelképezi. A közeljövőben Jézus még jobban érvényre juttatja az igazságosságot. A szó legteljesebb értelmében „érvényt szerez az igazságosságnak a földön” (Ézsaiás 42:4, NW).

A messiási Király „érvényt szerez az igazságosságnak a földön”

20—21. Hogyan támogatja a messiási Király az igazságosságot a mi időnkben az egész földön és a keresztény gyülekezeten belül?

20 Jézus, amióta 1914-ben messiási Királlyá lett, támogatja az igazságosság ügyét a földön. Hogyan? Felelősséget vállalt a Máté 24:14-ben feljegyzett próféciájának a beteljesedéséért. Jézus követői a földön minden országban tanítják az embereknek a Jehova Királyságáról szóló igazságot. Jézushoz hasonlóan pártatlanok és igazságosak, amikor prédikálnak, és igyekeznek mindenkinek — fiataloknak és időseknek, gazdagoknak és szegényeknek, férfiaknak és nőknek — lehetőséget adni arra, hogy megismerjék Jehovát, az igazságosság Istenét.

21 Jézus, a keresztény gyülekezet Feje a gyülekezeten belül is előmozdítja az igazságosságot. A jövendöléssel összhangban ’ajándékokat ad emberek formájában’, azaz olyan hűséges keresztény véneket, akik vállalják a vezetést a gyülekezetben (Efézus 4:8–12). Isten drága nyájának a terelgetése közben ezek a férfiak Jézus Krisztus példáját követik azzal, hogy támogatják az igazságosságot. Állandóan észben tartják, hogy Jézus akarata az, hogy igazságosan bánjanak a nyájával, társadalmi állástól vagy anyagi körülményektől függetlenül.

22. Mit érez Jehova a mai világban széles körben elterjedt igazságtalanság láttán, és mivel bízta meg a Fiát?

22 A közeljövőben Jézus példátlan módon szerez majd érvényt az igazságosságnak. Romlott világunkban széles körben elterjedt  az igazságtalanság. Minden gyermek, aki éhen hal, meg nem indokolható igazságtalanság áldozata, főleg ha arra gondolunk, hogy milyen töméntelen mennyiségű pénzt és időt pazarolnak a fegyvergyártásra és az olyan emberek önző szeszélyeinek a kielégítésére, akik csak az élvezetekkel törődnek. Az a több millió haláleset, melyet el lehetne kerülni, és mégis évről évre bekövetkezik, csak egyetlen megnyilvánulása az igazságtalanságnak, mely minden formájában Jehova jogos haragját váltja ki. Isten megbízta a Fiát, hogy indítson igazságos háborút az egész gonosz rendszer ellen, és végleg töröljön el minden igazságtalanságot (Jelenések 16:14, 16; 19:11–15).

23. Hogyan fogja Krisztus Armageddon után az egész örökkévalóságon át támogatni az igazságosságot?

23 Jehova igazságossága azonban a gonoszok elpusztításánál többet követel meg. Arra is kijelölte a Fiát, hogy a „Béke Fejedelmeként” uralkodjon. Armageddon háborúja után Jézus uralma békét teremt az egész földön, és Jézus „igazságosság által” fog uralkodni (Ézsaiás 9:6, 7NW). Örömmel tesz majd jóvá minden igazságtalanságot, amely oly sok gyötrelmet és szenvedést okozott a világban. Az egész örökkévalóságon át hűségesen támogatni fogja Jehova tökéletes igazságosságát. Ennélfogva életbe vágóan fontos, hogy már most próbáljuk meg utánozni Jehova igazságosságát. Lássuk, hogyan tehetjük ezt meg!

^ 1. bek. Amikor Jézus jogos haragot fejezett ki, Jehovához hasonlított, aki „telve [van] haraggal” minden gonoszság miatt (Náhum 1:2). Ezt jól példázza az az eset, amikor Jehova megmondta makacs népének, hogy „latrok barlangjává” tették a házát, aztán kijelentette: „haragom és búsulásom kiömlik e helyre” (Jeremiás 7:11, 20).

^ 3. bek. A Misna beszámol róla, hogy az emberek néhány évvel később tiltakozni kezdtek az ellen, hogy nagyon drágán adják a templomban a galambokat. Ezért azonnal mintegy 99 százalékkal leszállították az árat! Kié volt a haszon, melyet ez a jövedelmező kereskedés hozott? Egyes történészek azt állítják, hogy a templomi kereskedelem Annás főpap családjának a kezében volt, és innen eredt a papi család hatalmas vagyonának a nagy része (János 18:13).

^ 16. bek. A farizeusok úgy vélték, hogy az alacsony sorú emberek, akik nem jártasak a Törvényben, ’átkozottak’ (János 7:49). Azt mondták, hogy ilyen embereket nem szabad tanítani, nem szabad velük üzletet kötni, sem enni, sem együtt imádkozni. Ha valaki feleségül adná egy ilyenhez a lányát, az rosszabb lenne, mintha vadállatok elé vetné. Nézetük szerint az ilyen egyszerű emberekre nem vonatkozott a feltámadás reménysége.

Lásd még

Értékeled Isten 100 éve fennálló Királyságát?

Mit tesz értünk Isten Királysága? Hogyan tisztította meg és képezte Jézus a földi szolgáit, és milyen szervezeti változtatásokat hajtott végre?