Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Közeledj Jehovához!

 17. FEJEZET

’Ó, Isten bölcsességének mélysége!’

’Ó, Isten bölcsességének mélysége!’

1—2. Mi volt Jehova szándéka a hetedik napra vonatkozóan, és hogyan került próba alá az isteni bölcsesség ennek a napnak a kezdetén?

MINDENNEK vége! A hatodik teremtési nap csúcsaként megalkotott ember a magasból hirtelen nagyon mélyre zuhant. Jehova korábban kijelentette, hogy „minden a mit teremtett” — beleértve az embert is — „igen jó” (1Mózes 1:31). Ámde a hetedik nap kezdetén Ádám és Éva úgy döntött, hogy Sátánnal tart a lázadásban. Belemerültek a bűnbe, a tökéletlenségbe és a halálba.

2 Úgy tűnhetett, hogy Jehova hetedik napra vonatkozó szándéka meghiúsult, és semmi remény nem maradt. Ez a nap, akárcsak az előtte levő hat másik nap, több ezer évig tart. Jehova szentnek nyilvánította, és még mielőtt eltelne, az egész földnek paradicsommá kell válnia, amelyet tökéletes emberi család népesít be (1Mózes 1:28; 2:3). De vajon hogyan valósulhat ez meg a tragikus lázadás után? Mit fog tenni Isten? Ez a helyzet komolyan próbára tette Jehova bölcsességét — ennél nagyobb próba elé talán nem is lehetne állítani.

3—4. a) Miért mondhatjuk, hogy Jehova bölcsessége bámulatos módon nyilvánult meg abban, ahogyan az édeni lázadáskor eljárt? b) Mely igazságot juttatja eszünkbe az alázatosság, miközben Jehova bölcsességét tanulmányozzuk?

3 Jehova azonnal cselekedett. Kimondta az ítéletet az édeni lázadók felett, ugyanakkor egy csodálatos reményt is megcsillantott: elmondta, hogy szándékában áll orvosolni a bajokat, melyek éppen csak elkezdődtek (1Mózes 3:15). Jehova előrelátásról tanúskodó szándéka már az Édenben útjára indult, aztán végigkísérte az emberi történelem évezredeit, és még a távoli jövőt is érinti. Ragyogóan egyszerű ez a szándék, mégis oly mélységes, hogy egy bibliaolvasó ember  akár egész életében élvezettel tanulmányozhatná, és elmélkedhetne rajta. Az pedig teljesen biztos, hogy Jehova szándéka valóra válik, és akkor a gonoszság, a bűn minden formája és a halál megszűnik, a hűséges emberiség pedig tökéletességre jut. Mindez a hetedik nap vége előtt valósul meg, úgyhogy Jehova időben teljesíti a földre és az emberekre vonatkozó szándékát, mindannak ellenére, ami miatt meghiúsulhatott volna.

4 Nemde félelemmel vegyes tiszteletet vált ki belőlünk ez a bölcsesség? Pál apostol a következők leírására érzett indíttatást: ’Ó, Isten bölcsességének mélysége!’ (Róma 11:33). Most, hogy különböző szempontokból kezdjük el vizsgálni ezt az isteni tulajdonságot, az alázatosság eszünkbe juttat egy lényeges igazságot, tudniillik azt, hogy még a legjobb esetben is csak felszínesen érthetjük meg Jehova mérhetetlen bölcsességét (Jób 26:14). Mindenekelőtt határozzuk meg ezt a bámulatos tulajdonságot!

Mi az isteni bölcsesség?

5—6. Milyen összefüggés van az ismeret és a bölcsesség között, és mekkora tudása van Jehovának?

5 A bölcsesség nem azonos az ismerettel. A számítógépek hatalmas ismeretanyag tárolására képesek, mégsem valószínű, hogy bárki is bölcsnek nevezné ezeket a gépeket. De azért van összefüggés az ismeret és a bölcsesség között (Példabeszédek 10:14). Ha például bölcs tanácsra lenne szükséged egy komoly betegség kezelése ügyében, olyan emberhez fordulnál, aki keveset vagy semmit sem tud a gyógyításról? Biztos nem. Az igazi bölcsességnek tehát a pontos ismeret az előfeltétele.

6 Jehova tudása határtalan. Ő, az „örökkévalóság Királya” az egyetlen, aki öröktől fogva létezik (Jelenések 15:3). Számtalan korszakon át mindenről tudomása volt. A Biblia ezt mondja: „nincs olyan teremtés, amely nyilvánvaló ne volna az ő  tekintete előtt, hanem minden mezítelen és leplezetlen annak szeme előtt, akinek számot kell adnunk” (Héberek 4:13; Példabeszédek 15:3). Jehova a Teremtő, ezért teljesen átlátja egész alkotását, és a kezdet kezdetétől figyeli az emberek összes cselekedetét. Minden ember szívét megvizsgálja, és semmi sem kerüli el a figyelmét (1Krónika 28:9). Szabad akarattal teremtett meg minket, és örömmel látja, ha bölcs döntéseket hozunk. „Könyörgést meghallgató” Isten lévén egyszerre imák sokaságára figyel! (Zsoltárok 65:3). Azt pedig mondanunk sem kell, hogy Jehovának tökéletes az emlékezőképessége.

7—8. Hogyan mutat ki Jehova értelmet, tisztánlátást és bölcsességet?

7 Jehovának nem csupán tudása van; ő azt is látja, hogy miként függnek össze egymással a tények, és átlátja a sok-sok részletből összeálló képet. Felméri a dolgok értékét, és megítéli őket, különbséget tesz jó és rossz között, fontos és lényegtelen között. Sőt, meglátja, mi van a felszín alatt, és a szív legbelsejébe is belelát (1Sámuel 16:7). Jehova tehát értelmes és tisztánlátó — ezek a tulajdonságok felülmúlják az ismeretet. A bölcsesség viszont még ezeknél is magasabb rendű tulajdonság.

8 A bölcsesség ötvözi az ismeretet, a tisztánlátást és az értelmet, és kamatoztatja őket a gyakorlatban. A „bölcsességnek” fordított eredeti, bibliai szavak némelyikének a szó szerinti jelentése ’eredményes munka’ vagy ’gyakorlati bölcsesség’. Jehova bölcsességének tehát nem pusztán elméleti haszna van, hanem nagyon is jól beválik a gyakorlatban. Széles körű ismereteire és mélységes értelmére építve Jehova mindig a lehető legjobb döntéseket hozza, és az elképzelhető legjobb módot választja a kivitelezésükhöz. Ez az igazi bölcsesség! Jehova igazolja Jézus megállapítását: „A bölcsességet . . . igazságosnak bizonyítják a cselekedetei” (Máté 11:19). Jehova művei, melyek betöltik a világegyetemet, a szavaknál is hangosabban tanúskodnak Isten bölcsességéről.

 Az isteni bölcsesség bizonyítékai

9—10. a) Milyenfajta bölcsességet mutat ki Jehova, és hogyan? b) Hogyan tanúskodik a sejt Jehova bölcsességéről?

9 Volt már úgy, hogy elcsodálkoztál egy mesterember találékonyságán, aki szép és hasznos dolgokat készít? Ez a fajta bölcsesség megragad bennünket (2Mózes 31:1–3). Maga Jehova a forrása és a legfőbb birtokosa az ilyen bölcsességnek. Dávid király ezt mondta Jehováról: „Dicsőítlek téged, mert olyan csodálatosan alkottál, és tudom jól, milyen csodálatos minden műved!” (Zsoltárok 139:14KNB). Minél többet tudunk meg az emberi testről, annál inkább lenyűgöz Jehova bölcsessége.

10 Figyeld meg a következő példát! Az életedet egyetlen sejtként kezdted; édesanyád egyik petesejtje voltál, amelyet édesapád egyik hímivarsejtje megtermékenyített. Ez a sejt rövid időn belül osztódásnak indult. Végül az lett belőle, ami most vagy: mintegy százbillió sejt összessége. Sejtjeid parányiak — körülbelül tízezer átlagos méretű sejt elférne egy gombostűfejnyi helyen. Mégis mindegyik zavarba ejtően bonyolultan lett megalkotva. A sejt sokkal összetettebb, mint bármely gép vagy gyár, amelyet emberek építettek. A tudósok egy fallal körülvett városhoz szokták hasonlítani a sejtet, amelyben vannak ellenőrzött bejáratok és kijáratok, szállítórendszer, kommunikációs hálózat, erőművek, gyárak, hulladékeltakarító és -újrafeldolgozó létesítmények, védekezőrendszer, sőt egy fajta központi kormányzat is a sejtmagban. Ráadásul a sejt mindössze néhány órán belül elő tudja állítani önmaga pontos mását!

11—12. a) Mi idézi elő az embrió sejtjeinek differenciálódását, és mennyire van ez összhangban a Zsoltárok 139:16 szavaival? b) Hogyan bizonyítja az emberi agy, hogy ’csodálatosan vagyunk megalkotva’?

11 Természetesen nem minden sejt egyforma. Amint a magzat sejtjei tovább osztódnak, igen eltérő funkciók betöltésére válnak alkalmassá. Vannak, amelyekből idegsejtek lesznek, másokból a csont, az izom, a vér vagy a szem sejtjei. Ez az egész differenciálódás bele van programozva a sejt „könyvtárába”,  vagyis genetikai tervrajzába, a DNS-ébe. Figyelemre méltó, hogy Dávid ihletés alatt így szólt Jehovához: „Szemeid már mint embriót is láttak engem, és annak minden része be volt írva könyvedbe” (Zsoltárok 139:16NW).

12 Testünk egyes részei hihetetlenül összetettek. Vegyük például az emberi agyat! Egyesek szerint ez a legbonyolultabb valami, amit eddig felfedeztek a világegyetemben. Mintegy százmilliárd idegsejt van benne — körülbelül annyi, ahány csillag a mi galaxisunkban. Minden sejt kapcsolatok ezreit létesíti más sejtekkel. A tudósok szerint az emberi agy képes lenne a világ összes könyvtárában fellelhető valamennyi információ tárolására, és az agy tárolókapacitása gyakorlatilag végtelen. Noha már évtizedek óta vizsgálják ezt a ’csodálatosan megalkotott’ szervet, a tudósok beismerik, hogy talán soha nem fogják tökéletesen megérteni a működését.

13—14. a) Mi mutatja, hogy a hangyák és más teremtmények ’ösztönösen bölcsek’, és mit tanít ez nekünk a Teremtőjükről? b) Miért mondhatjuk, hogy a pókháló és a teremtés más, hasonló csodái „bölcsen” lettek megalkotva?

13 Az ember azonban csupán egyetlen példája Jehova teremtő bölcsességének. A Zsoltárok 104:24-ben ezt olvassuk: „Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.” Jehova bölcsessége a körülöttünk élő összes teremtményben megnyilvánul. A hangya például „ösztönösen bölcs” (Példabeszédek 30:24NW). A hangyakolóniákban magas fokú szervezettség uralkodik. Egyes hangyakolóniák „háziállatokat” tartanak: gondoskodnak a levéltetveknek nevezett rovarokról, megvédik őket, és táplálékot szereznek tőlük. Más hangyafélék, mintha földművesek lennének, „gombatermesztéssel” foglalkoznak. Sok más teremtménybe be van programozva, hogy ösztönei szavára hallgatva rendkívüli dolgokat tegyen. A házi légy olyan mutatványokat hajt végre repülés közben, amilyenekre a legfejlettebb, ember alkotta repülőgép sem képes. A költöző madarak a csillagoknak, a föld mágneses terének  vagy valamiféle belső térképnek a segítségével tájékozódnak. A biológusok évekig tanulmányozzák a bonyolultan kifinomult magatartásformákat, melyek be vannak programozva ezekbe a teremtményekbe. Micsoda bölcsességnek kell laknia Istenben, aki beléjük programozta mindezt!

14 A tudósok sokat tanulnak Jehova teremtő bölcsességéből. Van is egy olyan ága a tervezésnek, amelyet biomimetikának hívnak. Ez abból áll, hogy a természetben előforduló szerkezeteket próbálják utánozni. Például, biztosan megcsodáltad már egy pókháló szépségét. Egy mérnök a tervezés csodáját látja ugyanabban a pókhálóban. Ezek a gyengének tűnő szálak arányaikban erősebbek az acélnál és szívósabbak egy golyóálló mellény szálainál. Mégis, mennyire erősek? Képzelj el egy pókhálót, amelyet felnagyítanak akkorára, mint amekkora egy halászhajón használt háló. Egy ilyen háló meg tudna állítani egy utasszállító repülőgépet menet közben! Igen, Jehova minden ilyen dolgot „bölcsen” alkotott meg.

Ki programozta bele a földi teremtményekbe, hogy ’ösztönösen bölcsek’ legyenek?

Bölcsesség a földön túl

15—16. a) Hogyan tanúskodnak az ég csillagai Jehova bölcsességéről? b) Hogyan bizonyítja Jehovának a szervezői bölcsességét az, hogy ő az angyalok hatalmas seregének a Főparancsnoka?

15 Jehova bölcsessége megmutatkozik műveiben az egész világegyetemben. Az ég csillagai, amelyekről eléggé hosszasan beszéltünk az 5. fejezetben, nem véletlenszerűen vannak szétszórva a térben. A Jehovától származó, bölcs „égi törvényeknek” köszönhetően szépen galaxisokba rendeződnek, amelyek galaxishalmazokba csoportosulnak, több ilyen halmaz együtt pedig szuperhalmazt alkot (Jób 38:33). Nem csoda, hogy Jehova úgy beszél ezekről az égitestekről, mint egy ’seregről’ (Ézsaiás 40:26). Létezik azonban egy másik sereg is, amely még élénkebben tanúskodik Jehova bölcsességéről.

 16 A 4. fejezetben beszéltünk arról, hogy Isten „a seregek Jehovája” címet viseli, mivel egy több száz millió szellemteremtményből álló, hatalmas sereg Főparancsnoka. Ez Jehova hatalmát bizonyítja. De hogyan függ össze ezzel a bölcsessége? Gondoljunk arra, hogy Jehova és Jézus soha nem tétlenkedik (János 5:17). Ebből logikusan arra következtethetünk, hogy a Legfelségesebb Isten angyali szolgái is mindig foglalatoskodnak valamivel. És ne feledjük, hogy ők magasabb rendűek az embereknél, kiemelkedő intelligenciájuk és hatalmuk van (Héberek 1:7; 2:7). Jehova mégis évmilliárdok óta mindegyiküknek ad tennivalót, méghozzá örömteli munkát — ’teljesítik rendeletét és akaratát’ (Zsoltárok 103:20, 21). Milyen bámulatos szervezői bölcsességről tanúskodik mindez!

Jehova „egyedül bölcs”

17—18. Miért jelenti ki a Biblia, hogy Jehova „egyedül bölcs”, és miért indítson bennünket félelemmel vegyes tiszteletre a bölcsessége?

17 A bizonyítékokat látva már nem lepődünk meg azon, hogy a Biblia páratlannak nevezi Jehova bölcsességét. Kijelenti például, hogy Jehova „egyedül bölcs” (Róma 16:27). Jehova az egyedüli, aki abszolút értelemben bölcs. Ő a forrása minden igazi bölcsességnek (Példabeszédek 2:6). Ezért nem támaszkodott Jézus a saját bölcsességére — pedig Jehova teremtményei között ő a legbölcsebb —, hanem az Atyja utasításainak megfelelően beszélt (János 12:48–50).

18 Figyeljük meg, hogyan fogalmazta meg Pál apostol Jehova bölcsességének az egyedülálló voltát: „Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének és ismeretének mélysége! Mily kikutathatatlanok az ítéletei, és kinyomozhatatlanok az útjai!” (Róma 11:33). Pál az „Ó” felkiáltással erős érzelmi töltést adott kijelentésének, pontosabban mélységes tiszteletet fejezett ki. Az általa használt és „mélységnek” fordított görög szó közel áll a ’szakadék’ jelentésű szóhoz. Ezzel élénk képet idéz fel bennünk. Amikor Jehova bölcsességén tűnődünk, az olyan, mintha egy végtelen, feneketlen szakadékba néznénk  bele, egy olyan mély és annyira hatalmas birodalomba, amelyet nemhogy lerajzolni vagy részletesen feltérképezni nem tudnánk, de még felfogni sem lennénk képesek soha roppant méreteit (Zsoltárok 92:6). Nem indít-e alázatra ez a gondolat?

19—20. a) Miért találó jelképe a sas az isteni bölcsességnek? b) Hogyan mutatta be Jehova, hogy képes a jövőbe látni?

19 Jehova más értelemben is „egyedül bölcs”: csak ő képes a jövőbe látni. Emlékezzünk rá, hogy Jehova a távolba is ellátó sassal jelképezi az isteni bölcsességet. A szirti sas mindössze 5 kilogrammot nyom, a szeme viszont nagyobb, mint egy felnőtt emberé. A sasnak annyira éles a látása, hogy több száz méteres magasságból, és akár több kilométernyi távolságból képes észrevenni piciny zsákmányát! Maga Jehova mondta egyszer a sasról: „messzire ellátnak szemei” (Jób 39:32). Jehova ehhez hasonlóan „messzire ellát” időben, a távoli jövőbe.

20 A Bibliában számtalan példa igazolja ezt. Több száz próféciát találunk benne, amelyeket előre megírt történelemnek is nevezhetnénk. Megjövendöli háborúk kimenetelét, világhatalmak felemelkedését és bukását, sőt egyes hadvezérek  konkrét hadmozdulatait is — bizonyos esetekben évszázadokkal előre (Ézsaiás 44:25—45:4; Dániel 8:2–8, 20–22).

21—22. a) Miért alaptalan az a feltevés, hogy Jehova előre látja az összes döntésedet, melyet életed során fogsz hozni? Szemléltesd! b) Honnan tudjuk, hogy Jehova bölcsessége nem rideg és érzéketlen?

21 Vajon ez azt jelenti, hogy Isten előre látja, milyen döntéseket fogsz hozni az életed során? Akik az eleve elrendelést tanítják, azok szerint igen. Ez az elképzelés azonban csorbítja Jehova bölcsességét, mert azt sugallja, hogy Isten képtelen ellenőrzése alatt tartani a jövőbe látó képességét. Szemléltessük ezt a következő példával: Ha gyönyörű énekhanggal lennél megáldva, vajon nem lenne más választásod, mint az, hogy állandóan csak énekelj? Hiszen ez képtelenség! Jehova is képes a jövőbe látni, de nem mindig használja ezt a képességét. Ezzel ugyanis megsértené a szabad akaratunkat, pedig az egy olyan értékes ajándék tőle, amelyet nem áll szándékában megvonni tőlünk (5Mózes 30:19, 20).

22 Ami még rosszabb, az eleve elrendelés gondolata azt sejteti, hogy Jehova bölcsessége rideg, szeretetlen, érzéketlen és könyörtelen. Pedig semmi sem áll távolabb az igazságtól! A Biblia azt tanítja, hogy Jehova „bölcs szívű” (Jób 9:4, kiemelés tőlünk). Jehovának nincs szó szerinti szíve, de a Biblia gyakran utal ezzel a kifejezéssel valakinek a bensőjére, beleértve az indítékait és érzéseit, például a szeretetet is. Jehova bölcsességét tehát — éppúgy, mint a többi tulajdonságát — a szeretet irányítja (1János 4:8).

23. Mire indítson minket Jehova felsőbbrendű bölcsessége?

23 Természetes, hogy Jehova bölcsessége tökéletesen megbízható. Olyan magasan felette áll a mi bölcsességünknek, hogy Isten Szava így buzdít minket: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te útaidban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útaidat” (Példabeszédek 3:5, 6). Hatoljunk most Jehova bölcsességének a mélyére, hogy közelebb kerülhessünk végtelenül bölcs Istenünkhöz!