„A BIBLIA az emberiség kultúrájának és élettapasztalatának kikristályosodása, és páratlan a maga nemében” — így fogalmaz egy folyóirat, melyet a Kuangcsoui (Kína) Csung Sang Egyetem jelentet meg. Egy XVIII. századi jelentős filozófus, Immanuel Kant a következőket mondta: „Az emberekhez szóló könyvnek, a Bibliának a megléte a legnagyszerűbb áldás, melyben az embereknek valaha is részük lehetett. Minden olyan kísérlet, mellyel megpróbálják rossz színben feltüntetni. . ., az egész emberiség elleni bűntett.” Egy enciklopédia pedig így ír: „A Biblia korántsem csak a zsidókra és a keresztényekre van hatással. . . Most már etikai és vallási kincsnek tekintik, amelynek kimeríthetetlen tanítása még értékesebbnek ígérkezik, amint nő a remény arra, hogy a világ egyre civilizáltabbá válik” (The Encyclopedia Americana).

2 Függetlenül attól, milyen valláshoz tartozol, nem érdekelne az, hogy megismerd valamennyire ezt a könyvet? A Bibliát a XX. század végére részben vagy teljes egészében több mint 2200 nyelvre fordították le. A legtöbb embernek lehet belőle saját példánya az általa olvasott és értett nyelven. A mozgatható betűk feltalálása óta a becslések szerint négymilliárd példányban terjesztették el a Bibliát világszerte.

3 Most pedig arra kérünk, hogy ha van Bibliád, lapozd fel, és vess egy pillantást a tartalomjegyzékre. Megfigyelheted a könyvek neveit, kezdve a Mózes első könyvétől egészen a Jelenések könyvéig. A Biblia valójában egy 66 könyvből álló gyűjtemény, s mintegy negyven írója volt. A sokak által Ószövetségnek nevezett első részt, mely 39 könyvből tevődik össze, helyesebben Héber Iratoknak hívják, mivel legnagyobb részben héber nyelven  íródott. A 27 könyvből álló második résznek, melyet sokan Újszövetségnek mondanak, Keresztény Görög Iratok a pontos elnevezése, mivel keresztény írók írták görög nyelven. A teljes Biblia megírása több mint 1600 évig tartott, i. e. 1513-tól i. sz. 98-ig. Az írók sosem tartottak tanácskozást, hogy megbeszéljék a szerkesztői teendőket, néhány egyidejűleg készült könyvet pedig egymástól több ezer kilométer távolságra levő helyeken írtak meg. A Bibliát mégis egyetlen téma jellemzi, és egészében véve egységes mű; nem mond ellent önmagának. Önkéntelenül is elcsodálkozunk: Több mint negyven férfi, akik egy tizenhat évszázadot felölelő időszak alatt éltek, hogyan tudott összeállítani egy olyan könyvet, melyben ekkora az összhang?

’Isten terjeszti ki északot az üresség fölé, függeszti föl a földet a semmire’

4 Noha a Biblia megírása már több mint 1900 évvel ezelőtt befejeződött, a tartalma érdeklődést kelt még a napjainkban élő férfiakban és nőkben is. Példának okáért nyisd fel a Bibliádat a Jób 26:7 versénél. Ne felejtsd el, hogy ez a szövegrész i. e. a tizenötödik században íródott. Így hangzik: „[Isten] terjeszti ki északot az üresség fölé és függeszti föl a földet a semmiség fölé [a semmire, »NW«].” (Kiemelés tőlünk.) Most pedig lapozz az Ézsaiás 40:22 verséhez, és vedd figyelembe, hogy Ézsaiás könyve i. e. a nyolcadik században íródott. Ez a vers így hangzik: „Ki ül a föld kereksége fölött, a melynek lakói mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra.” Mi jut eszedbe, miközben ezt a két leírást olvasod? Az a kép, hogy egy gömb alakú tárgy ’függ’ az űrben. Valószínűleg már láttál is ilyen képet a modern űrszondák készítette fotókon. Talán elcsodálkozol: Hogyan tudtak ezek az oly régen élt férfiak ilyen tudományosan pontos megállapításokat tenni?

5 Vizsgáljunk meg most egy másik kérdést a Bibliával kapcsolatban. Vajon történelmileg pontos a Biblia? Néhányan úgy gondolják, hogy a Biblia csupán történelmi alapot nélkülöző mítoszok gyűjteménye. Vegyük például a jól ismert izraelita királyt, Dávidot. Egészen mostanáig kizárólag a Biblia alapján tudtunk a létezéséről. Bár a vezető történészek valódi személyként ismerik el, néhány szkeptikus azzal próbálja elvetni őt,  hogy legendabeli alak, aki csupán zsidó propagandisták képzeletének szüleménye. Mit mutatnak a tények?

A „Dávid házára” utaló felirat

6 Az ősi izraeli város, Dán romjainál 1993-ban egy olyan feliratot találtak, mely utal „Dávid házára”. A felirat annak az i. e. kilencedik századi, romokban álló emlékműnek volt a részlete, melyet az izraeliták egyik ellensége emelt a felettük aratott győzelme megünneplésére. Egyszeriben meglett az ókori hivatkozás Dávidra, azon kívül, ami a Biblia lapjain olvasható! Mekkora jelentősége volt ennek? A lelettel kapcsolatban Israel Finkelstein a Tel-avivi Egyetemről megjegyezte: „A Dávid-felirat felfedezésével egy csapásra romba dőlt a Bibliával kapcsolatos nihilizmus.” Érdekes, amit egyszer William F. Albright professzor mondott, aki régészként évtizedeken át részt vett palesztinai ásatásokon: „Egyik felfedezés a másik után bizonyította be számtalan részlet pontosságát, és még nagyobb elismerést hozott a Bibliának mint felbecsülhetetlen történelmi forrásnak.” Újra csak felmerülhet bennünk a kérdés: Szemben a legendákkal és hőskölteményekkel, hogyan lehet ez az ősi könyv történelmileg ennyire pontos? De ez még nem minden.

Nagy Sándort ábrázoló érme

7 A Biblia emellett még a próféciák könyve is (2Péter 1:20, 21). A „prófécia” szó talán rögtön az önjelölt próféták beteljesületlen szavait juttatja eszedbe. De tedd csak félre az előítéleteket, és nyisd ki a Bibliádat a Dániel könyve 8. fejezeténél. Dániel itt egy olyan látomásról ír, mely egy kétszarvú kos és egy ’tekintélyes szarvú’ szőrös kecskebak küzdelméről szól. A kecskebak diadalmaskodik ugyan, a nagy szarva viszont letörik. A helyén négy szarv nő ki. Mi a jelentése a látomásnak? Dániel beszámolója így folytatódik: „Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya. A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, a mely szemei között vala, az az első király. Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével” (Dániel 8:3–22).

„Egyik felfedezés a másik után bizonyította be számtalan részlet pontosságát, és még nagyobb elismerést hozott a Bibliának mint felbecsülhetetlen történelmi forrásnak” (William F. Albright professzor).

8 Beteljesedett vajon ez a prófécia? Dániel könyvének megírása körülbelül i. e. 536-ban befejeződött. Nagy Sándor, a makedón király, aki 180 évvel később, i. e. 356-ban  született, győzelmet aratott a Perzsa Birodalom felett. Ő volt a „nagy szarv” a „szőrös kecskebak” szemei között. A zsidó történetíró, Josephus szerint Nagy Sándornak megmutatták Dániel könyvét, amikor a Perzsia feletti győzelmét megelőzően bevonult Jeruzsálembe. Úgy következtetett, hogy Dániel próféciájának szavai, amelyekre felhívták a figyelmét, a saját, Perzsia elleni hadjáratáról szólnak. Ezen túlmenően a világtörténelemről szóló tankönyvekben elolvashatod azt is, mi történt Nagy Sándor birodalmával az i. e. 323-ban bekövetkezett halála után. Idővel négy tábornoka vette át a birodalma feletti hatalmat, és i. e. 301-re a ’négy szarv’, mely a „nagy szarv” helyébe állt, négy részre osztotta fel a birodalom területét. Ismét csak megvan minden okunk a csodálkozásra: Hogyan tudta egy könyv ilyen érdekfeszítően, s ugyanakkor pontosan előre megjövendölni, mi fog történni mintegy 200 évvel később?

9 A Biblia saját maga adja meg a választ a fenti kérdésekre: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos” (2Timóteus 3:16). Az „Istentől ihletett” kifejezéssel fordított görög szó betű szerint azt jelenti: ’Istentől lehelt’. Isten „lehelte” bele a mintegy negyven író elméjébe mindazt az információt, melyet ma megtalálunk a Biblia könyveiben. E néhány tudományos, történelmi, illetve próféciákkal kapcsolatos példa megvizsgálása után csakis erre a következtetésre juthatunk. Ez az egyedülálló könyv, a Biblia nem emberi bölcsesség terméke, hanem isteni eredetű. Napjainkban mégis sokan kétségbe vonják a Szerzőjének, Istennek a létezését. És mi a helyzet veled?