Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Jézus az út, az igazság és az élet

 58. FEJEZET

Megsokasítja a kenyeret, és óva int a kovásztól

Megsokasítja a kenyeret, és óva int a kovásztól

MÁTÉ 15:32–16:12 MÁRK 8:1–21

  • JÉZUS MEGVENDÉGEL 4000 FÉRFIT

  • ÓVA INT A FARIZEUSOK KOVÁSZÁTÓL

Nagy tömeg sereglik Jézushoz Dekapolisz vidékén, a Galileai-tengertől keletre. Azért jönnek hozzá az emberek, hogy hallhassák őt, és hogy meggyógyítsa őket. Nagy élelmiszeres kosarakat is hoznak magukkal.

Idővel Jézus ezt mondja a tanítványainak: „Szánalmat érzek a sokaság iránt, mert már három napja velem vannak, és nincs mit enniük. Ha éhesen küldöm őket haza, még összeesnek az úton, hiszen némelyek közülük messziről jöttek.” A tanítványok ezt kérdezik: „Honnan fog bárki is ezen a félreeső helyen elegendő kenyeret szerezni, hogy jóllakassa ezeket az embereket?” (Márk 8:2–4).

Jézus így válaszol: „Hány kenyeretek van?” „Hét, meg néhány kisebb halunk” – felelik a tanítványok (Máté 15:34). Ekkor Jézus azt mondja a sokaságnak, hogy telepedjenek le a földre. Veszi a kenyereket és a halakat, és miután imádkozik Istenhez, odaadja azokat a tanítványainak, hogy osszák szét. Bámulatos módon mindenki jóllakásig eszik! A maradékkal hét nagy kosarat töltenek meg, noha 4000 férfi evett az asszonyokon és a kisgyermekeken kívül.

Miután Jézus elküldi a sokaságot, a tanítványaival átszelik a Galileai-tengert, és a nyugati parton levő Magadánnál kötnek ki. Itt odamennek hozzá a farizeusok, valamint néhányan a szadduceusok szektájából, és hogy próbára tegyék, arra kérik, hogy mutasson nekik égi jelet.

Jézus felismeri a szándékukat, ezért így szól hozzájuk: „Amikor leszáll az este, ezt mondjátok: »Szép idő lesz, mert tűzvörös az ég«, és reggel: »Ma télies, esős idő lesz, mert az ég tűzvörös, de borús.« Ha az égre néztek, tudjátok, milyen lesz az időjárás, de az idők jeleit nem ismeritek fel” (Máté 16:2, 3). Ezután azt mondja nekik, hogy nem kapnak más jelet, csak Jónás jelét.

Jézus a tanítványaival beszáll egy csónakba, és áteveznek Betsaidába, az északkeleti partra. Útközben a tanítványok rájönnek, hogy elfelejtettek elég kenyeret hozni magukkal. Már csak egy maradt. Ekkor Jézus, miközben arra a vitára gondol, melyet a farizeusokkal és a Heródest támogató szadduceusokkal folytatott, így figyelmezteti a tanítványait: „Tartsátok nyitva a szemeteket; óvakodjatok a farizeusok kovászától és Heródes kovászától!” A tanítványok tévesen azt gondolják, hogy Jézus azért beszél a kovászról, mert elfelejtettek kenyeret hozni. Észrevéve ezt, Jézus így szól hozzájuk: „Miért beszélgettek arról, hogy nincs kenyeretek?” (Márk 8:15–17).

Jézus nemrég ezreket vendégelt meg kenyérrel. Ezért a tanítványoknak fel kellene ismerniük, hogy ő nem aggódik a kenyér miatt.

– Hát nem emlékeztek, hogy amikor megtörtem az öt kenyeret az 5000-nek, hány kosarat  szedtetek tele maradékkal? – kérdezi tőlük.

– Tizenkettőt – válaszolják a tanítványok.

– Amikor megtörtem a hét kenyeret a 4000-nek, hány nagy kosarat szedtetek tele maradékkal?

– Hetet (Márk 8:18–20).

– Miért nem értitek meg, hogy nem kenyérről beszéltem nektek? Óvakodjatok hát a farizeusok és a szadduceusok kovászától – mondja nekik Jézus (Máté 16:11).

A tanítványok végül megértik a lényeget. A kovász erjesztőanyag, mely megkeleszti a kenyeret. A kovásszal Jézus a romlottságot szemlélteti. Arra figyelmezteti a tanítványait, hogy óvakodjanak „a farizeusok és a szadduceusok tanításától”, amely romlást idéz elő (Máté 16:12).

Lásd még

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS)

Kevesen táplálnak sokakat

Hogyan gondoskodott Jézus szellemi eledelről az első századi gyülekezeteknek? Napjainkban is ezt a módszert alkalmazza?