„Ne jöjjön ki ocsmány szó a szátokon, hanem csak olyan, ami építő” (EFÉZUS 4:29)

1–3. a) Mi az egyik ajándék, melyet Jehovától kaptunk? Hogyan tudjuk rosszra használni? b) Hogyan éljünk a beszéd ajándékával?

EGY apa egy biciklivel ajándékozza meg a tizenéves fiát. Boldoggá teszi, hogy ilyen különleges ajándékot adhat neki. De tegyük fel, hogy a fia vakmerően biciklizik, nekimegy valakinek, és az illető megsérül. Mit érezne az apa?

2 Jehovától származik „minden jó adomány és minden tökéletes ajándék” (Jakab 1:17). Az egyik ilyen ajándéka a beszédképességünk. Ennek köszönhetően ki tudjuk fejezni a gondolatainkat és az érzéseinket. A szavainkkal segíthetünk másoknak, és jó érzést kelthetünk bennük, de árthatunk és fájdalmat is okozhatunk nekik.

3 A szavaknak nagy erejük van, és Jehova megtanít minket arra, hogyan használjuk jól a beszéd ajándékát. Ezt mondja nekünk: „Ne jöjjön ki ocsmány szó a szátokon, hanem csak olyan, ami építő, ahogy a szükség kívánja, hogy hasznukra váljon azoknak, akik hallják” (Efézus 4:29). Most vegyük szemügyre, hogyan élhetünk úgy ezzel az ajándékkal, hogy örömet szerezzünk Istennek, és bátorítsunk másokat.

 ÜGYELJ A BESZÉDEDRE!

4–5. Mit tanulhatunk a szavak erejéről a Példabeszédek könyvéből?

4 A szavaknak erejük van, ezért ügyelnünk kell arra, mit mondunk, és hogyan mondjuk. A Példabeszédek 15:4 kijelenti: „A nyugodt nyelv az élet fája, a kiforgatott szavak azonban kilátástalansághoz vezetnek.” Ahogyan egy gyönyörű fa felüdít és életet ad, úgy a kedves szavak is felüdítően hatnak arra, aki hallja azokat. Másrészt viszont a nyers szavak fájdalmat okoznak másoknak, és rossz érzéseket keltenek bennük (Példabeszédek 18:21).

A nyugodt beszéd felüdítő

5 „A meggondolatlan beszéd olyan, mint a tőrszúrás” – írja a Példabeszédek 12:18. A bántó szavak szívfájdalmat okozhatnak, és tönkretehetnek kapcsolatokat. Talán te is fel tudsz idézni olyan esetet, amikor valaki nagyon megbántott. Ugyanez a példabeszéd így folytatódik: „a bölcsek nyelve viszont gyógyír.” A jól megválasztott szavak meggyógyíthatják a sajgó szívet, és helyrehozhatják a kapcsolatokat, melyek a félreértések miatt megromlottak. (Olvassátok fel: Példabeszédek 16:24.) Ha szem előtt tartjuk, hogy a szavaink hatással vannak másokra, akkor gondosan meg fogjuk válogatni őket.

6. Miért jelenthet küzdelmet ügyelnünk a beszédünkre?

6 Egy másik oka is van annak, hogy ügyelnünk kell a beszédünkre: mindannyian tökéletlenek vagyunk. „Az ember szívének hajlama. . . rossz”, a szavaink pedig gyakran feltárják, hogy mi van a szívünkben (1Mózes 8:21; Lukács 6:45). Komoly küzdelmet jelenthet ügyelnünk arra, hogy mit mondunk. (Olvassátok fel: Jakab 3:2–4.) De igyekeznünk kell fejlődni abban, ahogyan másokkal beszélünk.

7–8. Milyen hatással lehetnek a szavaink a Jehovával ápolt kapcsolatunkra?

 7 Azért is vigyáznunk kell a beszédünkre, mert számot kell adnunk Jehovának arról, hogy mit mondunk, és hogyan mondjuk. A Jakab 1:26-ban ez áll: „Ha valaki úgy gondolja, hogy Istent imádja, de nem tartja féken a nyelvét, az ámítja a saját szívét, és hiábavaló az imádata.” A „hiábavaló”-nak fordított eredeti szó azt is jelentheti, hogy „hasztalan” (1Korintusz 15:17). Ezért ha nem vigyázunk a beszédünkre, meggyengülhet a Jehovával ápolt kapcsolatunk, sőt tönkre is tehetjük azt (Jakab 3:8–10).

8 Egyértelmű hát, hogy jó okaink vannak arra, hogy figyeljünk rá, mit mondunk, és hogyan mondjuk. Ahhoz, hogy úgy tudjunk élni a beszéd ajándékával, ahogyan azt Jehova szeretné, fontos megtudnunk, hogy milyenfajta beszédet kerüljünk.

 ROMBOLÓ SZAVAK

9–10. a) Milyenfajta beszéd megszokott napjainkban? b) Miért kerüljük az ocsmány beszédet?

9 Napjainkban megszokott, hogy az emberek ocsmány, vagyis tisztátalan nyelvezetet használnak. Sokan úgy érzik, hogy csak akkor tudják kifejezni magukat, ha káromkodnak, és közönséges szavakat használnak. A humoristák gyakran sikamlós vicceket mesélnek, és ocsmány nyelvezetet használnak, hogy megnevettessék az embereket. Pál apostol azonban ezt írta: „hagyjatok fel az indulattal, haraggal, gonoszsággal, becsmérlő beszéddel, és ne hagyja el a szátokat ocsmány beszéd” (Kolosszé 3:8). Továbbá ezt is írta az igaz keresztényeknek: „még csak ne is tegyetek említést. . . ocsmány tréfáról” (Efézus 5:3, 4).

10 Az ocsmány beszéd tisztátalan, ezért nem tetszik Jehovának, és azoknak sem, akik szeretik őt. A Biblia a tisztátalanságot „a test cselekedetei” közé sorolja (Galácia 5:19–21). A tisztátalanság sokféle bűnt foglalhat magában, és az egyik tisztátalan szokást követheti a másik. Ha valakinek szokásává válik, hogy rendkívül tisztátalan, ocsmány nyelvezetet használ, és nem hajlandó felhagyni vele, akkor nem maradhat a gyülekezet tagja (2Korintusz 12:21; Efézus 4:19; lásd: Melléklet, 23. pont).

11–12. a) Mi a pletyka? b) Miért kell kerülnünk a rágalmazást?

11 pletykát is kerülnünk kell. Teljesen természetes, hogy érdeklődünk mások iránt, és megosztunk híreket a barátainkról és a családtagjainkról. Az első században is foglalkoztatta a keresztényeket a testvéreik hogyléte, és hogy miként segíthetnének nekik (Efézus 6:21, 22; Kolosszé 4:8, 9). Ám a másokról folyó beszélgetések  könnyen átcsaphatnak pletykába. Ha továbbadjuk a pletykát, talán olyasmit mondunk, ami nem is igaz, vagy olyasmiről beszélünk, ami magánügy. Ha nem figyelünk oda, akkor a negatív beszéd hamis vádaskodásba vagy rágalmazásba torkollhat. A farizeusok megrágalmazták Jézust, amikor olyasmivel vádolták, amit nem tett meg (Máté 9:32–34; 12:22–24). A rágalmazás csorbát ejthet valakinek a hírnevén, vitákhoz és szívfájdalomhoz vezethet, valamint tönkretehet barátságokat (Példabeszédek 26:20).

12 Jehova azt szeretné, ha a szavainkkal segítenénk másoknak, és bátorítanánk őket, nem pedig ellenséggé tennénk a barátokat. Jehova gyűlöli azt, „aki viszályt szít a testvérek között” (Példabeszédek 6:16–19). Sátán, az Ördög volt az első rágalmazó, ő Istent rágalmazta meg (Jelenések 12:9, 10). Ma is jellemző, hogy az emberek hazugságokat mondanak egymásról. A keresztény gyülekezetben azonban nem szabad ilyennek történnie (Galácia 5:19–21). Ezért mindig ügyeljünk arra, mit mondunk, és gondolkodjunk, mielőtt beszélünk. Mielőtt továbbadnál egy hírt valakiről, kérdezd meg magadtól: „Amit el akarok mondani, az igaz? Kedvességre vall? Hasznos? Szeretném, ha az, akiről beszélek, hallaná, amit mondok? Hogy érezném magam, ha rólam mondanák ugyanezt?” (Olvassátok fel: 1Tesszalonika 4:11.)

13–14. a) Milyen hatással lehet másokra a becsmérlő beszéd? b) Mi a gyalázkodás, és miért kell kerülniük a keresztényeknek?

13 Időnként mindannyian mondunk olyat, amit később megbánunk. De nem akarunk olyanokká válni, akik folyton kritizálnak másokat, vagy nyersen és bántóan beszélnek. A becsmérlő beszédnek nincs helye az  életünkben. Pál ezt mondta: „Szabaduljatok meg minden rosszindulatú keserűségtől, haragtól, indulattól, ordítozástól, becsmérlő beszédtől” (Efézus 4:31). Más bibliafordítások így adják vissza a „becsmérlő beszéd” kifejezést: „gonosz szavak”, „bántó beszéd”, „sértő beszéd”. A becsmérlő beszéd megfoszt másokat a méltóságuktól, és értéktelennek érezhetik magukat miatta. A gyermekeket különösen könnyű megbántani, ezért náluk még inkább ügyelnünk kell arra, hogy ne törjük össze őket a szavainkkal (Kolosszé 3:21).

14 A Biblia felhívja a figyelmünket a becsmérlő beszédnek egy nagyon súlyos formájára, a gyalázkodásra. A gyalázkodás azt jelenti, hogy valakit folyamatosan sértegetnek azzal a céllal, hogy fájdalmat okozzanak neki. Milyen szomorú lenne, ha valaki így bánna a házastársával vagy a gyermekeivel! Aki nem hajlandó felhagyni a gyalázkodással, nem maradhat a gyülekezet tagja (1Korintusz 5:11–13; 6:9, 10). Ahogy láthattuk, ha ocsmány vagy nyers szavakat használunk, és valótlan dolgokat mondunk, akkor meg fog gyengülni a Jehovával és a másokkal ápolt kapcsolatunk.

ÉPÍTŐ SZAVAK

15. Milyenfajta beszéd erősíti meg a kapcsolatokat?

15 Hogyan használhatjuk úgy a beszéd ajándékát, ahogyan azt Jehova szeretné? Jóllehet a Biblia nem határozza meg, hogy mit mondjunk, és mit ne, azt viszont kijelenti, hogy csak olyat mondjunk, „ami építő” (Efézus 4:29). Az építő beszéd tiszta, kedves és igaz. Jehova azt szeretné, ha a szavainkkal bátorítanánk és segítenénk másokat. Ez nem mindig könnyű. Több erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy jó dolgokat mondjunk, mint hogy nyersen  vagy meggondolatlanul beszéljünk (Titusz 2:8). Nézzük meg, hogy többek közt hogyan építhetünk másokat a szavainkkal.

16–17. a) Miért dicsérjünk meg másokat? b) Kiket dicsérhetünk meg?

16 Jehova sem, és Jézus sem fukarkodik a dicsérettel. Szeretnénk követni a példájukat (Máté 3:17; 25:19–23; János 1:47). Ahhoz, hogy a dicséretünk igazán ösztönzően hasson másokra, átgondoltnak kell lennie, és őszinte törődést kell tükröznie. A Példabeszédek 15:23 kijelenti: „mennyire jó a megfelelő időben mondott szó!” Nagyon ösztönző, ha valaki őszintén megdicsér minket a kemény munkánkért, vagy kifejezi az értékelését valamiért, amit tettünk (olvassátok fel: Máté 7:12; lásd: Melléklet, 27. pont).

17 Ha megtanulod a jót keresni másokban, akkor könnyebb lesz őszintén megdicsérned őket. Például lehet, hogy észreveszed az összejövetelen, hogy valaki jól felkészül az előadásaira, vagy igyekszik mindig hozzászólni a programokon. Az is lehet, hogy egy fiatal bátran kiáll az igazság mellett az iskolában, vagy egy idős rendszeresen részt vesz a szolgálatban. Talán éppen a te dicsérő szavaidra van szükségük. Nagyon fontos, hogy a férj elmondja a feleségének, hogy szereti és értékeli (Példabeszédek 31:10, 28). Ahogyan a növényeknek szükségük van fényre és vízre, úgy az embereknek is szükségük van arra, hogy értékeljék őket. Ez különösen igaz a gyermekekre. Keresd a lehetőségeket, hogy megdicsérhesd őket a jó tulajdonságaikért és az erőfeszítéseikért. A dicséret bátrabbá teheti őket, önbizalmat adhat nekik, és arra ösztönözheti őket, hogy még szorgalmasabban igyekezzenek azt tenni, ami helyes.

Bátoríthatunk és vigasztalhatunk másokat azzal, amit mondunk, és ahogy mondjuk

18–19. a) Miért igyekezzünk minden tőlünk telhetőt megtenni, hogy bátorítsuk és vigasztaljuk egymást? b) Hogyan tehetjük ezt meg?

 18 Ha bátorítunk vagy megvigasztalunk másokat, azzal Jehova példáját követjük. Ő mélységesen törődik „a megtört és alázatos emberekkel” (Ézsaiás 57:15). Jehova azt szeretné, hogy állandóan bátorítsuk egymást, és beszéljünk vigasztalóan a lehangoltakkal (1Tesszalonika 5:11, 14). Látja és nagyra értékeli, ha igyekszünk így tenni.

19 Talán észreveszed, hogy valaki a gyülekezetben szomorú vagy lehangolt. Mit mondhatnál neki? Lehet,  hogy nem tudod megoldani a problémáját, de éreztetheted vele, hogy odafigyelsz rá. Például együtt tölthetnétek valamennyi időt. Felolvashatnál neki egy buzdító bibliaverset, és akár azt is felajánlhatnád, hogy mondasz egy imát (Zsoltárok 34:18; Máté 10:29–31). Biztosítsd arról, hogy a testvérei a gyülekezetben szeretik (1Korintusz 12:12–26; Jakab 5:14, 15). A beszéded tükrözze, hogy komolyan gondolod, amit mondasz. (Olvassátok fel: Példabeszédek 12:25.)

20–21. Mi könnyíti meg, hogy elfogadjuk a tanácsot?

20 Azzal is építő hatással lehetünk másokra, ha jó tanácsot adunk nekik. Mivel tökéletlenek vagyunk,  időről időre mindannyiunknak szüksége van tanácsra. A Példabeszédek 19:20-ban ez áll: „Hallgass a tanácsra, és fogadd el a fegyelmezést, hogy bölcs lehess a jövőben.” Nem csak a vének adhatnak tanácsot. A szülőknek is útmutatást kell nyújtaniuk a gyermekeiknek (Efézus 6:4). A testvérnők szintén adhatnak jó tanácsot egymásnak (Titusz 2:3–5). Mivel szeretjük a testvéreinket, semmiképp sem szeretnénk olyan tanácsot adni nekik, amely rossz érzést kelt bennük. Mi lehet a segítségünkre ebben?

21 Talán emlékszel olyan esetre, amikor valaki úgy adott neked egy jó tanácsot, hogy könnyű volt megfogadni. Mitől volt olyan hatásos? Valószínűleg azt érezted, hogy akitől a tanácsot kapod, igazán szívén viseli a sorsodat. Vagy talán kedvesen és szeretettel beszélt veled (Kolosszé 4:6). A tanácsa feltehetően a Biblián alapult (2Timóteusz 3:16). Akár közvetlenül a Bibliából idézünk, akár nem, minden tanácsnak, melyet adunk, szentírási alapja kell hogy legyen. Senkinek sem szabad ráerőltetnie a saját véleményét másokra, és az sem lenne jó, ha helytelenül alkalmazna bibliaverseket, csak azért, hogy alátámassza a saját elképzeléseit. Ha észben tartod, hogy neked hogyan adtak tanácsot, az segíthet, amikor te adsz tanácsot másoknak.

22. Hogyan szeretnéd felhasználni a beszéd ajándékát?

22 A beszédképességünk ajándék Istentől. Az iránta érzett szeretetünknek arra kell indítania minket, hogy helyesen használjuk. Ne feledd, hogy a szavak képesek rombolni, de építeni is. Ezért tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy a szavainkkal erősítsünk és bátorítsunk másokat.