Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

„Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében”

 7. FEJEZET

Értékesnek tartod az életet, miként Isten?

Értékesnek tartod az életet, miként Isten?

„Nálad van az élet forrása” (ZSOLTÁROK 36:9)

1–2. Isten melyik ajándéka értékes ma különösen, és miért?

ÉGI Atyánk egy felbecsülhetetlenül értékes kincset adott nekünk, egy olyan életet, mely révén intelligens lényekként képesek vagyunk visszatükrözni a tulajdonságait (1Mózes 1:27). Ennek az értékes ajándéknak köszönhetően meg tudjuk érteni, hogy miként válnak a javunkra a bibliai alapelvek. Ha alkalmazzuk őket, akkor szellemileg érett emberekké válhatunk, akik szeretik Jehovát, és akiknek „edzett érzékelőképességük van a helyes és a helytelen közötti különbségtételre” (Héberek 5:14).

2 Ma különösen fontos, hogy meg tudjuk érteni, miként válnak a javunkra a bibliai alapelvek, mivel a világ annyira bonyolulttá vált, hogy lehetetlen törvényt hozni minden helyzetre, mely az életben felmerülhet. Jól példázza ezt az orvostudomány, főleg ami a vérkészítményeket és a vérrel kapcsolatos eljárásokat illeti. Ez a terület mindazokat foglalkoztatja, akik szeretnének engedelmeskedni Jehovának. Ha értjük az ideillő bibliai alapelveket, akkor képeseknek kell lennünk olyan bölcs döntéseket hozni, melyek egyrészt megnyugtatják a lelkiismeretünket, másrészt megtartanak bennünket Isten szeretetében (Példabeszédek 2:6–11). Figyelj meg néhányat ezek közül az alapelvek közül.

AZ ÉLET ÉS A VÉR SZENT

3–4. Mikor említi először a Biblia a vér szentségét, és milyen alapelvek támasztják azt alá?

3 Azt, hogy milyen szoros kapcsolat van az élet és a vér között, valamint, hogy ezek szent dolgok, Jehova először nem sokkal azután tárta fel, miután Káin meggyilkolta Ábelt. Isten így szólt  Káinhoz: „Halld meg! Testvéred vére kiált hozzám a földről” (1Mózes 4:10). Jehova szemében Ábel vére az életét jelképezte, melyet erőszakkal kioltottak. Tehát bizonyos értelemben Ábel vére bosszúért kiáltott Istenhez (Héberek 12:24).

4 A Noé idejében bekövetkezett Özönvíz után Isten megengedte az embereknek, hogy megegyék az állatok húsát, de a vért nem. Ezt jelentette ki: „Csak a húst a lelkével – a vérével – együtt meg ne egyétek. Ezenkívül számon kérem a ti lelketek vérét” (1Mózes 9:4, 5). Ez a parancs Noé minden leszármazottjára érvényes egészen napjainkig, és megerősíti azt, amit Isten a Káinhoz intézett szavai alatt értett, vagyis hogy minden teremtmény lelkét, azaz életét a vér jelképezi. Ez a rendelkezés azt is alátámasztja, hogy Jehova, az élet Forrása, számadásra von minden embert, aki nem mutat tiszteletet az élet és a vér iránt (Zsoltárok 36:9).

5–6. Hogyan mutatta a mózesi törvény, hogy a vér szent és értékes? (Lásd még a „ Tiszteljük az állatok életét” című kiemelt részt.)

5 Ez a két alapigazság visszatükröződött a mózesi törvényben. A 3Mózes 17:10, 11 ezt írja: „Ha . . . egy ember . . . bármilyen vért megeszik, akkor én bizony az ellen a lélek ellen fordítom arcomat, aki vért eszik, és ki fogom irtani a népe közül. Mert a test lelke a vérben van, én pedig az oltárra helyeztem azt értetek, hogy engesztelést szerezzen a lelketekért, mert a vér szerez engesztelést a benne levő lélek által.” * (Lásd a „ A vér engesztelő ereje” című kiemelt részt.)

6 Ha egy levágott állat vérét nem az oltáron használták fel, akkor ki kellett önteni a földre. Így jelképes értelemben az élet visszajutott ahhoz, akitől eredetileg származott (5Mózes 12:16; Ezékiel 18:4). Figyeld meg azonban, hogy az izraelitáknak nem kellett végletekbe esniük azt illetően, hogy megpróbáljanak  eltávolítani minden csepp vért az állati szövetekből. Amennyiben megfelelő módon vágták le és véreztették ki az állatot, egy izraelita tiszta lelkiismerettel megehette a húst, hiszen megadták a kellő tisztelet az Életadónak.

7. Hogyan mutatott Dávid tiszteletet a vér szentsége iránt?

7 Dávid, ’az Isten szíve szerint való férfi’ megértette a vérrel  kapcsolatos isteni törvény mögött rejlő alapelveket (Cselekedetek 13:22). Egyszer, amikor nagyon szomjas volt, három embere utat tört az ellenség táborába, vizet húztak a víztárolóból, majd odavitték hozzá. Mit tett erre Dávid? „Azoknak a férfiaknak a vérét igyam, akik lelkük kockáztatásával mentek el?”– kérdezte. Dávid úgy tekintette ezt a vizet, mintha az emberei vére lett volna. Így a szomjúsága ellenére „kiöntötte Jehova elé” (2Sámuel 23:15–17).

8–9. Vajon a keresztény gyülekezet megalakulásával megváltozott Isten nézőpontja az életről és a vérről? Fejtsd ki!

8 Mintegy 2400 évvel a Noénak adott rendelkezést követően, és körülbelül 1500 évvel a törvényszövetség megkötése után Jehova arra ihlette a korai keresztény gyülekezet vezető testületét, hogy ezt írja: „a szent szellem és mi magunk jónak találtuk, hogy semmi további terhet ne rakjunk rátok a következő szükséges dolgokon kívül: tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a megfojtott állattól és a paráznaságtól” (Cselekedetek 15:28, 29).

9 Nyilvánvaló, hogy az akkori vezető testület felismerte, hogy a vér szent, és hogy ha helytelenül használják, az erkölcsileg ugyanolyan rossz, mint a bálványimádás vagy a paráznaság. Az igaz keresztények elfogadják ezt az álláspontot. És mivel bibliai alapelvekben gondolkodnak, meg tudják örvendeztetni Jehovát, amikor döntéseket hoznak a vérrel kapcsolatban.

A VÉR ORVOSI CÉLRA VALÓ FELHASZNÁLÁSA

Hogyan magyaráznám el egy orvosnak a vérfrakciókkal kapcsolatos döntésemet?

10–11. a) Hogyan tekintik Jehova Tanúi a teljes vér transzfúzióját és a vér elsődleges alkotóelemeit? b) Mely területeken különbözhet a keresztények véleménye a vérrel kapcsolatban?

10 Jehova Tanúi felismerik, hogy ’a vértől való tartózkodás’ azt jelenti, hogy nem fogadnak el vértranszfúziót, nem adnak vért, illetve nem engedik, hogy a vérüket tárolják transzfúzió céljából. Mivel tiszteletben tartják Isten törvényét, nem fogadják el a vér négy elsődleges alkotóelemét sem: a vörösvértestet, a fehérvérsejtet, a vérlemezkét és a plazmát.

 11 Napjainkban ezeket az alkotóelemeket bizonyos eljárásokkal gyakran tovább bontják frakciókra, melyeket különböző módon használnak fel. Vajon elfogadhatja egy keresztény az ilyen frakciókat? ’Vérnek’ tekinti ezeket? Mindenkinek személyesen kell döntenie ebben a kérdésben. Ugyanez vonatkozik az olyan orvosi eljárásokra, mint a hemodialízis, a hemodilúció és a sejtmentés, melyek magukban foglalják az egyén vérének felhasználását, feltéve, hogy a vért nem tárolták. (Lásd a Függelékben a „Vérfrakciók és sebészeti eljárások” című részt.)

12. Hogyan tekintsük és kezeljük a lelkiismereti kérdéseket?

12 Vajon számít Jehovának, hogy milyen személyes döntéseket hozunk? Igen, számít, mivel őt nagyon érdeklik a gondolataink és az indítékaink (Példabeszédek 17:3; 21:2; 24:12). Ezért miután imával kísérve kutatást végzünk egy gyógyszerkészítménnyel  vagy orvosi eljárással kapcsolatban, figyelembe kell vennünk a Biblia által kiiskolázott lelkiismeretünket (Róma 14:2, 22, 23). Persze másoknak nem szabad ránk erőltetniük azt, amit az ő lelkiismeretük diktál, és az sem lenne jó, ha mi kérdeznénk ezt másoktól: „Te mit tennél a helyemben?” Az ilyen kérdésekben minden kereszténynek ’a saját felelőssége terhét kell hordoznia’ (Galácia 6:5; Róma 14:12; lásd a „ Szentnek tartom a vért?” című kiemelt részt). *

JEHOVA TÖRVÉNYEI VISSZATÜKRÖZIK ATYAI SZERETETÉT

13. Mit tárnak fel Jehováról a törvényei és az alapelvei? Említs meg egy példát!

13 A Bibliában található törvények és alapelvek feltárják, hogy Jehova bölcs Törvényadó és szerető Atya is, aki mélységesen törődik gyermekei jólétével (Zsoltárok 19:7–11). Bár a ’tartózkodjatok a vértől’ parancs nem egészségügyi rendelkezés, mégis megvéd minket a vértranszfúzió szövődményeitől (Cselekedetek 15:20). A gyógyítás területén sokan a vér nélküli sebészetet tartják irányadónak a modern orvoslásban. Ez a fejlődés is csak megerősíti az igaz keresztényeket abban, hogy Jehova végtelenül bölcs, és árad belőle az atyai szeretet (Ézsaiás 55:9; János 14:21, 23).

14–15. a) Milyen törvények tárták fel, hogy Isten szereti a népét? b) Hogyan alkalmazhatod azokat az alapelveket, melyek a biztonságra vonatkozó rendelkezések mögött rejlenek?

14 Isten törődött a népe, az ókori Izrael jólétével, és ezt sok törvénye feltárta. Például megkövetelte, hogy az izraeliták házán legyen korlát körbe a tetőn, hogy megelőzzék a baleseteket, mivel sok tevékenységet végeztek ott (5Mózes 22:8; 1Sámuel 9:25, 26; Nehémiás 8:16; Cselekedetek 10:9). Isten azt is megparancsolta, hogy vigyázzanak a veszélyes bikákra (2Mózes 21:28, 29). Ha valaki semmibe vette ezeket a követelményeket,  az durva tiszteletlenséget mutatott mások jóléte iránt, és vérbűnt vonhatott magára.

15 Hogyan alkalmazhatod azokat az alapelveket, melyek e törvények mögött rejlenek? Gondolj az autód állapotára, a vezetési szokásaidra, az állataidra, az otthonodra, a munkahelyedre és arra, hogy milyen kikapcsolódást választasz. Néhány országban a fiatalok halálának legfőbb oka baleset, mely gyakran abból fakad, hogy szükségtelen kockázatokat vállalnak. Azonban azok a fiatalok, akik szeretnének megmaradni Isten szeretetében, értékesnek tartják az életet, és nem keresnek izgalmat veszélyes tevékenységekben. Nem gondolják ostoba módon azt, hogy a fiatalok sebezhetetlenek. Ehelyett úgy élvezik a fiatalságukat, hogy távol tartják magukat a veszedelemtől (Prédikátor 11:9, 10).

16. Milyen bibliai alapelv érvényes az abortuszra? (Lásd a lábjegyzetet is.)

16 Még a meg nem született gyermek élete is értékes Isten szemében. Az ókori Izraelben, ha valaki kárt tett egy terhes asszonyban, és emiatt akár az asszony, akár a gyermek meghalt, akkor a vétkest gyilkosnak tekintette Isten, és a bűnösnek ’lelket kellett adnia lélekért’ (2Mózes 21:22, 23). * Képzeld hát el, hogy mit érezhet Jehova, amikor látja, hogy minden évben számtalan magzatot szándékosan abortálnak, sokukat feláldozva a személyes kényelem és a szexuális szabadosság oltárán.

17. Hogyan vigasztalnál meg egy olyan személyt, akinek még azelőtt volt terhességmegszakítása, mielőtt megismerte Isten irányadó mértékeit?

17 Mit mondhatunk arról a nőről, akinek még azelőtt volt terhességmegszakítása, mielőtt megismerte a bibliai igazságot?  Vajon ez azt jelenti, hogy Isten nem mutat irgalmat iránta? Nem, egyáltalán nem. Valójában az őszinte megbánást tanúsító személy számíthat Jehova megbocsátására Jézus kiontott vére alapján (Zsoltárok 103:8–14; Efézus 1:7). Maga Krisztus is  ezt mondta: „Nem azért jöttem, hogy az igazságosakat, hanem hogy a bűnösöket hívjam megbánásra” (Lukács 5:32).

KERÜLJÜK A GYŰLÖLKÖDÉST!

18. A Biblia szerint mi a fő oka a sok vérontásnak?

18 Amellett, hogy egyszerűen nem okozunk kárt másoknak, Jehova azt szeretné, hogy irtsuk ki a szívünkből a gyűlöletet, a sok vérontás fő okát. „Aki gyűlöli a testvérét, az mind emberölő [vagy gyilkos]” – írta János apostol (1János 3:15). Az ilyen személy nemcsak hogy nem kedveli a testvérét, de még a halálát is kívánja. Az ellenségeskedése gonosz rágalmakban vagy hamis vádakban nyilvánulhat meg, melyek ha igazak lennének, isteni ítéletet vonnának maguk után (3Mózes 19:16; 5Mózes 19:18–21; Máté 5:22). Mennyire fontos tehát, hogy igyekezzünk kiirtani a szívünkből mindenféle rosszindulatot, mely talán befészkelte magát oda (Jakab 1:14, 15; 4:1–3).

19. Hogyan gondolkodik például a Zsoltárok 11:5-ről és a Filippi 4:8, 9-ről egy olyan személy, akit bibliai alapelvek irányítanak?

19 Emellett azok, akik értékesnek tartják az életet, miként Jehova, és szeretnék magukat megtartani az ő szeretetében, kerülik az erőszak minden formáját. A Zsoltárok 11:5 ezt mondja Jehováról: „gyűlöli a lelke mindazt, aki az erőszakot szereti.” Ez a vers több, mint egy kijelentés Isten személyiségéről; ez egy olyan alapelv, mely vezet minket az életben. Arra indítja azokat, akik szeretik Istent, hogy kerüljék a kikapcsolódás bármely formáját, mely az erőszak szeretetére sarkallhat. Ehhez hasonlóan az a kijelentés, hogy Jehova „a békének Istene”, arra indítja a szolgáit, hogy a szívüket és az elméjüket szeretetre méltó, erényes és dicséretre méltó dolgokkal töltsék meg, melyek előmozdítják a békét (Filippi 4:8, 9).

TARTSUK MAGUNKAT TÁVOL A VÉRBŰNNEL TERHELT SZERVEZETEKTŐL

20–22. Mi a keresztények álláspontja a világgal kapcsolatban, és miért?

20 Isten szemében Sátán egész világa vérbűnös. A világ politikai  rendszerei, melyeket a Biblia kegyetlen vadállatokkal jelképez, milliókat gyilkoltak le, Jehova szolgái közül is sokakat (Dániel 8:3, 4, 20–22; Jelenések 13:1, 2, 7, 8). A vadállatokhoz hasonló hatalmakkal karöltve a kereskedelem és a tudomány azon fáradozik, hogy az elképzelhető legszörnyűbb fegyvereket alkossa meg, miközben óriási haszonra tesz szert. Mennyire igaz, hogy „az egész világ a gonosz hatalmában van”! (1János 5:19).

21 Mivel Jézus követői „nem . . . része a világnak”, hanem szigorúan semlegesek maradnak a politikát és a háborút illetően, ezért elkerülik az egyéni, illetve a közösségi vérbűnt (János 15:19; 17:16). * Krisztust utánozva nem reagálnak erőszakosan, amikor üldözik őket. Ehelyett szeretik az ellenségeiket, sőt imádkoznak is értük (Máté 5:44; Róma 12:17–21).

22 Az igaz keresztények mindenekelőtt kerülik, hogy bármi közük is legyen ’Nagy Babilonhoz’, mely a hamis vallás  világbirodalma, és amely a leginkább vérbűnnel terhelt. Isten Szava ezt írja: „próféták és szentek vérét találták benne, és mindazokét, akiket legyilkoltak a földön”. Ezért ezt a figyelmeztetést kapjuk: „Menjetek ki belőle, népem” (Jelenések 17:6; 18:2, 4, 24).

23. Mit foglal magában az, hogy valaki elhagyja Nagy Babilont?

23 Az, hogy valaki elhagyja Nagy Babilont, többet jelent annál, hogy törölteti a nevét egy névjegyzékből. Azt is magában foglalja, hogy gyűlöli az olyan gonosz tetteket, melyeket a hamis vallás megtűr vagy nyíltan támogat, például az erkölcstelenséget, a politikában való részvételt és a gazdagság mohó hajszolását (Zsoltárok 97:10; Jelenések 18:7, 9, 11–17). Mily sokszor vezetnek vérbűnhöz ezek a tettek!

24–25. Mi alapján mutathat Isten irgalmat egy megbánást tanúsító, vérbűnös személy iránt, és mi vetítette ezt előre a bibliai időkben?

24 Mielőtt elfogadtuk az igaz imádatot, valamilyen módon mindannyian támogattuk Sátán rendszerét, és így bizonyos fokú vérbűn terhelt minket. De változtattunk a viselkedésünkön, hitet fejlesztettünk ki Krisztus váltságáldozatában, és átadtuk az életünket Istennek, ezért ő irgalomban és szellemi védelemben részesített (Cselekedetek 3:19). A bibliai időkben a menedékvárosok vetítették előre ezt a védelmet (4Mózes 35:11–15; 5Mózes 21:1–9).

25 Mit foglalt magában ez az elrendezés? Ha egy izraelita nem szándékosan a halálát okozta valakinek, akkor az egyik menedékvárosba kellett menekülnie. Miután képesített bírák döntöttek az ügyben, annak, aki nem szándékosan ölt embert, a menedékvárosban kellett maradnia a főpap haláláig. Azután szabadon megválaszthatta, hogy hol akar élni. Milyen nagyszerűen példázza ez Isten irgalmát, és azt, hogy nagy becsben tartja az emberi életet! Napjainkban Isten gondoskodik egy elrendezésről, mely Krisztus váltságáldozatán alapul, és amely hasonló az ókori menedékvárosokhoz. Ennek az elrendezésnek az a célja, hogy megvédjen bennünket a haláltól, ha nem  szándékosan sértjük meg az élet és a vér szentségére vonatkozó isteni parancsolatot. Értékeled ezt az elrendezést? Hogyan mutathatod ki, hogy igen? Az egyik módja az, hogy meghívsz másokat, hogy csatlakozzanak hozzád, meneküljenek az ellenképi menedékvárosba, különös tekintettel arra, hogy gyorsan közeledik a „nagy nyomorúság” (Máté 24:21; 2Korintusz 6:1, 2).

ÉRTÉKELD AZ ÉLETET AZÁLTAL, HOGY PRÉDIKÁLOD A KIRÁLYSÁG-ÜZENETET

26–28. Miben hasonló a helyzetünk Ezékiel prófétáéhoz, és hogyan tarthatjuk meg magunkat Isten szeretetében?

26 Isten népének mai helyzete eszünkbe juttatja az ókori próféta, Ezékiel helyzetét, akit Jehova megbízott, hogy szolgáljon szellemi őrállóként Izrael háza számára. „Hallani fogod számból a szót, és tudasd velük a tőlem jövő figyelmeztetést” – mondta Isten. Ha Ezékiel félvállról vette volna a megbízatását, akkor felelős lett volna azoknak a véréért, akiket megöltek, amikor Jeruzsálem számadásra lett vonva (Ezékiel 33:7–9). De Ezékiel engedelmes volt, és nem vont magára vérbűnt.

27 Napjainkban a sátáni világ végéhez közeledünk. Ezért Jehova Tanúi kötelességüknek és kiváltságuknak tartják, hogy hirdessék Isten „bosszújának napját” a Királyság-üzenet kapcsán (Ézsaiás 61:2; Máté 24:14). Teljesen kiveszed a részed ebből a létfontosságú munkából? Pál apostol komolyan vette a prédikálásra vonatkozó megbízatását, így ezt mondhatta: „mindenkinek a vérétől tiszta vagyok, mert nem tartottam vissza magam attól, hogy elmondjam nektek az Isten egész szándékát” (Cselekedetek 20:26, 27). Milyen nagyszerű követendő példát mutatott nekünk!

28 Persze ahhoz, hogy megtartsuk magunkat Jehova atyai szeretetének melegében, többet kell tennünk annál, mint hogy úgy tekintjük az életet és a vért, miként Jehova. Az is szükséges, hogy tiszták, azaz szentek maradjunk előtte, ahogy ezt a következő fejezetben látni fogjuk.

^ 5. bek. Egy folyóirat a következőket jegyzi meg Istennek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy „a test lelke a vérben van”: „Amellett, hogy ezt a kijelentést jelképesen is lehet érteni, szó szerint is igaz: a vérsejtek mindegyik fajtája szükséges az élethez” (Scientific American).

^ 12. bek. Lásd az Ébredjetek! 2006. augusztusi számának 3–12. oldalát; Jehova Tanúi kiadványa.

^ 16. bek. Bibliai szótárszerkesztők kijelentik, hogy a héber szöveg szóhasználata alapján „nyilvánvalóan lehetetlen, hogy e szavak arra utaljanak, hogy csak az asszonyban tesznek kárt”. Figyeld meg azt is, hogy a Biblia egyáltalán nem említi az embrió vagy a magzat korát, az nem játszik szerepet Jehova ítéletében.

^ 21. bek. Lásd az 5. fejezetet, melynek címe: „Hogyan maradjunk elkülönülve a világtól?

^ 70. bek. Részletesebb információért lásd a Függelékben a „Vérfrakciók és sebészeti eljárások” című részt.

Lásd még

Miért legyünk szentek?

Előfordult veled, hogy nehéznek vagy unalmasnak találtad a Mózes harmadik könyvét? Ebben a könyvben szellemi kincsekre lelhetsz, melyek segítenek, hogy a Jehovának bemutatott imádatod szent legyen.