Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

„Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében”

 6. FEJEZET

Hogyan válasszunk építő kikapcsolódást?

Hogyan válasszunk építő kikapcsolódást?

„Mindent Isten dicsőségére tegyetek” (1KORINTUSZ 10:31)

1–2. Milyen döntést kell meghoznunk a kikapcsolódást illetően?

KÉPZELD EL, hogy bele akarsz harapni egy zamatos gyümölcsbe, de észreveszed, hogy egy része romlott. Mit fogsz tenni? Nos, megeheted az egész gyümölcsöt, még a romlott részt is, vagy eldobhatod az egész gyümölcsöt a romlott résszel együtt, vagy kivághatod a rossz részt, és jóízűen elfogyaszthatod az ép részt. Te mit választasz?

2 Bizonyos értelemben a kikapcsolódás hasonló ehhez a gyümölcshöz. Néha szeretnél kikapcsolódni, de felismered, hogy napjaink szórakozási formái közül sok erkölcsileg rossz, sőt romlott. Tehát mit teszel? Lehet, hogy néhányan készek úgymond megenni a rossz részt, és elfogadják a kikapcsolódás bármely formáját, melyet a világ felkínál. Mások talán mindenféle szórakozást elutasítanak, hogy ne tegyék ki magukat semmilyen káros hatásnak. Megint mások talán gondosan elkerülik az olyan kikapcsolódási formákat, melyek károsak, de időnként élvezik azokat, melyek viszonylag építőek. Melyiket válaszd, hogy megtartsd magad Isten szeretetében?

3. Mit fogunk most megvizsgálni?

3 Legtöbbünk a harmadik lehetőséget választaná. Elismerjük, hogy szükségünk van némi kikapcsolódásra, de csak olyan szórakozást szeretnénk választani, amely erkölcsileg kifogástalan. Ezért át kell gondolnunk, miként állapíthatjuk meg, hogy mi építő, és mi nem. Először azonban vizsgáljuk  meg, hogy az általunk választott kikapcsolódás milyen hatással lehet a Jehovának bemutatott imádatunkra.

„MINDENT ISTEN DICSŐSÉGÉRE TEGYETEK”

4. Hogyan hasson az önátadásunk arra, hogy milyen kikapcsolódást választunk?

4 Egyszer egy idős Tanú, aki 1946-ban keresztelkedett meg, ezt mondta: „Mindent megteszek, hogy egyetlen keresztelkedési beszédről se maradjak le, és hogy olyan figyelmesen hallgassam, mintha én keresztelkednék meg.” Miért teszi ezt? Így magyarázta: „A hűségem megőrzésében nagy szerepe van annak, hogy észben tartom az önátadásomat.” Biztosan egyetértesz ezzel a véleménnyel. Ha emlékezteted magad a Jehovának tett ígéretedre, miszerint egész életedben szolgálni fogod őt, az kitartásra ösztönöz (Prédikátor 5:4; Héberek 10:7). Sőt, ha elmélkedsz az önátadásodon, az hatással lesz arra, hogy miként tekinted a keresztény szolgálatot, és az élet minden más területét, köztük a kikapcsolódást. Pál apostol hangsúlyozta ezt az igazságot, amikor annak idején ezt írta a keresztényeknek: „akár esztek, akár isztok, akár bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek” (1Korintusz 10:31).

5. Hogyan segít a 3Mózes 22:18–20 megértenünk a Róma 12:1-ben rejlő figyelmeztetést?

5 Mindaz, amit az életben teszel, összefügg a Jehovának bemutatott imádatoddal. Pál a rómaiaknak írt  levelében egy erőteljes kifejezést használt, hogy hívőtársai elméjébe vésse ezt az igazságot. Erre ösztönözte őket: „mutassátok be testeteket élő, szent, az Isten előtt elfogadható áldozatul; ez értelmi képességetekkel végzett szent szolgálat” (Róma 12:1). A tested része az elméd, a szíved és az erőd. Mindezt Isten szolgálatában használod (Márk 12:30). Pál úgy beszél az ilyen teljes lélekkel végzett szolgálatról, mint ami áldozat. Az ’áldozat’ kifejezés egy figyelmeztetést rejt magában. A mózesi törvény alatt Isten nem fogadta el az olyan áldozatot, amelyben valami fogyatkozás volt (3Mózes 22:18–20). Ehhez hasonlóan Isten nem fogadja el egy keresztény szellemi áldozatát, ha az valamilyen módon beszennyezett. De hogyan szennyeződhet be?

6–7. Hogyan szennyezheti be egy keresztény a testét, és ennek milyen következményei lehetnek?

6 Pál így intette a római keresztényeket: „Ne . . . mutassátok be tovább tagjaitokat [„testrészeiteket”, New International Version] a bűnnek”. Pál azt is mondta nekik, hogy ’juttassák halálra a test cselekedeteit’ (Róma 6:12–14; 8:13). A levelében korábban már megemlített néhányat ’a test cselekedetei’ közül. A bűnös emberiséggel kapcsolatban ezt olvassuk: „szájuk telve átkozódással”; „lábuk gyors a vérontásra”; „nincs istenfélelem a szemük előtt” (Róma 3:13–18). Egy keresztény beszennyezné a testét, ha a ’tagjait’, vagyis a testrészeit ilyen bűnös cselekedetekre használná. Például ha szándékosan erkölcsileg romlott anyagot – például pornográfiát – vagy szadista erőszakot néz, akkor a szemeit ’a bűnnek mutatja be’, és így beszennyezi az egész testét. Az általa bemutatott imádat olyan áldozat, mely többé már nem szent, hanem elfogadhatatlan Isten előtt (5Mózes 15:21; 1Péter 1:14–16; 2Péter 3:11). Igazán nagy árat kell fizetnie, amiért káros kikapcsolódást választott.

7 Nyilvánvaló, hogy komoly következményei vannak annak, hogy egy keresztény milyen kikapcsolódást választ.  Ezért szeretnénk olyan kikapcsolódást választani, mely ékesíti, nem pedig beszennyezi az Istennek szánt áldozatunkat. Vizsgáljuk hát meg, miként állapíthatjuk meg, hogy mi építő, és mi nem.

„IRTÓZZATOK A GONOSZTÓL”

8–9. a) Milyen két kategóriába sorolhatók nagy általánosságban a kikapcsolódási formák? b) A kikapcsolódás mely formáit utasítjuk vissza, és miért?

8 Nagy általánosságban a kikapcsolódási formák két kategóriába sorolhatók. Az egyikbe azok tartoznak, melyeket a keresztények egyértelműen kerülnek, a másikba pedig azok, melyeket a keresztények vagy elfogadhatónak tartanak, vagy nem. Kezdjük az első kategória megvizsgálásával, azokkal a kikapcsolódási formákkal, melyeket a keresztények kerülnek.

9 Ahogy az 1. fejezetben szó esett róla, a kikapcsolódás némely formája olyan tevékenységeket helyez előtérbe, melyeket a Biblia kifejezetten elítél. Gondolj például olyan weboldalakra, mozifilmekre, tv-műsorokra és zenére, melyekben fellelhető a szadizmus vagy a démonizmus, illetve amelyek pornográfiát mutatnak be, vagy támogatják a visszataszító erkölcstelenséget. Mivel az ilyen lealacsonyodott kikapcsolódási formák jó fényben tüntetnek fel olyan tevékenységeket, melyek sértik a bibliai alapelveket, vagy áthágják a bibliai törvényeket, ezért az igaz keresztényeknek kerülniük kell ezeket (Cselekedetek 15:28, 29; 1Korintusz 6:9, 10; Jelenések 21:8). Ha visszautasítod az ilyen káros kikapcsolódási formákat, azzal bebizonyítod Jehovának, hogy igazán ’irtózol a gonosztól’, és hogy állhatatosan ’elfordulsz a rossztól’. Így ’képmutatás nélküli lesz a hited’ (Róma 12:9; Zsoltárok 34:14; 1Timóteusz 1:5).

10. Milyenfajta érvelés veszélyes a szórakozással kapcsolatban, és miért?

10 Egyesek azonban azt gondolhatják, hogy ártalmatlan, ha olyan szórakozást választanak, mely nyíltan ábrázolja  az erkölcstelen viselkedést. Így érvelnek: „Lehet, hogy a moziban vagy a tv-ben megnézem, de én soha nem tennék ilyet.” Ez az érvelés megtévesztő és veszélyes (Jeremiás 17:9). Ha szórakoztatónak találjuk, hogy olyan dolgokat nézzünk meg, melyeket Jehova elítél, akkor vajon mondhatjuk-e, hogy valóban ’irtózunk a gonosztól’? Ha rendszeresen olyasmit nézünk, olvasunk vagy hallgatunk, ami a gonosz viselkedéshez kapcsolódik, akkor eltompulnak az érzékeink (Zsoltárok 119:70; 1Timóteusz 4:1, 2). Az ilyen szokások képesek befolyásolni a tetteinket, illetve azt, hogy mit gondolunk mások bűnös viselkedéséről.

11. Hogyan bizonyul igaznak a Galácia 6:7 a szórakozásra vonatkozóan?

11 Ez valóban megtörténik. Néhány keresztény erkölcstelenséget követett el, mivel hatással volt rá az, amit rendszeresen nézett kikapcsolódásként. A saját bőrükön tapasztalták, hogy „amit vet az ember, azt fogja aratni is” (Galácia 6:7). De el lehet kerülni az ilyen szomorú végkimenetelt. Ha olyan dolgokat vetsz gondosan az elmédbe, amelyek erkölcsileg tiszták, akkor olyan dolgokat fogsz örömmel learatni az életedben, melyek építőek. (Lásd a „ Milyen kikapcsolódást válasszak?” című kiemelt részt.)

SZEMÉLYES DÖNTÉSEK A BIBLIAI ALAPELVEK ALAPJÁN

12. Hogyan vonatkoztatható a Galácia 6:5 a kikapcsolódásra, és milyen irányítást kapunk a személyes döntéseinkhez?

12 Most pedig vizsgáljuk meg a másik kategóriát, vagyis a szórakozás azon formáit, melyeket Isten Szava nem ítél el nyíltan, de nem is támogat egyértelműen. Amikor egy keresztény ezek közül választ, akkor személyes döntést kell hoznia, hogy mit talál építőnek (Galácia 6:5). Azonban nem vagyunk irányítás nélkül, amikor ilyen döntés elé kerülünk. A Biblia olyan alapelveket, vagyis alapvető igazságokat tartalmaz, melyek által meg tudjuk érteni Jehova gondolkodásmódját. Ha figyelembe vesszük ezeket az alapelveket, akkor minden dologban  képesek leszünk érzékelni, hogy „mi Jehova akarata”, így a kikapcsolódást illetően is (Efézus 5:17).

13. Mi indít minket arra, hogy kerüljük az olyan kikapcsolódást, amely nem tetszik Jehovának?

13 Nyilvánvaló, hogy nem minden keresztény fejlesztette ugyanarra a szintre az erkölcsi érzékelőképességét, vagyis a tisztánlátását (Filippi 1:9). Ezenkívül a keresztények tisztában vannak vele, hogy a kikapcsolódás területén különbözik az ízlésük.  Ezért nem várható el, hogy minden keresztény pontosan ugyanúgy döntsön. Azonban minél inkább engedjük, hogy az isteni alapelvek hatással legyenek az elménkre és a szívünkre, annál inkább vágyni fogunk arra, hogy kerüljük a kikapcsolódás mindazon formáját, mely nem tetszik Jehovának (Zsoltárok 119:11, 129; 1Péter 2:16).

14. a) Mit vegyünk figyelembe, amikor eldöntjük, hogy miként fogunk kikapcsolódni? b) Hogyan tudjuk az első helyen tartani az életünkben a Királyság-érdekeket?

14 Amikor eldöntöd, hogy miként fogsz kikapcsolódni, még egy fontos dolgot figyelembe kell venned: az időt. Az, hogy miként kapcsolódsz ki, feltárja, hogy mit tartasz elfogadhatónak; az az idő pedig, amennyit kikapcsolódással töltesz, feltárja, hogy mit tartasz fontosnak. A keresztényeknek természetesen a szellemi dolgok a legfontosabbak (Máté 6:33). Mit tehetsz hát, hogy a Királyság-érdekek maradjanak az első helyen az életedben? Pál apostol kijelentette: „folyton szigorúan ügyeljetek arra, hogy ne mint balgák, hanem mint bölcsek járjatok, megvásárolva magatoknak az alkalmas időt” (Efézus 5:15, 16). Ha egyértelműen meghatározod, hogy mennyi időt szánsz kikapcsolódásra, az minden bizonnyal segíteni fog, hogy legyen elég időd ’a fontosabb dolgokra’, olyan tevékenységekre, melyek hozzájárulnak a szellemi jólétedhez (Filippi 1:10).

15. Miért bölcs dolog, ha óvatosabbak vagyunk a kelleténél, amikor kikapcsolódásról van szó?

15 A kikapcsolódás megválasztásakor az is bölcsességre vall, ha észben tartjuk: jobb félni, mint megijedni. Mit jelent ez? Gondolj ismét a példában szereplő gyümölcsre. Azért, hogy véletlenül se edd meg a romlott részt, nem csupán a rossz részt fogod kivágni, hanem egy kicsit nagyobbat is körülötte. Ehhez hasonlóan bölcs dolog, ha óvatosabbak vagyunk a kelleténél, amikor kikapcsolódásról van szó. Egy bölcs keresztény a kikapcsolódásnak nemcsak azoktól a formáitól tartja  távol magát, melyek egyértelműen sértik a bibliai alapelveket, hanem azoktól is, melyek megkérdőjelezhetőek, vagy amelyeknek feltételezhetően szellemileg káros vonásaik vannak (Példabeszédek 4:25–27). Ha szigorúan ragaszkodsz Isten Szavához, az segíteni fog, hogy távol tartsd magad a káros kikapcsolódástól.

„AMIK CSAK TISZTÁK”

Ha isteni alapelveket alkalmazunk, amikor döntünk a kikapcsolódásról, az megvéd attól, hogy szellemileg kárt szenvedjünk

16. a) Hogyan mutathatjuk ki, hogy az erkölcsi dolgokban olyan a nézőpontunk, mint Jehováé? b) Hogyan válhat az életed részévé a bibliai alapelvek alkalmazása?

16 Amikor az igaz keresztények eldöntik, hogy milyen kikapcsolódást válasszanak, mindenekelőtt Jehova nézőpontját veszik figyelembe. A Biblia feltárja Jehova érzéseit és irányadó mértékeit. Például Salamon király felsorolja, hogy többek között mi gyűlöletes Jehova előtt: „a hazug nyelv, az ártatlan vért ontó kezek, az álnok tervet forraló szív, a gonoszságra siető lábak” (Példabeszédek 6:16–19). Hogyan hasson Jehova nézőpontja rád? A zsoltáríró így int: „Ó, ti, akik szeretitek Jehovát, gyűlöljétek a rosszat!” (Zsoltárok 97:10). A kikapcsolódást érintő döntésednek azt kell tükröznie, hogy igazán gyűlölöd azt, amit Jehova gyűlöl (Galácia 5:19–21). Ezenkívül tartsd észben, hogy leginkább azok a tetteid tárják fel, hogy milyen személy vagy valójában, melyeket akkor teszel, amikor egyedül vagy, nem pedig azok, melyeket mások előtt teszel (Zsoltárok 11:4; 16:8). Ezért ha szívből arra vágysz, hogy  az élet minden területén visszatükrözd Jehova érzéseit az erkölcsi dolgokban, akkor mindig a bibliai alapelvekkel összhangban fogsz döntést hozni. Az életed részévé válik, ha így jársz el (2Korintusz 3:18).

17. Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak, mielőtt döntünk a kikapcsolódásról?

17 Mit tehetsz még azért, hogy Jehova gondolkodásmódjával összhangban cselekedj, amikor kikapcsolódást választasz? Gondolkodj el ezen a kérdésen: „Milyen hatással lesz ez rám, és az Istennel ápolt kapcsolatomra?” Például mielőtt eldöntöd, hogy megnézel-e egy filmet, kérdezd meg magadtól: „Milyen hatással lesz ez a film a lelkiismeretemre?” Vizsgáljuk meg, hogy milyen alapelveket alkalmazhatnánk ezen a téren.

18–19. a) Hogyan segíthet a Filippi 4:8-ban található alapelv, hogy megállapítsuk, építő-e az általunk választott kikapcsolódás? b) Milyen más alapelvek segíthetnek, hogy a megfelelő kikapcsolódás mellett dönts? (Lásd a lábjegyzetet.)

18 Egy fontos alapelvet találunk a Filippi 4:8-ban: „amik csak igazak, amik csak komoly figyelmet érdemelnek, amik csak igazságosak, amik csak tiszták, amik csak szeretetre méltók, amikről csak jót mondanak, ha van valami erény, és ha van valami dicséretre méltó, továbbra is azokkal foglalkozzatok.” Persze Pál nem a kikapcsolódásról beszélt, hanem a szív elmélkedéséről, aminek olyan dolgokra kell összpontosulnia, melyek kedvesek Isten előtt (Zsoltárok 19:14). Szavai azonban alapelvként alkalmazhatóak a kikapcsolódásra. Hogyan?

19 Tedd fel magadnak a kérdést: „Vajon azok a filmek, videojátékok, zene, vagy a kikapcsolódás más formái, amelyeket választok, olyan dolgokkal töltik meg az elmémet, »amik csak tiszták«?” Például miután megnéztél egy filmet, milyen képek maradnak meg benned, milyen képek uralják az elmédet? Ha kellemesek, tiszták és felüdítőek, akkor ebből tudod, hogy a kikapcsolódás építő volt. Azonban, ha a film, amelyet megnéztél, azt idézi elő, hogy tisztátalan gondolatokon  időzöl, akkor a kikapcsolódás káros, sőt romboló volt (Máté 12:33; Márk 7:20–23). Miért? Azért, mert ha erkölcsileg tisztátalan dolgokon elmélkedsz, az megzavarja a belső békédet, megsebzi a Biblia által kiiskolázott lelkiismeretedet, és tönkreteheti az Istennel ápolt kapcsolatodat (Efézus 5:5; 1Timóteusz 1:5, 19). Mivel az ilyen kikapcsolódás káros hatással van rád, határozd el, hogy kerülni fogod (Róma 12:2). * Legyél olyan, mint a zsoltáríró, aki így imádkozott Jehovához: „Fordítsd el szemeimet, ne nézzenek hiábavalóságot” (Zsoltárok 119:37).

KERESSÜK MÁSOK HASZNÁT

20–21. Hogyan függ össze az 1Korintusz 10:23, 24 az építő kikapcsolódás megválasztásával?

20 Pál megemlített egy kulcsfontosságú bibliai alapelvet, melyet figyelembe kell vennünk, amikor döntést hozunk személyes ügyekben. Ezt mondta: „Mindent szabad, de nem minden hasznos. Mindent szabad, de nem minden épít. Senki se keresse a maga hasznát, hanem a másikét” (1Korintusz 10:23, 24). Hogyan függ össze ez az alapelv az építő kikapcsolódás megválasztásával? Meg kell kérdezned magadtól: „Hogyan hat másokra az, hogy milyen kikapcsolódást választok?”

21 A lelkiismereted talán megengedi, hogy részt vegyél a kikapcsolódás egy bizonyos formájában, melyről úgy gondolod, hogy „szabad”, azaz elfogadható. De ha úgy látod, hogy némelyik hívőtársad szigorúbb lelkiismerete kifogásolhatónak találja, talán úgy döntesz, hogy nem fogsz részt venni benne. Miért döntesz így? Azért, mert nem szeretnél ’vétkezni a testvéreid ellen’ – sőt, „Krisztus ellen” sem, ahogy Pál írta –, megnehezítve a hívőtársaidnak, hogy megőrizzék az Isten iránti hűségüket. Megszívleled a figyelmeztetést:  „Ügyeljetek arra, hogy . . . ne adjatok okot a botránkozásra” (1Korintusz 8:12; 10:32). Az igaz keresztények alkalmazzák Pál megfontolt tanácsát, és kerülik az olyan kikapcsolódást, amelyben talán „szabad” részt venni, de nem „épít” (Róma 14:1; 15:1).

22. Miért adnak teret különböző nézőpontoknak a keresztények személyes ügyekben?

22 Az éremnek azonban van egy másik oldala is. Egy kereszténynek, akinek szigorúbb a lelkiismerete, nem szabad ragaszkodnia ahhoz, hogy a gyülekezetben mindenki az ő szigorúbb nézőpontjához idomuljon azt illetően, hogy mi nevezhető helyénvaló kikapcsolódásnak. Ha ezt tenné, akkor olyan lenne, mint az a sofőr az autópályán, aki ragaszkodik hozzá, hogy mindenki olyan sebességgel haladjon, mint ő. Ez az elvárás ésszerűtlen lenne. A keresztény szeretetnek arra kell indítania azt, akinek szigorúbb a lelkiismerete, hogy tisztelje azokat a hívőtársait, akiknek valamilyen módon ugyan különbözik a nézőpontjuk az övétől a kikapcsolódást illetően, de még összhangban van a keresztény alapelvekkel. Ezáltal az ’ésszerűsége ismertté lesz minden ember előtt’ (Filippi 4:5; Prédikátor 7:16).

23. Mi mindent tehetsz azért, hogy építő kikapcsolódást válassz?

23 Foglaljuk össze, mi mindent tehetsz azért, hogy építő kikapcsolódást válassz. Utasíts el mindenféle szórakozást, amely nyíltan ábrázolja a lealacsonyodott és erkölcstelen cselekedeteket, melyeket Isten Szava egyértelműen elítél. Kövesd azokat a bibliai alapelveket, amelyek alkalmazhatóak a kikapcsolódás olyan formáira, melyeket a Biblia nem említ meg konkrétan. Kerüld az olyan kikapcsolódást, amely bántja a lelkiismeretedet, és készségesen mondj le a szórakozás azon formáiról, amelyek talán sértik mások, főleg a hívőtársaid érzékenységét. Bárcsak dicsőséget hozna Istenre az a szilárd elhatározásod, hogy így teszel, és bárcsak megtartana a szeretetében téged és a családodat ez az elhatározásod.

^ 19. bek. A következő versekben további alapelvek találhatók, melyek alkalmazhatóak a kikapcsolódásra: Példabeszédek 3:31; 13:20; Efézus 5:3, 4; Kolosszé 3:5, 8, 20.

Lásd még

Milyen emberek vagyunk?

Sátán nem szeretné, hogy Isten kedvében járjunk. Hogyan őrizhetjük meg a Jehovával ápolt kapcsolatunkat?

A szívünk könnyen becsaphat bennünket

Időnként a szívünk megpróbál rávenni minket arra, hogy megpróbáljunk igazolni egy helytelenséget. Mi segíthet megállapítanunk, hogy mi van valójában a szívünkben?