Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Jehova Tanúi évkönyve 2016

 INDONÉZIA

Végre együtt lehetünk!

Linda és Sally Ong elmondása alapján

Végre együtt lehetünk!

Linda: 12 éves koromban anyukám elmondta, hogy van egy húgom, akit örökbe adtak. Kíváncsi voltam, ő is siket-e, mint én, de úgy nőttem fel, hogy semmit sem tudtam róla.

Sally: Sosem mondták, hogy örökbe fogadtak. Az „anyám” sokszor könyörtelenül megvert, és úgy bánt velem, mint egy rabszolgával. Szomorú és magányos gyerekkorom volt, ami még inkább megkeseríti egy siketen született ember életét. Aztán találkoztam Jehova Tanúival, és elkezdtem tanulmányozni a Bibliát. Amikor „anyám” megtudta, megvert egy szíjjal, és kicserélte a zárakat, úgyhogy nem tudtam kimenni a házból. Húszévesen elszöktem otthonról, és a Tanúk fogadtak be. 2012 elején keresztelkedtem meg.

 Linda: Húszévesen elkezdtem tanulmányozni Jehova Tanúival. Idővel rendszeresen ott voltam a kerületkongresszusokon Jakartában, ahol jelnyelvre tolmácsolták a programot. Itt sok sikettel megismerkedtem, például Sallyvel, aki Észak-Szumátra tartományban lakott. Egyből megszerettem, de nem sejtettem, hogy miért annyira szimpatikus.

Sally: Linda és én nagyon jó barátnők lettünk. Az volt az érzésem, hogy hasonlítunk egymásra, de nem tulajdonítottam ennek nagyobb jelentőséget.

Linda: 2012 augusztusában, egy nappal a keresztelkedésem előtt az az érzés fogott el, hogy milyen jó lenne megtalálni az elveszett húgomat. Így könyörögtem Jehovához: „Kérlek, segíts megtalálnom a testvéremet, szeretném, ha ő is megismerne téged.” Nem sokkal később anya váratlanul kapott egy sms-t valakitől, aki megtudott valamit a húgomról. Ezen a nyomon el tudtam indulni, és végül megtaláltam Sallyt.

Sally: Amikor Linda elmondta, hogy a testvére vagyok, azonnal Jakartába repültem, hogy találkozzak vele. Ahogy kiléptem a biztonsági zónából, láttam, hogy Linda, az édesapám, az édesanyám és a másik nővérem várnak rám. Remegni kezdtem az izgalomtól. Egymás nyakába borultunk, és puszilgattuk egymást. Anyu alig akart elengedni. Mindenkinek potyogtak a könnyei. Amikor apa és anya sírva bocsánatot kért azért, hogy örökbe adtak, újra összeölelkeztünk.

Linda: Mivel más körülmények között nőttünk fel, meg kellett tanulnunk alkalmazkodni egymáshoz. De nagyon szeretjük egymást.

Sally: Linda és én együtt lakunk, és ugyanabba a jelnyelvű gyülekezetbe járunk Jakartában.

Linda: Több mint 20 évig voltunk elválasztva egymástól. Hálásak vagyunk Jehovának, hogy végre együtt lehetünk!