Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

Jehova Tanúi évkönyve 2015

 DOMINIKAI KÖZTÁRSASÁG

Ki a vezető?

Ki a vezető?

Támadás a misszionáriusok ellen

1957. július 13-án Colón kormányhivatalnok ezt írta a külügyminiszternek: „Van egy régi mondás, miszerint: »Ha végezni akarsz egy kígyóval, a fejét üsd.« Úgy tudnánk a Jehova Tanúi szektát felszámolni az országban, ha a misszionáriusaikat eltávolítanánk. Egy ilyen intézkedés a testvériségüket vezetés nélkül hagyná, és vezetés nélkül az elveik sem lesznek sikeresek.”

Nem sokkal később Arturo Espaillat védelmi miniszter elrendelte, hogy az a tíz misszionárius, aki még ott szolgál, hagyja el az országot. 1957. július 21-én Roy Brandt személyes találkozót kért levélben Trujillótól, hogy jobban kifejthesse a Tanúk álláspontját. A levél egy része így szólt: „Bizonyos emberek ugyanolyan gyűlölettől fűtött hadjáratot folytatnak Jehova Isten neve ellen, mint amilyet félrevezetett emberek folytattak Jézus apostolai ellen.” Brandt testvér biztatta Trujillót, hogy olvassa el a Cselekedetek könyvének 2–6-ig tartó fejezeteit. Majd így folytatta: „A Gamáliel bíró által adott bölcs és egyértelmű tanács ma éppolyan hasznos, mint akkor volt.” Aztán Brandt testvér nagybetűkkel írva utalt a Cselekedetek 5:38, 39-re: „HAGYJÁTOK BÉKÉN EZEKET AZ EMBEREKET, MERT HA ISTENTŐL  VAN EZ A MUNKA, MÉG AZ IS KIDERÜLHET, HOGY ISTEN ELLEN HARCOLTOK.” A kérése azonban süket fülekre talált. 1957. augusztus 3-án a misszionáriusokat a repülőtérre vitték, és kitoloncolták őket.

Jézus a gyülekezet feje

Donald Nowills csupán 20 éves volt, amikor megbízták az országban folyó munka felvigyázásával

Mi lesz a helyi testvérekkel a misszionáriusok nélkül? Valóban vezetés nélkül maradnak, ahogy azt Colón feltételezte? Éppen ellenkezőleg, hiszen Jézus „a feje a testnek, a gyülekezetnek” (Kol 1:18). Így hát Jehova népe a Dominikai Köztársaságban nem maradt vezetés nélkül. Jehovától és a szervezetétől továbbra is megkapták a szükséges irányítást.

Miután a misszionáriusokat kiutasították az országból, Donald Nowills kapta a kinevezést, hogy felvigyázza az országban folyó munkát. Mindössze 20 éves volt ekkor, és csak négy évvel korábban keresztelkedett meg.  Igaz, néhány hónapot már szolgált körzetfelvigyázóként, de ez a megbízatás teljesen új feladatok elé állította. Nowills testvérnek Ciudad Trujillo egy különösen veszélyes városnegyedében, Gualey-ben volt egy döngölt padlójú háza, amely deszkából és bádoglemezből épült. Ebben alakítottak ki egy irodát, ahol Félix Marte segítségével másolatokat készítettek Az Őrtorony folyóiratról, hogy országszerte eljuttassák a testvéreknek.

Az Őrtorony egy stenciles példánya 1958-ból

Nowills testvérnek Mary Glass is segített, akinek a férje, Enrique börtönben volt ekkor. Mary így emlékszik vissza: „Ötkor végeztem a munkahelyemen, majd Nowills testvér irodájába mentem, hogy Az Őrtorony folyóiratot legépeljem stencilre. Ezután Nowills testvér elkezdte a sokszorosítást a stencilgéppel. Ezt követően egy santiagói testvérnő, fedőnevén »Angyal«, a folyóiratokat egy üres húszliteres olajoskanna aljába tette. A kiadványokat letakarta egy ronggyal, maniókát, krumplit és tárót pakolt rá, és végül egy vászonzsákot tett a tetejére.  Majd tömegközlekedéssel az ország északi részére utazott, és minden gyülekezetnél hagyott egy példányt. A családok felváltva kölcsönkapták ezeket, így végül a testvérek együtt is át tudták tanulmányozni.”

„Nagyon óvatosnak kellett lennünk – idézi fel Mary. – Az utcákon csak úgy hemzsegtek a kormányügynökök, hogy rábukkanjanak, vajon hol nyomtatják Az Őrtorony folyóiratot. De sohasem sikerült nekik. Jehova mindig megvédett minket.”