Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Jehova Tanúi évkönyve 2014

 SIERRA LEONE ÉS GUINEA

Életben hagytak a lázadók

Andrew Baun

Életben hagytak a lázadók
  • SZÜLETETT: 1961

  • MEGKERESZTELKEDETT: 1988

  • ÉLETRAJZI RÉSZLETEK: Az 1991-es háború kitörésekor általános úttörő volt az ország keleti részén, Pendembuban.

EGYIK délután lázadók érték el a városunkat. Két órán át lövöldöztek a levegőbe. Voltak köztük tizenévesek is, alig bírták cipelni a fegyverüket. Nagyon piszkosak voltak, csapzott volt a hajuk, és úgy tűnt, kábítószer hatása alatt vannak.

Másnap kezdetét vette az öldöklés. Brutálisan megcsonkították vagy kivégezték az embereket, a nőket megerőszakolták. A helyzet kaotikus volt. Amara Babawo testvér, a családja és négy érdeklődő hozzánk menekült. Rettenetesen féltünk.

Nemsokára megjelent a lázadók egyik parancsnoka, és utasított, hogy másnap reggel jelentkezzünk katonai kiképzésre. Elhatároztuk, hogy semlegesek maradunk, még ha meg is kell halnunk. Szinte egész éjjel imádkoztunk. Korán reggel megvizsgáltuk a napiszöveget, és vártuk a lázadókat. Nem jöttek.

„Ha napiszöveget olvastok, akkor ti Jehova Tanúi vagytok”

 Később egy lázadó tiszt és négy embere bejelentette, hogy nálunk fognak megszállni. Azt mondták, maradjunk, így rendszeresen megtartottuk otthon az összejöveteleket, és megbeszéltük a napiszöveget. A katonák ezt mondták: „Ha napiszöveget olvastok, akkor ti Jehova Tanúi vagytok.” Nem érdekelte őket a Biblia, de tiszteltek minket.

Egyszer egy befolyásos parancsnok jött, hogy ellenőrizze a nálunk megszálló csapatot. Tisztelgett Babawo testvér előtt, és kezet rázott vele. Majd így mordult a katonákra: „Ez az ember az én főnököm és a tiétek is. Még a haja szála se görbülhet, se a vele levőké, különben végetek van. Megértettétek?” „Igen, uram!” – válaszolták a katonák. Ezután adott nekünk egy levelet, melyben arra utasította a Forradalmi Egységfront katonáit, hogy ne bántsanak minket, mert békés polgárok vagyunk.

Néhány hónappal később a lázadók csoportjai egymás ellen fordultak, ezért elmenekültünk a szomszédos Libériába. Ott egy másik csoport lázadó fenyegetett meg minket. „Jehova Tanúi vagyunk” – mondtuk. „Akkor mi van a János 3:16-ban?” – kérdezte az egyik katona. Amikor idéztük a verset, továbbengedett bennünket.

Később egy másik parancsnokkal találkoztunk, aki arra utasította Babawo testvért és engem, hogy menjünk vele. Halálfélelem fogott el minket. A parancsnok elmondta, hogy a háború előtt tanulmányozott a Tanúkkal. Adott nekünk pénzt, és elvitte a levelünket a testvérekhez a közeli gyülekezetbe. Nemsokára két testvér érkezett segélycsomagokkal, és biztonságos helyre vitt minket.