Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY 2015. MÁRCIUS 

Királyokhoz méltó ajándékok

Királyokhoz méltó ajándékok

„Keleti vidékekről való asztrológusok . . . ajándékokat adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát” (Máté 2:1, 11)

MIT adnál ajándékba egy magas rangú embernek? A bibliai időkben bizonyos fűszerek * értéke felért az aranyéval, és ezért királyokhoz méltó ajándéknak tartották őket. Ez magyarázatot ad arra, hogy miért volt két illatos fűszer is az asztrológusok ajándékai között, melyeket a zsidók királyának, Jézusnak adtak (Máté 2:1, 2, 11).

Balzsamolaj

A Biblia arról is beszámol, hogy amikor Sába királynője meglátogatta Salamont, „adott a királynak százhúsz talentum aranyat, rengeteg balzsamolajat * és drágaköveket; nem került még oda annyi balzsamolaj, mint amennyit Sába királynője adott Salamon királynak” (2Krónikák 9:9). Királyok is ajándékoztak Salamonnak balzsamolajat a jóindulatuk jeléül (2Krónikák 9:23, 24).

Miért voltak olyan drágák ezek a fűszerek és a belőlük készült termékek a bibliai időkben? Azért, mert sok mindenhez felhasználták őket, például a szépségápolásban, vallásos szertartásokhoz és temetkezéshez. (Lásd az  „Illatos fűszerek a bibliai időkben” című kiemelt részt.) Amellett, hogy nagy igény mutatkozott a fűszerekre, azért is kerültek sokba, mert a szállításuk és a forgalmazásuk komoly költségekkel járt.

KERESZTÜL A SIVATAGON

Kasszia

A bibliai időkben a Jordán völgyében is megteremtek bizonyos fűszernövények, de sokféle fűszert más országokból hoztak be. A Biblia számos ilyet említ. Az ismertebbek között van a sáfrány, az aloé, a balzsam, a fahéj, a tömjén és a mirha. Ezek mellett használtak szokványos ételízesítőket is, mint amilyen a kömény, a menta és a kapor.

Honnan származtak az egzotikus fűszerek? Az aloé, a kasszia és a fahéj a mai Kína, India és Srí Lanka területéről érkezett, a mirhát és a tömjént pedig olyan fákból és bokrokból nyerték, melyek a Dél-Arábiától Szomáliáig húzódó sivatagos területen voltak honosak. A nárdusolaj indiai termék volt, ugyanis a növény, melyből készítették, a Himaláján nőtt.

Sáfrány

Sok fűszert az Arab-félszigeten át vittek Izraelbe. Részben ezért alakult úgy, hogy az i. e. első és második évezredben Arábia „monopolhelyzetbe került a Kelet és a Nyugat közötti kereskedelemben” (The Book of Spices). A fűszerkereskedő-karavánok útvonalát ókori városok, erődök és pihenőhelyek jelzik a Negevben, Izrael déli részén. Ezek a települések „annak a busás hasznot hozó  kereskedelemnek a tanúbizonyságai. . ., mely Dél-Arábia és a Földközi-tenger vidéke között folyt”, jelenti ki az UNESCO Világörökség Központ.

„A fűszerek igen kívánatos kereskedelmi cikknek számítottak, mivel kis helyen elfértek, drágán el lehetett adni őket, és folyamatosan volt rájuk igény” (The Book of Spices)

Az illatos fűszerekkel megpakolt karavánok rendszeresen mintegy 1800 kilométeres távolságot tettek meg az Arab-félszigeten át (Jób 6:19). A Bibliában olvashatunk ismáelita kereskedőkről, akiknek a karavánja többek között „ladanumot, balzsamot és gyantás kérget” vitt Gileádból Egyiptomba (1Mózes 37:25). Jákob fiai ezeknek a kereskedőknek adták el az öccsüket, Józsefet rabszolgaként.

„MINDEN IDŐK LEGFÉLTETTEBBEN ŐRZÖTT ÜZLETI TITKA”

Kapor

Az arab kereskedők évszázadokon át uralták a fűszerkereskedelem jó részét. Az Ázsiából származó fűszereket, például a kassziát és a fahéjat kizárólag tőlük lehetett beszerezni. Mivel nem szerették volna, hogy a Földközi-tenger vidékén élők közvetlen kereskedelmi kapcsolatba kerüljenek a Kelettel, színes történeteket találtak ki arról, hogy milyen veszélyes beszerezni a fűszereket. A fűszerek valódi forrása „feltehetően minden idők legféltettebben őrzött üzleti titka” volt (The Book of Spices).

Kömény

Mégis milyen történeteket terjesztettek az arabok? Hérodotosz, az i. e. ötödik században élt görög történetíró egy olyan történetet örökített meg, mely szerint félelmetes madarak a fahéjfa kérgéből raktak fészket megközelíthetetlen sziklákra. Az emberek úgy próbáltak hozzájutni ehhez az értékes fűszerhez, hogy nagy darab húsokat helyeztek el a szikla tövében. A madarak olyan sok húst  vittek fel, hogy a fészkeik lezuhantak a súly alatt. Ilyenkor lehetett gyorsan összeszedni a kérget, melyet aztán eladtak a kereskedőknek. Az ilyen történetek széles körben elterjedtek, így „a [fahéj] megszerzésével járó állítólagos veszélyek miatt jól felverték a fűszer árát” (The Book of Spices).

Menta

Végül aztán lelepleződött az arabok titka, és elvesztették a kiemelkedő helyzetüket. Az i. e. első századra Alexandria hatalmas kikötőváros és fűszerkereskedelmi központ lett. Miután a hajósok rájöttek, hogyan tudják kihasználni az Indiai-óceánra jellemző monszunszelet, a római hajók rendszeresen jártak az egyiptomi kikötőkből Indiába. Így az addig luxuscikknek számító fűszerekhez sokkal könnyebben és olcsóbban lehetett hozzáférni.

Ma a fűszerek értéke már nem vetekszik az aranyéval, és nem mondanánk róluk, hogy királyokhoz méltó ajándékok. Ennek ellenére világszerte milliók használják őket illatszerekben, gyógyszerekben, és természetesen az ételeik ízesítésére is. Kellemes aromájuknak köszönhetően ma éppoly népszerűek, mint évezredekkel ezelőtt.

Fahéj

^ 3. bek. A Bibliában a „fűszernek” fordított szavak az eredeti nyelven elsősorban illatos növényi anyagokra utaltak, nem pedig ételízesítőkre.

^ 4. bek. A „balzsamolaj” kifejezés különféle fák és cserjék illatos olajára vagy gyantájára utal.

Lásd még

Az izraeliták királyt kérnek

Miután az izraeliták királyt kértek, Jehova Sault választotta ki. Miért jelölte ki később Jehova Dávidot királynak Saul helyett?