Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Őrtorony  |  2013. szeptember

Bábel tornyánál keletkeztek a nyelvek?

Bábel tornyánál keletkeztek a nyelvek?

„Jehova . . . szétszórta őket onnan az egész föld színére, és végül abbahagyták a város építését. Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze Jehova az egész föld nyelvét” (1Mózes 11:8, 9).

VALÓBAN megtörtént az, ami itt a Bibliában fel van jegyezve? Az emberek csakugyan egyszerre kezdtek más-más nyelven beszélni? Vannak, akik nevetségesnek tartják ezt a nyelvek eredetéről és elterjedéséről szóló történetet. Egy író megjegyzi: „Bábel tornyának a mondája az egyik leghihetetlenebb történet a világon.” Még egy zsidó rabbi is úgy fogalmazott, hogy ez egy „botor próbálkozás a nemzetek eredetének a megmagyarázására”.

Miért vetik el sokan Bábel történetét? Egyszerűen szólva azért, mert ellentmond a nyelvek eredetével kapcsolatos néhány elméletnek. Némelyik tudós például azt feltételezi, hogy a nyelvcsoportok nem hirtelen jelentek meg, hanem lassanként fejlődtek ki egy közös alapnyelvből. Mások szerint több alapnyelv fejlődött ki egymástól függetlenül, az egyszerű morgásoktól a komplex beszédig. Ezek és más, egymásnak ellentmondó elméletek miatt sokan egyetértenek W. T. Fitch professzorral, aki a könyvében ezt írta: „Még nincsenek teljesen meggyőző válaszok” (The Evolution of Language).

Mit találtak a régészek és a kutatók az emberi nyelvek eredetével és fejlődésével kapcsolatban? Vajon a felfedezéseik megerősítik bármelyik elméletet, vagy inkább Bábel történetét támasztják alá? Először vizsgáljuk meg közelebbről a bibliai történetet.

MIKOR ÉS HOL TÖRTÉNT?

A Biblia kijelenti, hogy a nyelvek összezavarása és az emberek szétszóródása „Sineár földjén” történt, melyet később Babilóniának neveztek (1Mózes 11:2). Mikor játszódott le mindez?  A Biblia szerint „Péleg . . . napjaiban vált megosztottá a föld”, azaz a föld lakossága. Péleg körülbelül 250 évvel Ábrahám előtt született. A Bábel körüli események tehát mintegy 4200 évvel ezelőtt történhettek (1Mózes 10:25; 11:18–26).

Egyes tudósok feltételezik, hogy a mai nyelvek egyetlen nyelvből, egy úgynevezett alapnyelvből fejlődtek ki, melyet szerintük közel 100 000 évvel ezelőtt beszéltek az emberek. * Mások azt állítják, hogy a most beszélt nyelvek több alapnyelvből erednek, melyeket legalább 6000 évvel ezelőtt beszéltek. De hogyan állapítják meg a nyelvészek, hogy miként fejlődtek ki a holt nyelvek? Az Economist című folyóirat szerint „ez kényes kérdés. A biológusoktól eltérően ugyanis a nyelvészeknek nem állnak rendelkezésükre kövületek, amelyek elkalauzolhatnák őket a múltba.” A lap hozzáteszi még, hogy a nyelvek eredetével foglalkozó tudósok „számítgatás és találgatás útján” jutnak el a következtetéseikre.

Mindazonáltal léteznek nyelvi „kövületek”. Mik ezek, és mit tárnak fel az emberi nyelvek eredetéről? Egy enciklopédia kijelenti: „A legkorábbi írásos feljegyzések – az egyedüli olyan nyelvemlékek, melyekre az ember valaha is szert tehet – maximum 4000 vagy 5000 évvel ezelőttre datálhatóak” (The New Encyclopædia Britannica). Hol találtak ilyen nyelvemlékeket a régészek? Alsó-Mezopotámiában, az ősi Sineár területén. * A rendelkezésre álló, kézzelfogható bizonyítékok tehát összhangban vannak azzal, amit a Biblia ír.

KÜLÖNBÖZŐ NYELVEK, KÜLÖNBÖZŐ GONDOLKODÁSMÓD

A bibliai beszámoló szerint Bábelnél Isten összezavarta az emberek nyelvét, „hogy ne értsék egymás nyelvét” (1Mózes 11:7). Emiatt „abbahagyták a város építését”, és szétszóródtak „az egész föld színére” (1Mózes 11:8, 9). A Biblia tehát nem azt írja, hogy az összes mai nyelv egyetlen alapnyelvből fejlődött ki, hanem azt, hogy több új nyelv jelent meg hirtelen. Ezeken a nyelveken árnyaltan lehetett kifejezni az emberi érzéseket és gondolatokat, és mindegyik nyelv különbözött a többitől.

Ékírásos agyagtábla Mezopotámiából az i. e. harmadik évezredből

Mit mondhatunk a világon ma beszélt nyelvek csoportjairól? Alapvetően hasonlóak, vagy inkább különbözőek? Lera Boroditsky tudós ezt írta: „Amint a nyelvészek egyre mélyebbre ástak a nyelvek világában (a kb. 7000 nyelvnek csak egy töredékét elemezték), számtalan váratlan különbségre bukkantak.” Lehet, hogy ugyanannak a nyelvcsaládnak a nyelvei és nyelvjárásai – mint például a Kína déli részén beszélt kantoni és hakka – egymásra hasonlítanak, de teljesen másak, mint egy másik nyelvcsalád nyelvei és nyelvjárásai, mondjuk a szerb vagy a horvát.

A nyelvek hatással vannak arra, ahogyan az emberek a körülöttük levő világról gondolkodnak, és ahogyan azt leírják, legyen szó akár színekről, mennyiségekről, a dolgok elhelyezkedéséről  vagy irányokról. Például az egyik nyelven ezt mondják: „Van egy bogár a jobb kezeden.” Egy másik nyelven így mondanák ugyanezt: „Van egy bogár a délnyugati kezeden.” Ezek a különbségek bizony okozhatnak zavarokat. Nem csoda, hogy Bábel építői képtelenek voltak folytatni a munkát.

MORGÁSOK VAGY KOMPLEX BESZÉD?

Milyen volt az emberiség eredeti nyelve? A Biblia leírása szerint az első ember, Ádám képes volt új szavakat alkotni, amikor nevet adott az állatoknak (1Mózes 2:20). Ezenkívül költőien fejezte ki a felesége iránti érzéseit, Éva pedig világosan elmondta, hogy mit parancsolt nekik Isten, és mi lesz a következménye annak, ha nem hallgatnak rá (1Mózes 2:23; 3:1–3). Az első nyelv tehát lehetővé tette az árnyalt kommunikációt és a kreatív kifejezésmódot.

A nyelvek összezavarása miatt az emberek nem tudták egyesíteni sem az értelmi, sem a fizikai képességeiket Bábelben. De az új nyelveik is komplexek voltak, akárcsak az első nyelvük. Néhány évszázad leforgása alatt az emberek nyüzsgő városokat építettek, hatalmas hadseregeket állítottak fel, és nemzetközi kereskedelmet folytattak (1Mózes 13:12; 14:1–11; 37:25). Hogyan lettek volna képesek minderre, ha nincs gazdag szókincsük, és összetett nyelvtani rendszerük? A Bibliából tehát kiderül, hogy az emberiség eredeti nyelve és a Bábelnél keletkezett nyelvek nem primitív morgások voltak, hanem komplex nyelvek.

A legújabb kutatások is ezt támasztják alá. Egy forrásmű kijelenti: „Minden vizsgált kultúráról bebizonyosodott, hogy kulturális szempontból bármilyen primitív is, fejlett nyelvet használ, mely hasonlóan komplex, mint az úgynevezett civilizált nemzetek nyelvei” (The Cambridge Encyclopedia of Language). Steven Pinker, a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora is hasonló gondolatot fogalmaz meg A nyelvi ösztön című könyvében: „nincs kőkorszaki nyelv.”

A NYELV JÖVŐJE

Miután áttekintettük a nyelvi „kövületek” korát és megtalálásuk helyét, a nyelvcsoportok alapvető különbözőségét és az ősi nyelvek komplexitását, milyen logikus következtetésre juthatunk? Sokan úgy látják, hogy a Bábelről szóló bibliai történet teljesen megbízható magyarázatnak tekinthető.

A Biblia azt írja, hogy Jehova Isten azért zavarta össze az emberek nyelvét Bábelnél, mert fellázadtak ellene (1Mózes 11:4–7). Később azonban megígérte, hogy tisztává változtatja „a népek nyelvét, hogy mindannyian segítségül hívják Jehova nevét, hogy vállvetve szolgálják őt” (Sofóniás 3:9). Ez a tiszta nyelv, vagyis az Isten Szavában található igazság egy népként egyesít mindenféle nemzetiségű embert napjainkban. Logikusnak tűnik, hogy a jövőben Isten még inkább egyesíti majd az embereket azáltal, hogy a bábeli zűrzavart megszüntetve egyetlen közös nyelvet ad nekik.

^ 8. bek. A nyelvekkel kapcsolatos elméletek általában azon a feltevésen alapulnak, hogy az ember majomszerű állatokból fejlődött ki. Erről részletesebben ír Az élet eredete – Öt kérdés, melynek érdemes utánajárni című füzet a 27–29. oldalon. Jehova Tanúi kiadványa.

^ 9. bek. A régészek több, piramishoz hasonló, lépcsős toronytemplomot tártak fel Sineár közelében. A Biblia szerint Bábelben a toronyépítők téglát vetettek, tehát nem kőből építkeztek, és bitument használtak habarcs gyanánt (1Mózes 11:3, 4). Egy forrásmű megjegyzi, hogy Mezopotámiában a kő „igen ritkának számított, sőt, talán egyáltalán nem is volt” (The New Encyclopædia Britannica). Bitumenből ellenben bőven volt ezen a vidéken.