Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY 2013. AUGUSZTUS 

 OLVASÓINK KÉRDEZIK

Miért nincsenek sokan megnevezve a Bibliában?

Miért nincsenek sokan megnevezve a Bibliában?

Ruth könyvében szó van egy férfiról, aki nem volt hajlandó eleget tenni a Mózesi Törvényben előírt kötelességének. A történetben csak „meg nem nevezett” férfiként utalnak rá (Ruth 4:1–12). Vajon ebből arra kell következtetnünk, hogy minden bibliai szereplő, akinek a neve nem lett feljegyezve, rossz dolgokat tett, vagy túl jelentéktelen volt?

Egyáltalán nem. Vegyünk egy másik példát. Jézus az utolsó pászkája előtt azt mondta a tanítványainak, hogy menjenek be a városba „ehhez meg ehhez”, vagyis egy bizonyos emberhez, és készüljenek elő nála az ünnepre (Máté 26:18). Van bármi okunk is azt feltételezni, hogy ez a férfi gonosz volt, vagy nem volt elég fontos ahhoz, hogy a nevét is megemlítsék? Nincs. Ez a férfi Jézus egyik tanítványa lehetett. A neve azért nem lett feljegyezve, mert a történet szempontjából nem volt fontos.

Érdekes még, hogy a Biblia sok gonosz ember nevét közli, ugyanakkor sok hűségesét nem. Például az első nő, Éva neve közismert, pedig az önzése és az engedetlensége hozzájárult, hogy Ádám vétkezzen, amiért mindannyian nagy árat fizetünk (Róma 5:12). Azt viszont nem tudjuk, hogy Noé feleségét hogy hívták, jóllehet rengeteget köszönhetünk neki, hiszen önzetlenül, engedelmesen támogatta a férjét, akinek rendkívül fontos feladata volt. Egyértelmű, hogy a Bibliában nem azért nem szerepel a neve, mert jelentéktelen volt, vagy mert Isten nem tekintett rá helyeslően.

A Bibliában sok olyan személyről olvashatunk, akinek fontos, sőt kiemelkedő szerepe volt Jehova szándékában. Gondoljunk csak arra az izraelita kislányra, aki Naámán, a szír hadvezér házában szolgált. Bátran beszélt az úrnőjének, Naámán feleségének Jehova prófétájáról, aki Izraelben volt. A kislánynak köszönhetően hatalmas csoda történt (2Királyok 5:1–14). Az izraelita bíró, Jefte lánya szintén kimagasló példát mutatott a hitben. Készségesen lemondott arról, hogy férjhez menjen és gyermekei szülessenek, hogy ezáltal eleget tehessen apja esküjének (Bírák 11:30–40). Továbbá több mint 40 zsoltár szerzőjének sem lett feljegyezve a neve, valamint jó néhány prófétának sem, akik hűségesen ellátták fontos megbízatásukat (1Királyok 20:37–43).

De talán az még meggyőzőbb, ha a hűséges angyalokra gondolunk. Több százmillióan vannak, mégis csak kettőt ismerünk név szerint: Gábrielt és Mihályt (Dániel 7:10; Lukács 1:19; Júdás 9). A többiek neve nem lett feljegyezve a Bibliában. Például Manoah, Sámson apja ezt kérdezte egy angyaltól: „Mi a neved, hogy ha majd szavad beteljesedik, tisztelettel adózhassunk neked?” Erre az angyal visszakérdezett: „Miért kérdezősködsz a nevem felől . . . ?” Ő szerényen nem volt hajlandó elfogadni azt a tiszteletet, mely egyedül Istent illette meg (Bírák 13:17, 18).

A Biblia nem írja le minden egyes esetben, hogy miért van valaki megnevezve, vagy hogy éppenséggel miért nincs. Ennek ellenére sokat tanulhatunk azoktól a hűségesektől, akik készek voltak Istent szolgálni, miközben tudták, hogy nem számíthatnak hírnévre vagy dicsőségre.

Lásd még

Jefte lányát Isten is, és a barátai is szerették

Jefte lányáról a Bírák könyve 11. fejezetében olvashatsz. Hogyan utánozhatod kiváló példáját?