Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY 2013. JÚNIUS 

Imádkozzunk szentekhez?

Imádkozzunk szentekhez?

BÁRMELYIKŐNKKEL előfordulhat, hogy aggódik valami miatt, és úgy érzi, segítséget kell kérnie. Attól függően, hogy mi aggaszt, valószínűleg egy együtt érző barátunkhoz fordulnánk a legszívesebben, aki már átélt olyan nehézséget, amilyennel mi küzdünk. Ilyenkor az együttérzés tapasztalattal párosulva felbecsülhetetlen értékű.

Sokan így vannak az imával is. Isten talán túl fenségesnek és félelmetesnek tűnik nekik, ezért szívesebben fordulnak valamelyik szenthez. Úgy gondolják, hogy mivel a szentek maguk is éltek át hétköznapi nehézségeket és próbákat, együtt érzőbbek tudnak lenni. Azok például, akik elveszítettek valami számukra nagyon becseset, talán Páduai Szent Antalhoz imádkoznak, aki az elveszett és ellopott dolgok védőszentje. Egy beteg állatért Assisi Szent Ferenchez szoktak imádkozni, az elkeseredett emberek pedig Szent Júdás Tádét választják.

De vajon a Biblia szerint helyes a szentekhez fordulni imában? Mivel szeretnénk, hogy a gondolataink eljussanak Istenhez, tudnunk kell, hogy meghallgatja-e az imáinkat. És arra is kíváncsiak vagyunk, hogy mit gondol arról, ha a szentekhez imádkozunk.

MIT MOND A BIBLIA A SZENTEKHEZ INTÉZETT IMÁKRÓL?

A szentekhez való imádkozás szokása a katolikus egyháznak azon a tanításán alapul, hogy a szentek közbenjárhatnak értünk. Az alapgondolat az, hogy „olyan valaki esedezik, aki Isten szemében joggal kérhet irgalmat a rászorulónak” (New Catholic Encyclopedia). Aki tehát a szentekhez imádkozik, ezt abban a reményben teszi, hogy különleges kegyben részesülhet általuk, mivel ők Isten helyeslését élvezik.

Megtalálható ez a tanítás a Bibliában? Némelyek szerint Pál apostol az írásaiban alapot ad arra, hogy szentekhez imádkozzunk. A Rómában élő keresztényeknek például ezt írta: „Buzdítalak pedig titeket, testvérek, Jézus Krisztus, a mi Urunk által és a szellem szeretete által, hogy küzdjetek velem együtt az Istenhez intézett, értem mondott imákban” (Róma 15:30). Vajon arra kérte a hívőtársait, hogy járjanak közben érte Istennél? Nem erről van szó. Pál arról beszélt, hogy megkérhetjük egy hittársunkat, hogy imádkozzon értünk Istenhez. Az viszont teljesen más lenne, ha imádkoznánk valakihez, aki szerintünk az égben van, hogy tárja a kéréseinket Isten elé. Miért mondhatjuk ezt?

 János apostol evangéliumában Jézus következő kijelentését olvashatjuk: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem jut az Atyához, csakis énáltalam” (János 14:6). Ezt is mondta: „bármit kértek is az Atyától az én nevemben, megadja nektek” (János 15:16). Tehát nem azt mondta, hogy hozzá kell imádkoznunk, és akkor ő majd beszél Istennel az érdekünkben. Inkább arról van szó, hogy az imáink csak akkor nyernek meghallgatást, ha Istenhez intézzük őket Jézus által, és egyedül őáltala.

Amikor Jézust a tanítványai megkérték, hogy tanítsa meg őket imádkozni, ő így felelt: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: »Atyánk, szenteltessék meg a neved«” (Lukács 11:2). Igen, ha imádkozunk, mindig Istenhez kell fordulnunk, nem pedig Jézushoz vagy bárki máshoz. Ezeknek a félreérthetetlen gondolatoknak a fényében nemde logikus arra következtetni, hogy az imáinkat Istenhez kell intéznünk Jézus Krisztus által, nem pedig bármilyen közbenjáróhoz vagy szenthez?

Az ima nagyon fontos része az imádatunknak, és egyértelmű, hogy nem lenne összhangban a Biblia tanításával, ha Istenen kívül bárki mást imádnánk (János 4:23, 24; Jelenések 19:9, 10). Ezért kizárólag Istenhez szabad imádkoznunk.

FÉLNÜNK KELLENE ISTENHEZ KÖZELEDNI?

Jézus a hegyi beszédében egy gyermeket hozott fel példaként, aki enni kér az apjától. Vajon az követ ad neki kenyér helyett, vagy mérges kígyót hal helyett? (Máté 7:9, 10). Elképzelhetetlen, hogy egy szerető szülő ilyet tegyen.

Isten olyan, mint egy szerető szülő: szeretné, ha beszélgetnénk vele

Most gondoljunk egy hasonló példára a szülő szemszögéből. Képzeld el, hogy a gyermeked szeretne tőled kérni valami fontosat. Mindig is jó kapcsolatban voltatok, és bármivel fordulhatott hozzád. Ennek ellenére valamilyen megmagyarázhatatlan okból tart tőle, hogy mit szólsz majd, ezért megkér valakit, hogy tolmácsolja neked a kérését. Hogy esne ez? És mi lenne, ha rászokna, hogy mindig csak ezen a valakin keresztül kommunikál veled, és nem is akarna változtatni ezen? Örülnél neki? Biztosan nem. Egy szerető szülő inkább annak örül, ha a gyermeke közvetlenül hozzá fordul, és úgy érzi, nyugodtan kérhet tőle bármit, amire szüksége van.

Jézus a gyermekről szóló szemléltetését így alkalmazta az őt hallgató emberekre: „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok jó ajándékokat adni gyermekeiteknek, akkor égi Atyátok mennyivel inkább ad jó dolgokat azoknak, akik kérik őt!” (Máté 7:11). Egy szülő kétségtelenül nagyon vágyik rá, hogy jó dolgokat adjon a gyermekének. Égi Atyánk pedig még ennél is jobban vágyik rá, hogy meghallgassa az imáinkat, és válaszoljon rájuk.

Isten azt szeretné, ha közvetlenül hozzá fordulnánk imában, még akkor is, ha a hiányosságaink nagyon nyomasztanak. Nem hatalmazott fel másokat az imáink meghallgatására. A Bibliában ezt a tanácsot olvashatjuk: „Vesd a terhed Jehovára, és ő fenntart téged” (Zsoltárok 55:22). Tehát nem vagyunk ráutalva a szentek vagy bárki más közbenjárására. Inkább építsünk ki meghitt kapcsolatot Jehova Istennel.

Égi Atyánk egyénenként törődik velünk. Szeretne segíteni, amikor gondjaink vannak, és arra buzdít, hogy közeledjünk hozzá (Jakab 4:8). Milyen jó, hogy szólhatunk Istenünkhöz és Atyánkhoz, aki az „Ima Meghallgatója”! (Zsoltárok 65:2).