Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY 2012. DECEMBER 

Vajon már korábban is éltél?

Vajon már korábban is éltél?

„Ténylegesen van feléledés és holtakból élővé válás, és létezik a halottak lelke” (PLATÓN, I. E. V. SZÁZADI GÖRÖG FILOZÓFUS, AKI SZÓKRATÉSZT IDÉZTE)

„A lélek nem látható a test nélkül, amikor pedig épp nem a testben van, akkor testről testre jár” (GIORDANO BRUNO, XVI. SZÁZADI OLASZ FILOZÓFUS)

„Semmi sem halott: csak úgy látszik, hogy az emberek meghalnak . . . , majd mintegy ablakon kitekintve, épen és egészségesen állnak új és különös álruhájukban” (RALPH WALDO EMERSON, XIX. SZÁZADI AMERIKAI ESSZÉÍRÓ ÉS KÖLTŐ)

ELTŰNŐDTÉL már azon, hogy ki vagy valójában? Gondoltál már arra, hogy korábban is éltél? Ha igen, ezzel nem vagy egyedül. Ezek a kérdések már régóta foglalkoztatják az embereket, tartozzanak akár a keleti, akár a nyugati kultúrákhoz. Miközben válasz után kutatnak, néhányan a reinkarnációhoz fordulnak. E tan szerint, ha valaki meghal, akkor egy láthatatlan „lélek” elhagyja a testét, és egy másik testben újraszületik állatként, emberként vagy éppen növényként; lehet, hogy egyszer, de az is lehet, hogy egymás után többször is.

 Némelyeket talán kielégít ez a hitnézet, de hogyan bizonyosodhatunk meg arról, hogy igaz-e? Mit mond Isten Szava, a Biblia? Mindezek előtt azonban arra kell választ kapnunk, hogy honnan származik ez az elmélet.

Honnan ered a reinkarnáció tana?

A történészek és a tudósok szerint az i. e. III. évezred vége felé alapított város, az ősi Babilon lakosai eljátszottak azzal a gondolattal, hogy az emberi lélek halhatatlan. Ifjabb Morris Jastrow az egyik könyvében arról ír, hogy „a babilóniai teológusok komoly figyelmet fordítottak” a halhatatlanság kérdésére. Kifejtette még, hogy a babilóniaiaknak „a halál egy másfajta élethez vezető kaput jelentett . . . Kétségtelen, hogy lényegében azért alakult ki az az ősi elmélet, mely szerint az ember valamilyen formában örökké él, mert elképzelhetetlennek tartották, hogy egyszer csak valami örökre megfosztja őket a tudatos létezéstől” (The Religion of Babylonia and Assyria).

Ebből a babiloni elképzelésből az ókori világ más részein is kialakultak a lélekvándorlással és a lélek újraszületésével kapcsolatos tanítások. Indiai filozófusok egy bonyolult hitrendszerbe foglalták az újraszületés körforgását, melyet az ok-okozat törvénye, vagyis a karma irányít. A nagy befolyással bíró görög filozófusok is átvették a reinkarnáció tantételét, és így az széles körben népszerűvé vált.

Napjainkban a nyugati országokban rendkívül megnőtt az érdeklődés a reinkarnáció iránt. A hírességeket és a fiatalabb generációt lenyűgözik a keleti vallások elképzelései és szokásai. Manapság könyvek és internetes oldalak tömkelege firtatja a feltételezett előző életekből származó élmények jelentését. Sok országban gyorsan népszerűvé vált az úgynevezett regressziós (előző élet) terápia. E módszer során előszeretettel alkalmaznak hipnózist, hogy feltérképezzék az egyének feltételezett előző életeit, és ily módon jobban megértsék a jelenlegi egészségi állapotukat és a viselkedésüket.

Csakugyan van reinkarnáció?

Noha a reinkarnáció gyökerei a régmúltra nyúlnak vissza, mindenképp választ kell kapnunk egy fontos kérdésre: Igaz ez a tantétel? A keresztények szeretnék tudni, hogy összeegyeztethető-e a Biblián alapuló keresztény hittel (János 17:17). Mivel a Teremtőnk, Jehova Isten az Élet Forrása és „a titkok Feltárója”, olyan tényeket fed fel az életről és a halálról, melyek máskülönben rejtve lennének az emberek előtt. Bátran hagyatkozhatunk a Szavára, a Bibliára, hogy választ kapjunk az ebben a témában felmerülő kérdésekre (Dániel 2:28; Cselekedetek 17:28).

Isten válaszai könnyen meglelhetőek, ha figyelmesen tanulmányozzuk a Bibliát. Például az 1Mózes 3:19 szerint Ádám és Éva engedetlenné válása után Isten ezt mondta Ádámnak: „Arcod verítékével eszed a kenyered, míg vissza nem térsz a földbe, mert abból vétettél. Mert por vagy, és a porba térsz vissza.” Ádám porból lett teremtve. Halálakor visszatért a porba. Isten kijelentése egyértelmű. Ebből következik, hogy a halála után az egyén nem születik újra valaki másként, hanem egyszerűen megszűnik létezni. * Mint ahogy a meleg és a hideg, a száraz és a nedves, a világosság és a sötétség egymás ellentétei, úgy a halál is az élet ellentéte. A halottak valóban halottak! Hát nem egyszerű és logikus?

Ezért biztos, hogy más magyarázata van az úgynevezett előző életekből származó emlékeknek. Még mindig nem értjük teljesen az emberi agy, azon belül a tudatalatti működését, valamint a gyógyszerek és a megrázó élmények hatásait. Az álmok és az elképzelt események, melyek az elménk által elraktározott hihetetlenül nagy mennyiségű információn alapulnak, olyannyira élénkek lehetnek, hogy valóságosnak tűnnek. Egyes esetekben gonosz szellemi erők olyan megmagyarázhatatlan élményeket idézhetnek elő, melyek miatt a nem  valós dolgok valóságosnak tűnhetnek (1Sámuel 28:7–19).

Természetes emberi vágy, hogy élni akarunk, és tudni akarjuk, mit hoz a jövő. De honnan ered ez a vágy? Nagyon érdekes, amit a Biblia a Teremtőről mond, hogy ő az örökkévalóságot, vagyis „az időtlen időket is az emberek szívébe adta” (Prédikátor 3:11). Ezért az embereknek szívbéli vágyuk, hogy vég nélkül élhessenek.

Ha a Teremtőnk, Jehova Isten az ember szívébe adta azt a vágyat, hogy örökké éljen, logikus, hogy azt is feltárja, hogy ez a vágy hogyan teljesülhet be. A Biblia elmondja, hogy a Teremtőnek az a magasztos szándéka, hogy az engedelmes emberek örökké éljenek a paradicsomi földön. „Az igazságosak öröklik a földet, és örökké rajta lakoznak” – mondja az ihletett zsoltár, melyet Dávid király jegyzett le (Zsoltárok 37:29). Isten örökkévaló szándékához elválaszthatatlanul hozzátartozik az az alapvető bibliai tanítás, hogy a halottak feltámadnak (Cselekedetek 24:15; 1Korintusz 15:16–19).

A feltámadás biztos reménység

A Bibliában nyolc olyan személyről olvashatunk, akik a földön feltámadtak, és ezeknek a feltámadásoknak szemtanúi is voltak. * Ezekben az esetekben feltámadás történt, nem pedig reinkarnáció. Akiket életre keltettek, azokat rögtön felismerték a családtagjaik és a barátaik. A rokonoknak egyszer sem kellett felkutatniuk az összes újszülöttet, hogy megpróbálják kideríteni, vajon az egyik csecsemőben rejtőzködik-e az elhunyt reinkarnálódott lelke (János 11:43–45).

Megnyugtató, amit Isten Szava ír, hogy a halottak túlnyomó többsége fel fog támadni Isten új világában, mely hamarosan felváltja ezt a gonosz világot itt a földön (2Péter 3:13, 14). Jehova a korlátlan és tökéletes emlékezetében emberek milliárdjainak a jellemét őrzi, és emlékszik az életük minden mozzanatára. Ő egy olyan Isten, aki még az összes csillag nevét is tudja (Zsoltárok 147:4; Jelenések 20:13). Amikor az új világban visszahozza az életbe az emberek egymást követő generációit, mindenki vissza tudja majd vezetni a leszármazási vonalát, és személyesen megismerheti az elődeit. Micsoda lenyűgöző, lélegzetelállító kilátás!

^ 13. bek. A Mit tanít valójában a Biblia? című könyv 6. fejezete („Hol vannak a halottak?”) bővebben foglalkozik ezzel a témával; Jehova Tanúi kiadványa.

^ 18. bek. A nyolc beszámolót a következő versek tartalmazzák: 1Királyok 17:17–24; 2Királyok 4:32–37; 13:20, 21; Lukács 7:11–17; 8:40–56; János 11:38–44; Cselekedetek 9:36–42; 20:7–12. Miközben olvasod a történeteket, figyeld meg, hogy ezeknek a feltámadásoknak számos szemtanúja volt. A kilencedik beszámoló Jézus Krisztus feltámadását írja le (János 20:1–18).