Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY 2012. SZEPTEMBER 

Tudtad?

Tudtad?

Hogyan továbbították a leveleket a bibliai időkben?

Perzsa lovas futár

Perzsiában az államigazgatással kapcsolatos leveleket a birodalomban kiépített postahálózat továbbította. A bibliai Eszter könyve leírja, hogyan működött ez a hálózat: „[Márdokeus] Ahasvérus király nevében írt, a király pecsétgyűrűjével pecsételte le, és az írott okmányokat lovas futárok keze által küldte szét, akik a királyi ménes postalovain, sebes kancák fiain nyargaltak” (Eszter 8:10). A Római Birodalomban is működött postaszervezet, amely közigazgatási és katonai célokat szolgált.

A magánküldeményeket, mint például azokat a leveleket, melyeket Pál apostol vagy mások írtak, a postahálózat nem továbbította. Ha valaki tehetős volt, akkor egy szolgával küldte el a leveleit. Ám a legtöbben azokat az ismerőseiket kérték meg erre a feladatra, akik éppen oda tartottak, ahova a levelet küldték, de akár még idegenekre is rábízták a küldeményeket. Családtagokat, barátokat, katonákat vagy kereskedőket egyaránt megbíztak a küldemények eljuttatásával. A feladónak persze fontos volt, hogy a levél továbbítója megbízható legyen, sértetlenül eljuttassa a levelet a címzettnek. A Bibliából arra következtethetünk, hogy Pál a levelei közül néhányat olyan keresztény társaira bízott, akik éppen úton voltak (Efézus 6:21, 22; Kolosszé 4:7).

Mivel és hogyan kereskedtek az ókori Izraelben?

Dombormű egy gyümölcspiacról

A nemzet gazdasága a növénytermesztésre, az állattenyésztésre és a kereskedelemre épült. A Biblia megemlít néhány városkaput, ahol piacok voltak, például a Juh, Hal és Cserép kaput (Nehémiás 3:1, 3; Jeremiás 19:2). A nevüket valószínűleg az után az áru után kapták, melyhez az ott lévő piacon lehetett hozzájutni. A Szentírásban olvashatunk még a Jeruzsálemben levő pékek utcájáról, és számtalan árucikkről is (Jeremiás 37:21).

Mit mondhatunk az árakról? Egy bibliai szövegmagyarázat ezt írja: „Az évszázadok során az árak természetszerűen változtak, ezért nagyon nehéz megállapítani, hogy egy adott időben és helyen mennyibe került egy bizonyos árucikk.” Ám az ókori forrásokból, beleértve a Bibliát is, kiderül, hogy infláció már abban az időben is volt. Vegyük például a rabszolgák árát, akikkel gyakran kereskedtek az ókorban. Józsefet „húsz ezüstért”, valószínűleg ezüstsekelért adták el, ami az i. e. XVIII. században egy rabszolga átlagos ára volt (1Mózes 37:28). Háromszáz évvel később ez az összeg 30 sekelre emelkedett (2Mózes 21:32). Az i. e. VIII. században már 50 sekelért adtak egy rabszolgát (2Királyok 15:20). Kétszáz évvel később, a perzsa uralom idején pedig már legalább 90 sekelt kellett fizetni egy rabszolgáért. Nyilvánvaló, hogy az árak növekedése már korábban is probléma volt, nem csak napjainkban.