Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2015. DECEMBER 

Az Új világ fordítás 2013-as kiadása

Az Új világ fordítás 2013-as kiadása

AZ ÉVEK során többször is átdolgozták A Szentírás új világ fordítását, de a 2013-as revideálás volt az eddigi legátfogóbb. Most például 10 százalékkal kevesebb angol szó van a fordításban. Megváltozott néhány fontos bibliai kifejezés, bizonyos fejezetek versszerűen lettek szedve, és magyarázó lábjegyzeteket fűztek a szöveghez. Ebben a cikkben nem lehetséges az összes változásról szót ejteni, de azért vegyünk nagyító alá néhány főbb kiigazítást.

Mely fontos bibliai kifejezések változtak? Ahogyan az előző cikkben már említettük, másként lett visszaadva a „seol”, „hádesz” és „lélek” szó. Ezeken kívül még számos kifejezés fordítása módosult.

A „megfeszít” jelentésű angol szó helyett az „oszlopon kivégez” és az „oszlopra szegez” kifejezéseket használják, nehogy valakiben téves elképzelés alakuljon ki Jézus kivégzési módjáról (Máté 20:19; 27:31). A „laza viselkedés” helyett a „gátlástalan viselkedés” kifejezés szerepel. Ez közvetíti az arcátlan magatartás gondolatát, amelyet a görög szó sugall. A korábban használt „hosszú szenvedés” kifejezésről (magyarul „hosszútűrés”) sokaknak az jutott eszébe, hogy valaki sokáig szenved; a „türelem” szó megfelelőbben adja vissza a helyes értelmet. A „dorbézolás” szót felváltotta a ma már jobban érthető „vad parti” kifejezés (Gal 5:19–22). A „szerető-kedvesség” helyén a „lojális szeretet” áll, ami pontos fordítása az eredeti kifejezésnek, melyet a Bibliában gyakran a „hűség” mellett említenek (Zsolt 36:5; 89:1).

Bizonyos kifejezéseket, melyeket eddig következetesen, egy szóval adtak vissza, most a szövegkörnyezetnek megfelelően fordítanak. Például a héber ʽoh·lamʹ szót korábban legtöbbször a „meghatározatlan ideig” kifejezéssel fordították, de ez a szó azt is jelentheti, hogy ’örökké’. Figyeld meg, hogyan érinti ez többek között a Zsoltárok 90:2 és a Mikeás 5:2 fordítását.

A „mag” szóval fordított héber és görög kifejezések gyakran előfordulnak a Szentírásban, mind szó szerinti, mezőgazdasági jelentésben, mind átvitt értelemben, „utód” jelentésben. Az Új világ fordítás korábbi kiadásai mindenhol a „mag” szót használták, így az 1Mózes 3:15-ben is. Ma már azonban nem használatos ez a szó „utód” értelemben,  ezért az 1Mózes 3:15-ben és a vele összefüggő versekben már az „utód” szó szerepel az átdolgozott kiadásban (1Móz 22:17, 18; Jel 12:17). A többi helyen a szövegkörnyezetnek megfelelően adták vissza ezeket a kifejezéseket (1Móz 1:11; Zsolt 22:30; Ézs 57:3).

Miért változtattak sok szó szerinti fordításon? Az átdolgozott kiadás A1 függeléke szerint egy jó bibliafordítás „a szavak és kifejezések helyes értelmét közvetíti, amikor a szó szerinti fordítás torzítaná vagy elhomályosítaná a jelentést”. Azokat az idiómákat, amelyek más nyelveken is érthetőek, megtartották. Például a Jelenések 2:23-ban a „szíveket kutatja” kifejezés sok nyelven értelmes. De ugyanebben a versben a „veséket kutatja” kifejezés már nem mond semmit az olvasónak, ezért a „vesék” szót a „legbelsőbb gondolatok” megfogalmazás váltotta fel, mely az eredeti kifejezés értelmét közvetíti. Ehhez hasonlóan az 5Mózes 32:14-ben szereplő „búza veséjének a kövérje” idióma most világosabban lett fordítva: „a legjobb minőségű búza”. Ugyanígy a legtöbb nyelven a „körülmetéletlen az ajkam” szókép sokkal kevésbé érthető, mint az, hogy „nehezen beszélek” (2Móz 6:12).

Miért fordítják most „izraelitáknak” és „apátlan gyermekeknek” az „Izrael fiai” és az „apátlan fiúk” kifejezést? A héber nyelv lehetőséget ad a hím- és a nőnem megkülönböztetésére. De vannak olyan hímnemű kifejezések, amelyek férfiakra és nőkre egyaránt utalhatnak. Például bizonyos versek szövegkörnyezetéből kiderül, hogy az „Izrael fiai” kifejezés férfiakra és nőkre is vonatkozik, ezért most legtöbbször az „izraeliták” kifejezéssel adják vissza (2Móz 1:7; 35:29; 2Kir 8:12).

Ehhez hasonlóan a „fiak” jelentésű hímnemű héber szót az 1Mózes 3:16-ban az Új világ fordítás korábbi kiadásai is a „gyermekek” szóval adták vissza. A 2Mózes 22:24-ben azonban változtattak a kifejezésen, és most ez áll a versben: „gyermekeitek [héberül „fiaitok”] apátlan árvák” lesznek. Más esetekben is alkalmazták ezt az elvet, így az „apátlan fiú” kifejezést „apátlan gyermekre” vagy „árvára” változtatták (5Móz 10:18; Jób 6:27). Egyébként a görög Septuaginta is hasonló megoldással él. Ennek kapcsán változott meg a Prédikátor 12:1-ben a „fiatal férfikorod napjai” kifejezés is, mely most így hangzik: „ifjúságod napjai”.

Miért egyszerűsítették számos héber ige fordítását? A héberben az igék két fő állapotban lehetnek: befejezetlen és befejezett állapotban. Az előbbi folyamatos cselekvésre utal, az utóbbi pedig befejezettre. Az Új világ fordítás korábbi kiadásai a befejezetlen héber igéket következetesen egy főigével és egy segédigével – például az „elkezd” segédigével – adták vissza, hogy jelezzék a cselekvés folyamatos vagy ismétlődő voltát. * A befejezett cselekvés jelölésére pedig nyomatékosító kifejezéseket használtak, mint amilyen a „bizony”, „biztosan” és „valóban”.

A 2013-as kiadásban már csak akkor használnak ilyen kifejezéseket, ha azok hozzátesznek a jelentéshez. Azt például nem kell hangsúlyozni, hogy Isten többször is mondta, hogy „legyen világosság”, ezért a befejezetlen állapotú „mond” igét  nem fordították folyamatos cselekvésként (1Móz 1:3). De mivel Jehova nyilvánvalóan többször is szólt Ádámhoz, az 1Mózes 3:9-ben még mindig használnak egy segédigét ennek érzékeltetésére. Általánosságban elmondható, hogy az igéket egyszerűbben fordították, és inkább magára a cselekvésre összpontosítottak, nem arra, hogy a héberben befejezetlen vagy befejezett cselekvésről van-e szó. Így sikerült a héber nyelv tömörségét is visszatükrözni.

Az eredeti stílussal összhangban több fejezetet szedtek versszerűen

Miért van most több fejezet versszerűen szedve? A Biblia számos része eredetileg verses formában íródott. A mai nyelvekben a versekre jellemző a rímelés, ám a héber költészetben a versek legfontosabb elemei a párhuzamok és az ellentétek. A ritmust pedig nem a rímek adják, hanem a gondolatok logikus sorrendje.

Az Új világ fordítás korábbi kiadásaiban Jób könyvét és a Zsoltárokat versszerűen szedték, hogy látszódjon, hogy ezeket eredetileg éneklésre, illetve szavalásra szánták. Így kiemelkedtek a nyomatékosító költői eszközök, és könnyebb is volt megjegyezni a szöveget. A 2013-as kiadásban a Példabeszédek könyvét, az Énekek énekét és a prófétai könyvek sok fejezetét is versszerűen szedték, mivel ezek eredetileg költemények voltak. Így szembetűnőbbek a párhuzamok és az ellentétek. Egy példa erre az Ézsaiás 24:2, ahol minden sorban egy ellentétet találunk, továbbá a sorok egymásra épülnek, és kiemelik, hogy senki sem kerülheti el Isten ítéletét. Az olvasóban az ilyen verses forma láttán tudatosul, hogy az író nem egyszerűen ismételte önmagát, hanem költői eszközökkel adott hangsúlyt Isten üzenetének.

A héberben nem annyira nyilvánvaló a különbség a próza és a vers között, ezért a bibliafordítások is eltérnek azt illetően, hogy mely szakaszokat szedik versszerűen. Ebben az is közrejátszik, hogy a fordító hogyan ítéli meg az adott szövegrészt. Olyan is van, hogy prózai részek költői nyelvezeten vannak megfogalmazva, és szóképeket, szójátékokat vagy párhuzamokat tartalmaznak, hogy nyomatékot adjanak egy gondolatnak.

Az átdolgozott kiadásban minden bibliai könyv elején található egy összefoglaló. Ez különösen hasznos az Énekek énekénél, mivel azonosítja ennek az ókori költeménynek a szereplőit, akik felváltva beszélnek.

Milyen hatással volt a revideálásra az eredeti nyelvű kéziratok tanulmányozása? Az Új világ fordítás eredetileg a héber maszoréta szövegen, valamint Westcott és Hort széles körben elfogadott görög szövegén alapult. Ám ahogy mélyebb betekintést lehetett nyerni az ókori bibliai kéziratokba, bizonyos bibliaversek más megvilágításba kerültek. Például hozzáférhetővé váltak a holt-tengeri tekercsek másolatai, és több görög kéziratot tudtak tanulmányozni, mint korábban. Sok kézirat digitalizált formában is elérhető, így könnyebb elemezni a kéziratok közötti eltéréseket, és meghatározni, hogy a héber vagy a görög szövegnek melyik változatát lehet leginkább alátámasztani. Az Új világ fordítás készítői mindezeknek köszönhetően közelebbről is meg tudtak vizsgálni bizonyos verseket, és olykor változtattak a szövegen.

Nézzünk egy példát. A 2Sámuel 13:21 a görög Septuaginta fordítás szerint a következő szavakat is tartalmazza: „De nem akarta megsérteni a fia, Amnon érzéseit, mivel szerette, mert az elsőszülötte volt.” Az Új világ fordítás korábbi kiadásaiban nem voltak benne ezek a szavak, mivel a maszoréta szövegben nem találhatók meg. A holt-tengeri tekercsekben viszont benne vannak, így most a 2013-as átdolgozott kiadásba is bekerültek. Hasonló okokból foglalták bele Isten nevét a Sámuel első könyvébe öt helyen. Ezenkívül a görög szövegek tanulmányozása kapcsán megváltoztatták a Máté 21:29–31-ben a gondolatok sorrendjét. Tehát bizonyos változtatásoknak a különböző kéziratokból származó bizonyítékok képezték az alapját, azaz nem ragaszkodtak szigorúan egyetlen görög alapszöveghez.

Most csupán néhány változásról ejtettünk szót, melyek olvasmányosabbá és érthetőbbé teszik a Bibliát azoknak, akik szerint az Új világ fordítás Isten ajándéka.

^ 10. bek. Lásd A Szentírás új világ fordítása jegyzetekkel című angol fordítás 3C függelékét.