Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2015. DECEMBER 

Jehova meg fog erősíteni

Jehova meg fog erősíteni

„Jehova megerősíti őt betegágyán” (ZSOLT 41:3)

ÉNEKEK: 23., 138.

1–2. Mi vetődhet fel bennünk, és milyen bibliai példák juthatnak az eszünkbe?

TALÁN már előfordult veled, hogy azon gondolkodtál, felgyógyulsz-e a betegségedből, vagy hogy egy kedves családtagod vagy barátod felépül-e. Ha valaki súlyos betegséggel küzd, akkor természetes, hogy ilyesmin gondolkodik. Illés és Elizeus próféta idejében hasonló kérdés fogalmazódott meg két királyban. Aháb és Jezabel fia, Aházia király balesetet szenvedett, és kíváncsi volt rá, hogy fel fog-e épülni. Később, amikor a szír Ben-Hadád király nagyon beteg volt, szintén ezt kérdezte: „Felgyógyulok-e ebből a betegségből?” (2Kir 1:2; 8:7, 8).

2 Természetesen derűlátóak vagyunk, ha a saját állapotunkra vagy a szeretteinkére gondolunk. De sokan azon tűnődnek, hogy mit fog tenni értük Isten. Aházia és Ben-Hadád idejében Isten időnként olyan csodákat tett, melyekkel befolyásolta az emberek életét és egészségét. A prófétái által még halottakat is feltámasztott (1Kir 17:17–24; 2Kir 4:17–20, 32–35). Van okunk abban bízni, hogy valami hasonlót fog tenni napjainkban is?

3–5. Mire van hatalma Istennek és Jézusnak, és ez milyen kérdéseket vet fel?

3 Ahhoz nem fér kétség, hogy Istennek van hatalma  megváltoztatni valakinek az egészségi állapotát. Ezt a Biblia is megerősíti. Időnként némelyeket büntetésből betegséggel sújtott, például Ábrahám napjaiban a fáraót, később pedig Mózes nővérét, Mirjamot (1Móz 12:17; 4Móz 12:9, 10; 2Sám 24:15). Isten figyelmeztette az izraelitákat, hogy ha hűtlenek lesznek, mindenféle „betegséget és járványt” hoz rájuk (5Móz 28:58–61). Mindamellett Jehova arra is képes volt, hogy megszüntessen egy betegséget, vagy megakadályozza a kialakulását (2Móz 23:25; 5Móz 7:15). Amikor Jób annyira beteg volt, hogy meg akart halni, Isten meggyógyította (Jób 2:7; 3:11–13; 42:10, 16).

4 Nem kétséges, hogy Istennek van hatalma hozzá, hogy közbelépjen, és kigyógyítson valakit a betegségéből. A Fia szintén képes erre. Olvashatunk arról, hogy Jézus csoda útján meggyógyított leprásokat, epilepsziásokat, vakokat és bénákat (olvassátok fel: Máté 4:23, 24; Ján 9:1–7). Milyen bátorító arra gondolni, hogy az általa végrehajtott gyógyítások ízelítőt adtak abból, hogy mit fog tenni nagyobb mértékben az új világban. Akkor „egyetlen lakos sem mondja majd: »Beteg vagyok«” (Ézs 33:24).

5 De vajon most várhatjuk Istentől vagy Jézustól, hogy csoda útján bárkit meggyógyítson? Hogyan gondolkodjunk, ha súlyos betegséggel vagy testi fogyatékossággal kell küzdenünk, és mire figyeljünk?

„MEGERŐSÍTI ŐT BETEGÁGYÁN”

6. Mit tudunk a gyógyítások ajándékairól, melyeket Isten megadott néhány első századi kereszténynek?

6 A Bibliából tudjuk, hogy Isten az első században felruházott néhány felkent keresztényt azzal a képességgel, hogy csodákat tudjanak végrehajtani (Csel 3:2–7; 9:36–42). A szellem különböző ajándékai között voltak a „gyógyítások ajándékai” is (1Kor 12:4–11). De ezek és más ajándékok, például a nyelveken szólás vagy a prófétálás, kis idő elteltével megszűntek (1Kor 13:8). Ma már nincsenek ilyen ajándékok. Éppen ezért nincs okunk azt várni, hogy Isten csoda folytán meggyógyítson minket vagy a szeretteinket.

7. Miről biztosít minket a Zsoltárok 41:3?

7 Noha csodát nem várhatunk, Isten meg tud minket vigasztalni, valamint bölcsességet ad és támogat, amikor betegek vagyunk. Ezt a múltban élt szolgái is tapasztalták. Dávid király ezt írta: „Boldog, aki törődik a szegénnyel; Jehova a baj napján segít megmenekülnie. Jehova őrködik felette, és életben tartja” (Zsolt 41:1, 2). Tisztában vagyunk vele, hogy ha valaki Dávid napjaiban törődött a szegényekkel, attól még nem kapott vég nélküli életet. Dávid tehát nem arra gondolt, hogy egy figyelmes ember csoda útján örökké élhet. Inkább azt kell értenünk ezeken az ihletett szavakon, hogy Isten segít az ilyen embernek. De hogyan? Dávid ezt így magyarázta meg: „Jehova megerősíti őt betegágyán; egész ágyát megváltoztatod betegsége idején” (Zsolt 41:3). Igen, akik törődtek a szegényekkel, számíthattak rá, hogy Isten odafigyel rájuk és az igazságos tetteikre. És az Istentől kapott testük öngyógyító ereje talán hozzájárult ahhoz, hogy jobban legyenek és felépüljenek.

8. A Zsoltárok 41:4 szerint mit kért Dávid Jehovától?

8 Dávid így írt arról, amit korábban átélt: „Én pedig ezt mondtam: »Ó, Jehova, légy kegyes hozzám! Gyógyítsd meg lelkemet, mert vétkeztem ellened«” (Zsolt 41:4). Talán arra az időszakra gondolt vissza, amikor Absolon megpróbálta megszerezni a trónt, miközben ő beteg volt, és nem tudta kézben tartani az eseményeket. Noha Isten megbocsátott neki, Dávid  nem felejtette el a Betsabéval elkövetett bűnét és annak következményeit (2Sám 12:7–14). Ennek ellenére biztos volt benne, hogy Isten meg fogja őt erősíteni a betegágyán. De vajon arra kérte Istent, hogy csoda útján gyógyítsa meg és hosszabbítsa meg az életét?

9. a) Miben különbözött Dávid és Ezékiás király esete? b) Mire számíthatott Dávid Jehovától?

9 Évekkel később Isten úgy döntött, hogy meggyógyítja Ezékiás királyt, aki „halálosan megbetegedett”. Ebben a rendkívüli esetben Isten közbelépett, és Ezékiás még 15 évig élt, miután felépült (2Kir 20:1–6). Dávid azonban nem azt kérte Istentől, hogy tegyen csodát, és gyógyítsa meg. A szövegkörnyezetből arra következtethetünk, hogy Dávid azt szerette volna, ha Isten ugyanúgy segítene neki, ahogyan annak is, aki törődik a szegényekkel, és megerősítené a betegágyán. Mivel Isten megbocsátotta a bűnét, kérhette, hogy vigasztalja meg, támogassa, és segítsen neki, hogy a teste öngyógyító ereje által felépüljön (Zsolt 103:3). Ezt mi is kérhetjük Istentől.

10. Milyen következtetést vonhatunk le abból, ami Trofimusszal és Epafroditusszal történt?

10 Ahogyan Dávid nem gyógyult meg csoda útján, és nem lett jelentősen meghosszabbítva az élete, úgy Trofimusszal sem történt ilyesmi, aki Pál egyik munkatársa volt. Tudjuk, hogy Pál időnként hatalmat kapott arra, hogy betegeket gyógyítson. (Olvassátok fel: Cselekedetek 14:8–10.) Például amikor „Publiusz apja láztól és vérhastól gyötörve feküdt”, Pál „imádkozott, rátette a kezét, és meggyógyította” (Csel 28:8). Trofimusszal azonban, aki elkísérte őt egy misszionáriusi útjára, ezt nem tette meg (Csel 20:3–5, 22; 21:29). Amikor Trofimusz megbetegedett, és nem tudott továbbmenni Pállal, Pál nem gyógyította meg, hanem Milétuszban hagyta, hogy felépüljön (2Tim 4:20). Amikor Pál jó barátja, Epafroditusz „megbetegedett, annyira, hogy már-már halálán volt”, a Biblia nem utal arra, hogy Pál csoda útján meggyógyította volna (Fil 2:25–27, 30).

LEGYÜNK KIEGYENSÚLYOZOTTAK

11–12. Miért tudott Lukács igazi segítségére lenni Pálnak, és mit mondhatunk Lukács végzettségéről?

11 „Lukács, a szeretett orvos”, a Cselekedetek könyvének az írója, szintén Pállal utazott (Kol 4:14; Csel 16:10–12; 20:5, 6). Lukács biztosan adott orvosi tanácsokat Pálnak, és másoknak is, akik velük tartottak a misszionáriusi útjukon, és ha kellett, kezelte is őket. Miért volt erre szükség? Mert még Pál is megbetegedett utazás közben (Gal 4:13). Lukács szakszerű segítséget nyújtott, ami összhangban volt Jézus szavaival: „Akik egészségesek, azoknak nincs szükségük orvosra, akik viszont betegségben szenvednek, azoknak igen” (Luk 5:31).

12 A Biblia nem ír arról, hogy Lukács mikor és hol kapott egészségügyi képzést. Egyesek szerint Pál azért beszélt a Kolosszéban élő keresztényeknek Lukácsról mint orvosról, mert ismerték. Érdekes, hogy a közeli Laodiceában volt egy orvosokat képző iskola. Bárhol tanult is Lukács, ő nem csak egy laikus volt, aki egészséggel kapcsolatos tanácsokat osztogatott, hanem egy képzett orvos. Ez egyértelmű azokból a szakkifejezésekből, melyeket az evangéliumokban és a Cselekedetek könyvében használt, és abból is, hogy mennyire kiemelte azokat az alkalmakat, amikor Jézus betegeket gyógyított.

13. Hogyan gondolkodhatunk kiegyensúlyozottan az egészséggel kapcsolatos tanácsokról?

13 Napjainkban nem számíthatunk rá,  hogy egy keresztény társunk a „gyógyítások ajándékai” által meggyógyítson. De előfordulhat, hogy néhány jó szándékú testvér vagy testvérnő kéretlenül egészséggel kapcsolatos tanácsokkal lát el minket. Igaz, némelyek talán csupán általános, gyakorlatias javaslatokat adnak. Pál is ezt tette, amikor Timóteusznak gyomorbántalmai voltak, talán a szennyezett víz miatt. * (Olvassátok fel: 1Timóteusz 5:23.) Ez azonban nem ugyanaz, mint amikor egy keresztény társunk valamilyen gyógynövényre, szerre vagy étrendre akar rábeszélni minket, mely nem biztos, hogy használ, sőt akár árthat is. Időnként ilyesmi hangzik el: „Az egyik rokonommal is ez volt, és ő ettől jobban lett.” Akármennyire jó szándékú is egy tanács, ne feledjük, hogy még egy közismert gyógyszernek vagy kezelésnek is lehetnek kockázatai. (Olvassátok fel: Példabeszédek 27:12.)

LEGYÜNK ÓVATOSAK

14–15. a) Hogyan használják ki némelyek a beteg embereket? b) Hogyan segít a Példabeszédek 14:15, ha egészséggel kapcsolatos javaslatokat kapunk?

14 Az természetes, hogy szeretnénk egészségesek lenni, hogy élvezhessük az életet, és teljes mértékben kivehessük a részünket Isten szolgálatából. De tudjuk, hogy tökéletlenek vagyunk, ami együtt jár azzal, hogy megbetegedhetünk. Ha ez megtörténik, általában sokféle gyógymód és kezelés közül választhatunk. Mindenkinek joga van eldönteni, hogy mit fogad el. Sajnos ebben a kapzsi világban sokan hasznot húznak a beteg emberekből. Olyan „kezeléseket” vagy „gyógymódokat” kínálnak pénzért, melyeket hazugságokkal vagy állítólagos bizonyítékokkal támasztanak alá. Egyes személyek vagy cégek drága termékeket ajánlanak, hogy nagy haszonra tegyenek szert. Egy beteg embernek, aki kétségbeesetten szeretne meggyógyulni, vagy legalább tovább életben maradni, vonzónak tűnhetnek ezek a „megoldások”. De ne feledjük, amit Isten Szava ír: „A tapasztalatlan hisz minden szónak, de az eszes meggondolja lépteit” (Péld 14:15).

15 „Az eszes” ember különösen óvatos, ha az a bizonyos „szó”, vagyis javaslat olyan személytől származik, akinek vitatható a képzettsége. Érdemes elgondolkodni: „Azt mondja, hogy ez a vitamin, gyógynövény vagy étrend segített valakinek. De vannak erre megbízható tanúk? Minden ember más. Alapos okkal bízhatok benne, hogy nekem is segíteni fog? Nem kellene jobban utánanéznem a dolognak, vagy konzultálnom valakivel, akinek van szakképesítése ezen a területen?” (5Móz 17:6).

16. Milyen kérdéseket érdemes átgondolnunk?

16 Isten Szava arra buzdít minket, hogy „józan gondolkodással. . . éljünk e jelenlegi világrendszer közepette” (Tit 2:12). A józan gondolkodás különösen fontos, ha egy diagnosztikai módszer vagy terápia furcsának vagy rejtélyesnek tűnik. El tudják mondani megnyugtató részletességgel, hogyan működik a vizsgálat vagy a kezelés? Összhangban van az ismert tényekkel, és több szakképzett személy is megbízhatónak tartja? (Péld 22:29). Vagy az érvek helyett az érzelmek dominálnak? Azt mondhatják, hogy amit ajánlanak, azt egy távoli, félreeső helyen fedezték fel vagy alkalmazzák, és ezért nem folytak vele modern kísérletek. De bizonyít-e ez bármit is, sőt, logikusan hangzik egyáltalán? Néhány diagnosztikai eszköz vagy kezelési mód esetében valamilyen „titkos anyagról” vagy „a test belső energiájáról” beszélnek. Ilyenkor nagyon elővigyázatosnak  kell lennünk, hiszen Isten óva int minket „a rejtelmes erők” alkalmazásától és az okkultizmust gyakorlóktól (Ézs 1:13; 5Móz 18:10–12).

„LEGYETEK JÓ EGÉSZSÉGBEN!”

17. Milyen természetes vágyunk van?

17 Az első századi vezetőtestület egy fontos levelet küldött a gyülekezeteknek. Miután felsoroltak néhány dolgot, melyektől a keresztényeknek tartózkodniuk kell, így fejezték be a levelüket: „Ha gondosan megőrzitek magatokat ezektől, jól lesz dolgotok. Legyetek jó egészségben!” (Csel 15:29). Ez a jókívánság egy udvariassági formula volt, amelyet úgy is lehetne fordítani, hogy „legyetek erősek”. Egyértelmű, hogy mindannyian szeretnénk jó egészségnek örvendeni, és erősek lenni, miközben nagy Istenünket szolgáljuk.

Szeretnénk jó egészségnek örvendeni, és erősek lenni, miközben Istent szolgáljuk (Lásd a 17. bekezdést.)

18–19. Mi vár ránk az új világban?

18 Amíg ez a jelenlegi világrendszer fennáll, és tökéletlenek vagyunk, szembe kell néznünk betegségekkel. Nem várhatjuk, hogy csoda útján meggyógyuljunk. Ám a Jelenések 22:1, 2 arról az időről ír, amikor teljes mértékben meg fogunk gyógyulni. János apostol látomásban látta „az élet vizének folyóját”, és az élet fáit, melyeknek a levelei „a nemzetek gyógyítására valók”. Itt nem arra utalt, hogy ezeknek a leveleknek valamiféle gyógyhatásuk lesz, hanem arra, hogy Jehova Jézus által örök életet ad az engedelmes embereknek. Milyen szép jövő áll előttünk! (Ézs 35:5, 6).

19 Miközben várjuk, hogy ez megvalósuljon, tudjuk, hogy Jehova személy szerint érdeklődik irántunk, akkor is, amikor betegek vagyunk. Dávidhoz hasonlóan mi is biztosak lehetünk benne, hogy Isten meg fog erősíteni minket a betegségünk idején. És mi is kijelenthetjük: „Engem pedig támogatsz, mert feddhetetlen vagyok, és színed elé állítasz időtlen időkre” (Zsolt 41:12).

^ 13. bek. Egy könyv ezt írja: „A kísérletek azt bizonyítják, hogy a tífuszt és más súlyos betegségeket kiváltó kórokozók gyorsan elpusztulnak a borban” (The Origins and Ancient History of Wine).