Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2015. MÁJUS 

Legyünk együtt érzők, mint az, aki örök életet ígér

Legyünk együtt érzők, mint az, aki örök életet ígér

„Legyetek tehát az Isten utánzóivá mint szeretett gyermekek” (EF 5:1)

1. Milyen képesség teszi lehetővé, hogy „Isten utánzóivá” válhassunk?

JEHOVA megadta nekünk azt a képességet, hogy bele tudjuk képzelni magunkat mások helyzetébe. Ezt még akkor is meg tudjuk tenni, ha személyesen nem éltük át azt, amit ők. (Olvassátok fel: Efézus 5:1, 2.) Hogyan használhatjuk fel bölcsen ezt a képességünket? És mire kell vigyáznunk, hogy ne ártsunk vele magunknak?

2. Milyen hatással van Jehovára az, amikor látja a szenvedésünket?

2 Jehova ígérete szerint egy csodálatos, szenvedés nélküli jövő vár ránk. A hűséges felkentek halhatatlanságot kapnak az égben, Jézus lojális más juhai pedig örök életet a földön (Ján 10:16; 17:3; 1Kor 15:53). Addig is, Jehova átérzi a szenvedéseinket, mint ahogy azt is átérezte, milyen megpróbáltatásokat éltek át az izraeliták Egyiptomban. „Minden gyötrelmükben gyötrelmet élt át” (Ézs 63:9). Évszázadokkal később, amikor a zsidók a templom újjáépítésén dolgoztak, és az ellenségeik rettegésben tartották őket, Isten erről biztosította a népét: „aki titeket bánt, az a szemem fényét bántja” (Zak 2:8).  Ahogy egy édesanya szereti a kisbabáját, úgy Jehova is szereti és segíti a népét (Ézs 49:15). Igen, Jehova át tudja érezni mások helyzetét, és ezt a képességet nekünk is megadta (Zsolt 103:13, 14).

HOGYAN TÜKRÖZTE VISSZA JÉZUS ISTEN SZERETETÉT?

3. Miből látszik, hogy Jézus együtt érző volt?

3 Jézus még akkor is átérezte mások szenvedését, ha személyesen nem élte át azt, amit ők. A vallási vezetők félelemben tartották a népet. Ember alkotta szabályokkal félrevezették és megterhelték őket (Máté 23:4; Márk 7:1–5; Ján 7:13). Bár Jézust nem tudták megfélemlíteni vagy félrevezetni, ő mégis át tudta érezni az emberek helyzetét. „Amikor látta a sokaságot, szánalmat érzett irántuk, mert elcsigázottak és hányatott sorsúak voltak, mint a pásztor nélküli juhok” (Máté 9:36). Az Atyjához hasonlóan Jézust is szeretet és együttérzés jellemezte (Zsolt 103:8).

4. Mire indította Jézust mások szenvedése?

4 Jézus átérezte az emberek szenvedését, és a szeretete arra indította, hogy segítsen rajtuk. Tökéletesen visszatükrözte az Atyja szeretetét. Egyszer, egy kimerítő prédikáló körút után Jézus és az apostolai meg akartak pihenni egy félreeső helyen. De amikor Jézus meglátta a rá várakozó tömeget, megesett a szíve az embereken, „és kezdte őket sok mindenre tanítani” (Márk 6:30, 31, 34).

HOGYAN LEHETÜNK OLYAN SZERETETTELJESEK, MINT JEHOVA?

5–6. Hogyan bánhatunk másokkal olyan szeretettel, mint Jehova? Mondj egy példát! (Lásd a képet a cikk elején.)

5 Hogyan bánhatunk másokkal olyan szeretettel, mint Jehova? Nézzünk egy példát! Egy fiatal keresztény, akit most nevezzünk Alexnek, elgondolkodik egy idős testvér helyzetén. A testvér már nem lát jól, és nehezen tud járni, ezért nem könnyű részt vennie a házról házra végzett munkában. Alexnek eszébe jutnak Jézus szavai: „ahogy akarjátok, hogy az emberek veletek tegyenek, ugyanúgy tegyetek ti is velük” (Luk 6:31). Eltűnődik azon, hogy mit is jelent ez, ezért felteszi magának a kérdést: „Én mit szeretnék, hogyan bánjanak velem mások? Hát én azt szeretném, ha fociznának velem.” De az idős testvér már nem tud focizni. Alexnek valójában azon kell elgondolkodnia, hogy minek örülne akkor, ha az idős testvér helyében lenne.

6 Bár Alex még fiatal, képes beleélni magát egy idős helyzetébe. Ahogy időt tölt a testvérrel, és figyelmesen hallgatja, lassanként kezdi megérteni, milyen lehet neki az, hogy már nem látja jól a Bibliát, és hogy nehezen tud házról házra prédikálni. Mivel átérzi a testvér helyzetét, azt is látja, mit tehetne érte, és akar is segíteni rajta. Tegyünk mi is így. Ahhoz, hogy olyan szeretettel tudjunk bánni másokkal, mint Jehova, bele kell képzelnünk magunkat a helyzetükbe (1Kor 12:26).

Jehovához hasonlóan bánjunk szeretettel másokkal! (Lásd a 7. bekezdést.)

7. Mi kell ahhoz, hogy át tudjuk érezni mások fájdalmát?

7 Persze nem mindig könnyű átérezni mások fájdalmát. Sokan olyan nehézségekkel küzdenek, melyeket mi még nem éltünk át. Például vannak, akiknek egy sérülés, betegség vagy az időskor nehezíti meg az életét. Mások pánikrohamok, depresszió vagy a múltban átélt durva bánásmód miatt szenvednek. Megint mások vallásilag  megosztott vagy egyszülős családban élnek. Mindenkinek vannak problémái, gyakran olyanok, amelyeket mi személy szerint nem éltünk át. Hogyan mutathatunk szeretetet az ilyen személyek iránt? Ha figyelmesen meghallgatjuk őket, és próbáljuk megérteni az érzéseiket. Így arra érzünk majd indíttatást, hogy Jehova példáját követve, segítsünk rajtuk. Bár mindenkinek más-más segítségre van szüksége, mindenkit tudunk buzdítani, és mindenkinek tudunk gyakorlati segítséget nyújtani. (Olvassátok fel: Róma 12:15; 1Péter 3:8.)

LEGYÜNK OLYAN KEDVESEK, MINT JEHOVA!

8. Miért tudott Jézus kedvesen bánni az emberekkel?

8 Jézus azt mondta Istenről, hogy „ő kedves a hálátlanokhoz és gonoszokhoz” (Luk 6:35). Jézus visszatükrözte Isten kedvességét. Mi segített neki ebben? Az, hogy belegondolt abba, milyen hatással lehetnek a szavai és a tettei mások érzéseire. Például egyszer odament hozzá egy asszony, akiről köztudott volt, hogy bűnös életet él. Nagyon sírt, és „könnyeivel áztatta” Jézus lábát. Jézus felismerte, hogy az asszony megbánta a bűneit, és tudta, mennyire összetörne, ha elküldené. Ezért dicsérően beszélt róla, és megbocsátott neki. Ezt egy farizeus nem nézte jó szemmel, ám Jézus vele is kedvesen beszélt (Luk 7:36–48).

9. Hogyan lehetünk mi is olyan kedvesek, mint Isten? Mondj egy példát!

9 Mi hogyan lehetünk olyan kedvesek, mint Isten? Pál apostol ezt írta: „Az Úr rabszolgája pedig ne harcoljon, hanem legyen mindenkihez gyöngéd” (2Tim 2:24). Egy gyöngéd ember kényes helyzetekben is tapintatosan bánik másokkal, hogy ne bántsa meg őket. Gondold át, hogyan lehetsz kedves a következő helyzetekben: a főnököd nem jól végzi a munkáját; egy testvér több hónapi kihagyás után végül eljön az összejövetelre; a házigazda azt mondja, hogy nem ér rá beszélgetni; vagy a házastársad neked szegezi a kérdést: „Miért nem szóltál, hogy programod van szombaton?” Ha beleképzeljük magunkat a másik helyébe, és átgondoljuk, milyen hatással lehetnek rá a szavaink, tudni fogjuk, mit mondjunk vagy tegyünk, hogy Jehovához hasonlóan kedvesen bánjunk vele. (Olvassátok fel: Példabeszédek 15:28.)

VEGYÜNK PÉLDÁT BÖLCS ISTENÜNKRŐL!

10–11. Hogyan tehetünk szert Istentől jövő bölcsességre? Mondj egy példát!

10 Jehova végtelenül bölcs, és ha úgy akarja, képes részletekbe menően megmondani a jövőt. Bár mi nem tudjuk ilyen pontosan, hogy mi fog történni a jövőben, a képzelőerőnk segíthet abban, hogy mi is bölcsességre tegyünk szert. Hogyan? Úgy, ha elgondolkodunk azon, hová vezethetnek a tetteink. Az izraeliták elmulasztották ezt megtenni. Nem gondoltak bele, mi lesz a következménye az engedetlenségüknek, és arról is megfeledkeztek, hogy mennyi mindent tett értük Jehova. Mózes előre látta, hogy le fognak térni Jehova útjairól, ezért az egész nép füle hallatára ezt mondta: „Esztelen nemzet ez, kik közt nincs értelem. Ó, bárcsak bölcsek volnának! Akkor ezen elgondolkodnának. Átgondolnák, mi lesz majd a végük” (5Móz 31:29, 30; 32:28, 29).

11 Úgy tehetünk szert Istentől jövő bölcsességre, ha átgondoljuk, sőt magunk  elé képzeljük a tetteink lehetséges következményeit. Például ha egy keresztény ismerkedik valakivel, nem szabad alábecsülnie a nemi vágyak erejét. Ezért kerülnie kell mindent, ami veszélyeztetheti a Jehovával ápolt értékes kapcsolatát. Fogadjuk hát meg a következő ihletett tanácsot: „Eszes az, aki látja a bajt, és elrejtőzik, a tapasztalatlanok viszont mennek tovább, és elszenvedik a büntetést” (Péld 22:3).

NE HASZNÁLJUK ROSSZRA A KÉPZELŐERŐNKET!

12. Mikor lehet ártalmas a képzelőerőnk?

12 A képzelőerő olyan, mint a tűz. Ha a tűzzel megfelelően bánunk, hasznos dolgokra tudjuk felhasználni, például főzésre. De ha nem tartjuk ellenőrzés alatt, akkor nagy kárt okozhat, leéghet a házunk, és még az életünk is veszélybe kerülhet. Ha azon gondolkodunk, hogy hogyan utánozhatnánk Jehovát, akkor jó célra használjuk a képzelőerőnket. Ám ha helytelen dolgokon fantáziálgatunk, akkor árthatunk vele magunknak. Ha rendszeresen erkölcstelen gondolatok járnak a fejünkben, a vágyaink idővel tetteket fognak szülni, és tönkremehet a Jehovával ápolt barátságunk. (Olvassátok fel: Jakab 1:14, 15.)

13. Valószínűleg milyen életet képzelt el magának Éva?

13 Nézzük meg, mi vezetett oda, hogy Éva evett „a jó és rossz tudásának” a fájáról (1Móz 2:16, 17). A kígyó ezt mondta neki: „Bizony nem haltok meg. Mert Isten tudja, hogy amely napon esztek arról, megnyílik szemetek, és olyanok lesztek, mint Isten: tudni fogjátok, mi a jó és mi a rossz.” Éva elképzelte, mennyivel jobb lenne az élete, ha ő dönthetné el, hogy mi a jó és mi a rossz, és nem más mondaná meg neki. Azután „látta, hogy a fa termése evésre jó, olyan, ami vonzó a szemnek”. Hová vezetett ez? „Szakított a gyümölcséből, és evett belőle. Majd adott belőle a férjének is, amikor az vele volt, és ő is evett” (1Móz 3:1–6). Így Ádám által bejött „a világba a bűn, és a bűn által a halál” (Róma 5:12). Milyen katasztrofális vége lett annak, hogy Éva rosszra használta a képzelőerejét!

14. Hogyan segít a Biblia, hogy elkerüljük a nemi erkölcstelenséget?

14 Éva ugyan nem szexuális erkölcstelenséget követett el, de Jézus figyelmeztetett, hogy milyen veszélyes, ha erkölcstelen gondolatokon időzünk. Ezt mondta: „mindaz, aki kitartóan néz asszonyra, hogy szenvedélyre gyúljon  iránta, már házasságtörést követett el vele szívében” (Máté 5:28). Pál is így figyelmeztetett: „a test kívánságainak ne tervezzetek előre” (Róma 13:14).

15. Milyen kincseket gyűjtsünk, és miért?

15 Az is veszélyes, ha a gondolatainkat nem Isten szolgálata köti le, hanem az, hogy hogyan gazdagodhatnánk meg. A gazdag ember képzeletében a vagyon olyan, mint egy „védőfal” (Péld 18:11). Jézus egyszer elmondott egy szemléltetést, hogy érzékeltesse, milyen szánalmas helyzetben van az az ember, „aki önmagának kincset gyűjt, de Isten szemében nem gazdag” (Luk 12:16–21). Ha az égben gyűjtünk magunknak kincseket, örömet szerzünk Jehovának, és mi is boldogok leszünk, mivel tudjuk, hogy Isten helyeslően tekint ránk (Péld 27:11; Máté 6:20). És nincs is értékesebb annál, hogy jó kapcsolatban lehetünk Jehovával.

NE AGGODALMASKODJUNK!

16. Mi segíthet, hogy úrrá legyünk az aggodalmainkon?

16 Gondoljunk csak bele, milyen sok aggodalommal járna, ha minden erőnket arra fordítanánk, hogy a földön gyűjtsünk magunknak kincseket (Máté 6:19). Jézus egy szemléltetéssel rámutatott, hogy „ennek a világrendszernek az aggodalma és a gazdagság megtévesztő hatalma” megakadályozhatja, hogy a Királyságot tegyük az első helyre az életünkben (Máté 13:18, 19, 22). Akár a pénzről legyen szó, akár másról, vannak emberek, akik mindent a lehető legborúsabban látnak. De a túlzott aggodalmaskodás az egészségünkre is, és a Jehovával ápolt kapcsolatunkra is rossz hatással lehet. Bízz hát mindig Jehovában, és ne felejtsd el, hogy „a szív aggodalma meghajlásra készteti az embert, a jó szó pedig megvidámítja” (Péld 12:25). Ezért ha aggodalmak gyötörnek, beszélj egy hittársaddal, aki jól ismer téged, például a szüleiddel, a házastársaddal vagy egy jó barátoddal. Ha kiöntöd a szívedet valakinek, aki Jehova szemszögéből látja a dolgokat, az enyhíthet az aggodalmaidon.

17. Hogyan segít Jehova megküzdenünk az aggodalmainkkal?

17 Jehova mindenkinél jobban megérti, mit élünk át, amikor aggodalmak gyötörnek minket. Pál ezt írta: „Semmi miatt ne aggódjatok, hanem mindenben az ima és a könyörgés által hálaadással együtt tárjátok kéréseiteket az Isten elé; és az Isten békéje, amely felette áll minden gondolkodásnak, meg fogja őrizni szíveteket és gondolkodóképességeteket Krisztus Jézus által” (Fil 4:6, 7). Ezért ha nyugtalanít valami, gondolj arra, hogy a testvérek, a testvérnők, a vének, a hű rabszolga, az angyalok, Jézus és Jehova támogatnak, és segítenek, hogy a nehézségek idején se rendüljön meg a hited.

18. Milyen áldások származnak abból, ha jól használjuk a képzelőerőnket?

18 Ahogy láttuk, Jehova példáját követjük, ha a képzelőerőnk segítségével megpróbáljuk megérteni mások érzéseit (1Tim 1:11; 1Ján 4:8). Ha szeretettel bánunk másokkal, ha átgondoljuk mi lesz a következménye a tetteinknek, és ha kerüljük a túlzott aggodalmaskodást, akkor boldogok leszünk. Használjuk hát fel jól ezt az Istentől kapott képességet! Képzeljük magunk elé, milyen jövő vár ránk, és tegyünk meg mindent, hogy elsajátítsuk Jehova tulajdonságait! (Róma 12:12).