Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2014. JÚLIUS 

Aki Jehovát szolgálja, „fordítson hátat az igazságtalanságnak”!

Aki Jehovát szolgálja, „fordítson hátat az igazságtalanságnak”!

„Fordítson hátat az igazságtalanságnak mindenki, aki Jehova nevét említi” (2TIM 2:19)

1. Mi az, ami különösen fontos az imádatunkban?

LÁTTAD már Jehova nevét egy épületen vagy egy múzeumban kiállított tárgyon? Minden bizonnyal fellelkesültél, és alaposan szemügyre vetted. Hogy miért? Jehova Tanúi vagyunk, és Isten neve különösen fontos az imádatunkban. Nincs még egy csoport a világon, amelyik olyan sokat használja ezt a nevet, mint mi. Viszont azt is tudjuk, hogy Isten nevét viselni megtiszteltetés és egyben felelősség is.

2. Milyen felelősséggel jár, hogy Isten nevét viselhetjük?

2 Isten tetszésének az elnyeréséhez többre van szükség annál, hogy használjuk a nevét. Összhangban kell élnünk az erkölcsi irányadó mértékeivel. A Biblia ezért emlékeztet minket a következőkre: „Fordulj el a rossztól” (Zsolt 34:14). Pál apostol is egyértelműen megfogalmazta ezt az alapelvet: „Fordítson hátat az igazságtalanságnak mindenki, aki Jehova nevét említi.” (Olvassátok fel: 2Timóteusz 2:19.) Ránk igaz, hogy említjük Jehova nevét, hiszen erről vagyunk ismertek. De hogyan fordíthatunk hátat az igazságtalanságnak?

 FORDULJUNK EL A ROSSZTÓL!

3–4. Melyik írásszöveg foglalkoztatja már régóta a bibliatudósokat, és miért?

3 Vizsgáljuk meg a 2Timóteusz 2:19 hátterét! Ez a vers Isten szilárd alapjáról beszél és egy pecsétről, melyen két kijelentés olvasható. Az első kijelentés így hangzik: „Jehova ismeri azokat, akik hozzá tartoznak”. Ez a részlet nyilván a 4Mózes 16:5-ből vett idézet. (Lásd az előző cikket.) A második kijelentés így szól: „Fordítson hátat az igazságtalanságnak mindenki, aki Jehova nevét említi.” A versnek ez a része már jó ideje foglalkoztatja a bibliatudósokat. Miért?

4 Pál szóhasználata azt sugallja, hogy idézett valahonnan. Igen ám, de úgy tűnik, hogy a Héber Iratokban nincs ilyen szövegrész. Mire utal hát a második kijelentés? Pál közvetlenül ez előtt a gondolat előtt Mózes negyedik könyvének a 16. fejezetéből idézett, ahol Kórah lázadásáról olvashatunk. Vajon a második kijelentés is ezzel kapcsolatos?

5–7. Milyen események szolgáltak Pál szavainak a hátteréül? (Lásd a képet a cikk elején.)

5 A Biblia elmondja, hogy Dátán és Abirám, Eliáb fiai csatlakoztak Kórahhoz, és együtt szítottak lázadást Mózes és Áron ellen (4Móz 16:1–5). Tiszteletlenek voltak Mózessel, és nem ismerték el, hogy Istentől kapta a hatalmát. Ezek a lázadók továbbra is együtt laktak Jehova népével, veszélyeztetve a hűséges izraeliták hitét. Amikor eljött a napja, hogy Jehova felszínre hozza, ki az, aki hű hozzá, és ki az, aki lázadó, Isten egyértelmű parancsot adott.

6 A beszámolóban ezt olvashatjuk: „Jehova erre így felelt Mózesnek: »Beszélj a közösséggel, ezt mondva: ’Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám hajléka körül mindenhonnan!’« Felkelt ezután Mózes, és elment Dátánhoz meg Abirámhoz, és Izrael vénei is vele mentek. Ekkor beszélt a közösséggel, és ezt mondta: »Kérlek titeket, húzódjatok félre ezeknek a gonosz embereknek a sátrától, és ne érintsetek semmit sem, ami az övék, nehogy elsöpörtessetek az ő összes bűnük miatt.« Azok pedig azonnal elmentek Kórah, Dátán és Abirám hajléka mellől, minden oldalról” (4Móz 16:23–27). Jehova ezután elpusztította az összes lázadót. Azok viszont, akik ragaszkodtak Jehovához, és hátat fordítottak az igazságtalanságnak, életben maradtak.

7 Amikor Pál a 2Timóteusz 2:19-ben azt írta, hogy „Jehova ismeri azokat, akik hozzá tartoznak”, a 4Mózes 16:5-öt idézte. Amikor pedig arról írt, hogy „fordítson hátat az igazságtalanságnak mindenki, aki Jehova nevét említi”, minden bizonnyal a 4Mózes 16:23–27-ben feljegyzett eseményekre utalt. Ésszerű tehát arra következtetni, hogy mindkét kifejezés ugyanazzal az esettel van összefüggésben. Mit tanulhatunk ezekből a kijelentésekből? Azt, hogy Jehova tudja, mi van a szívünkben. Tisztában van vele, hogy kik szolgálják őt hűségesen, és elvárja tőlük, hogy tartsák távol magukat a gonoszoktól.

UTASÍTSUK EL A „BOLOND ÉS TUDATLAN VITÁKAT”!

8. Miért nem elég, ha valaki a gyülekezet tagja, vagy ha használja Jehova nevét?

8 Pál a Mózes napjaiban történtekkel arra emlékeztette Timóteuszt, hogy határozott lépéseket kell tennie ahhoz, hogy megóvja az értékes kapcsolatát Jehovával. Az önmagában nem volt elég, ha valaki a keresztény gyülekezethez tartozott, ahogy az sem, ha valaki Jehova nevét használta Mózes napjaiban. Jehova hűséges imádóinak határozottan  hátat kell fordítaniuk az igazságtalanságnak. Hogyan tudta ezt megtenni Timóteusz? És milyen tanulságot vonhat le ma Jehova népe Pál ihletett tanácsából?

9. Milyen hatással voltak az első századi gyülekezetre a „bolond és tudatlan” viták?

9 Isten Szava kitér az igazságtalanság néhány formájára, melynek hátat kell fordítanunk. Például a 2Timóteusz 2:19 szövegkörnyezetében Pál azt mondja Timóteusznak, hogy nem jó, ha valaki szóharcokat folytat, és arra inti, hogy kerülje az üres beszédeket. (Olvassátok fel: 2Timóteusz 2:14, 16, 23.) Voltak a gyülekezetben olyanok, akik hitehagyott tanításokat hangoztattak. Mások pedig valószínűleg olyan témákat vetettek fel, amelyek vitákat szültek. Ezek a témák nem feltétlenül voltak ellentétesek a Szentírással, de megosztották a gyülekezetet. A testvérek civakodtak, és szavakon lovagoltak, ezért rossz volt a légkör. Pál emiatt buzdította erre Timóteuszt: „[a] bolond és tudatlan vitákat utasítsd el”.

10. Mit tegyünk, ha hitehagyással találkozunk?

10 Igaz, Jehova népe ma nem találkozik túl gyakran hitehagyással a gyülekezetben. De az Írás-ellenes tanításokat határozottan kerülnünk kell, nem számít, milyen forrásból valók. Ostoba dolog lenne vitába szállni a hitehagyottakkal, például személyesen vagy úgy, hogy kommentáljuk az internetes blogjaikat. Az ilyen tett egyáltalán nem lenne összhangban Pál tanácsával, még akkor sem, ha valakit segítő szándék vezérel. Jehova népe teljes mértékben kerüli, igen, hátat fordít a hitehagyásnak!

Ne keveredjünk vitába a hitehagyottakkal! (Lásd a 10. bekezdést.)

11. Mi torkollhat „bolond” vitákba, és hogyan mutathatnak példát a vének?

11 De nem csak a hitehagyottak bonthatják meg a gyülekezet békéjét. „Bolond és tudatlan” vitákba torkollhat, ha a testvéreknek eltérő a véleményük a szórakozásról, és kardoskodnak a maguk igaza mellett. A vének természetesen nem tűrik meg a béke kedvéért, ha valaki olyan szórakozási formát népszerűsít, ami sérti Jehova erkölcsi irányadó mértékeit (Zsolt 11:5; Ef 5:3–5). Persze a felvigyázók ügyelnek arra, nehogy a saját nézeteiket erőltessék másokra. Következetesen ragaszkodnak ahhoz, amit a Szentírás tanácsol nekik: „terelgessétek az Isten gondjaitokra bízott nyáját”, nem úgy, hogy „hatalmaskodtok azokon, akik Isten öröksége, hanem úgy, hogy példaképeivé váltok a nyájnak” (1Pét 5:2, 3; olvassátok fel: 2Korintusz 1:24).

12–13. a) Mi Jehova Tanúinak az álláspontja a szórakozással kapcsolatban, és milyen alapelveket vesznek figyelembe? b) Hogyan alkalmazhatók más területekre is a 12. bekezdésben említett alapelvek?

12 A szervezetünk nem készít tiltólistát filmekről, videojátékokról, könyvekről vagy dalokról. Hogy miért nem? A Biblia mindenkit arra ösztönöz, hogy tanuljon meg különbséget tenni a helyes és a helytelen között (Héb 5:14). A Szentírás tartalmaz olyan alapelveket, amelyeket egy keresztény mérlegelhet, amikor eldönti, hogy hogyan kapcsolódjon ki. Mint az élet minden egyéb területén, ebben is az a célunk, hogy megbizonyosodjunk arról, „hogy mi elfogadható az Úr előtt” (Ef 5:10). A Biblia szerint a családfőnek bizonyos fokú döntési joga van, ezért lehet, hogy nem engedi meg a családjának, hogy részt vegyen valamilyen kikapcsolódási formában (1Kor 11:3; Ef 6:1–4). *

13 A fent említett alapelvek nem csak a szórakozásra érvényesek. Az is megosztottsághoz  vezethet, ha a saját véleményünket hangoztatjuk a ruházkodásról, az ápoltságról, az egészségről, a táplálkozásról vagy bármely más témáról. Ha tehát valami nem sért bibliai alapelvet, bölcsen tesszük, ha nem vitatkozunk, hanem megfogadjuk ezt a tanácsot: „az Úr rabszolgája. . . ne harcoljon, hanem legyen mindenkihez gyöngéd [kedves, Biblia – Egyszerű fordítás]” (2Tim 2:24).

KERÜLJÜK A ROSSZ TÁRSASÁGOT!

14. Milyen szemléltetéssel emelte ki Pál, hogy kerüljük a rossz társaságot?

14 Még hogyan fordíthat hátat az igazságtalanságnak, „aki Jehova nevét említi”? Úgy, hogy nem kerül szoros kapcsolatba olyanokkal, akik igazságtalanságot művelnek. Pál azután, hogy Isten szilárd alapjáról beszélt, egy másik szemléltetést hozott fel. Azt írta, hogy „egy nagy házban. . . nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából meg cserépből valók is, és némelyek tisztes célra, mások pedig tisztességet nélkülöző célra valók” (2Tim 2:20, 21). Ezután arra intette a keresztényeket, hogy tartsák tisztán magukat, azaz különüljenek el az olyan edényektől, amelyek „tisztességet nélkülöző célra valók”.

15–16. Mit tanulhatunk a nagy házról szóló szemléltetésből?

15 Mi a jelentése ennek a szemléltetésnek? Pál a gyülekezetet egy nagy házhoz hasonlítja, a keresztényeket pedig háztartásban használatos edényekhez. Ha némelyik edény veszélyes vagy egészségre káros anyagokkal szennyeződik be, a ház tulajdonosa elkülöníti a tisztáktól, például azoktól, amelyekben főz.

16 Ehhez hasonlítható az, hogy Jehova népe ma igyekszik tiszta életet élni. Éppen ezért nem kerülnek szoros kapcsolatba a gyülekezetben olyanokkal, akik folyton áthágják Jehova alapelveit. (Olvassátok fel: 1Korintusz 15:33.) Ha ez igaz azokra, akik a gyülekezeten belül  vannak, mennyivel inkább igaz azokra is, akik a gyülekezeten kívül vannak! Sokan közülük pénzszeretők, szüleik iránt engedetlenek, illojálisak, rágalmazók, vadak, a jóságot nem szeretők, árulók és inkább gyönyörszeretők, semmint Istent szeretők (2Tim 3:1–5).

A HATÁROZOTT TETTEK ÁLDÁSSAL JÁRNAK

17. Hogyan tettek eleget a hűséges izraeliták Jehova parancsának?

17 A Biblia megemlíti, hogy az izraeliták határozottan cselekedtek, amikor Isten ezt mondta nekik: „Menjetek el Kórah, Dátán és Abirám hajléka körül mindenhonnan!” A beszámoló szerint nem késlekedtek, hanem „azonnal elmentek” (4Móz 16:24, 27). Azt is megtudhatjuk, hogy nagyon komolyan vették ezt a parancsot, ugyanis „minden oldalról” elmentek. Akik ragaszkodtak Jehovához, nem kockáztattak. Teljes szívvel engedelmeskedtek. Szilárdan kiálltak Jehova mellett, és hátat fordítottak az igazságtalanságnak. Mit tanulhatunk a példájukból?

18. Mire gondolt Pál, amikor arra biztatta Timóteuszt, hogy meneküljön „a fiatalkorral járó kívánságoktól”?

18 Ha veszélyben van a barátságunk Jehovával, gyorsan és határozottan kell cselekednünk. Erre gondolt Pál, amikor így biztatta Timóteuszt: „Menekülj. . . a fiatalkorral járó kívánságoktól” (2Tim 2:22). Timóteusz ekkor már felnőtt férfi volt, feltehetően a harmincas éveiben járt. Csakhogy a fiatalkorral járó esztelen kívánságok nem köthetők életkorhoz. Ezért ha Timóteuszban ilyen kívánságok támadtak, menekülnie kellett azoktól, vagyis hátat kellett fordítania az igazságtalanságnak. Jézus is hasonló gondolatot fogalmazott meg a következő szavaiban: „Ha. . . a szemed visz botlásba, vájd ki, és dobd el magadtól” (Máté 18:9). A keresztények ma is megszívlelik ezt a tanácsot, és azonnal, határozottan cselekszenek, ha valami veszélyezteti a hitüket.

19. Mit határoztak el néhányan, hogy ne kerüljön veszélybe a hitük?

19 Egyesek, akiknek gondjaik voltak az alkohollal, mielőtt Tanúk lettek, úgy döntöttek, hogy egyáltalán nem fogyasztanak szeszes italt. Mások pedig kerülnek bizonyos szórakozási formákat, amelyek önmagukban ugyan nem rosszak, de erkölcstelen vágyakat gerjeszthetnek bennük (Zsolt 101:3). Vegyük egy testvér esetét. Mielőtt Tanú lett, rendszeresen részt vett erkölcstelen hangulatú táncos bulikon. De miután megismerte a Bibliát, úgy döntött, egyáltalán nem fog táncolni, még olyankor sem, ha csak Tanúk vannak jelen egy társas összejövetelen. Miért? Mert nem akarja, hogy újra feljöjjenek benne a helytelen vágyak. Természetesen nem követelmény, hogy a keresztények kerüljék az alkoholfogyasztást vagy a táncot. Ezek önmagukban nem rossz dolgok. Az viszont mindannyiunktól elvárható, hogy határozottan cselekedjünk, és minden tőlünk telhetőt megtegyünk, hogy megóvjuk a hitünket.

20. Jóllehet nem mindig könnyű hátat fordítani az igazságtalanságnak, de mit vigasztaló tudni?

20 Isten nevét viselni tehát megtiszteltetés és egyben felelősség is. Hátat kell fordítanunk az igazságtalanságnak, és el kell fordulnunk a rossztól (Zsolt 34:14). Ez persze nem mindig könnyű. De milyen vigasztaló az a tudat, hogy Jehova mindig is szeretni fogja azokat, „akik hozzá tartoznak”, és ragaszkodnak az ő igazságos alapelveihez! (2Tim 2:19; olvassátok fel: 2Krónikák 16:9a).

^ 12. bek. Lásd a „Vannak Jehova Tanúi számára tiltott filmek, könyvek vagy dalok?” című cikket a jw.org honlapon (RÓLUNK > GYAKORI KÉRDÉSEK).