Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2014. JÚNIUS 

Olvasók kérdései

Olvasók kérdései

Elfogadható a hamvasztás a keresztényeknek?

A Szentírás alapvetően nem ítéli el a hamvasztást.

Néhány bibliai beszámolóban arról olvashatunk, hogy a halott testét vagy csontját elégették (Józs 7:25; 2Krón 34:4, 5). Mire következtethetünk ebből? Vajon arra, hogy ezek az emberek nem érdemelték meg, hogy eltemessék őket? Nem minden esetben.

Ezt abból a beszámolóból is láthatjuk, amely Saul királynak és három fiának a haláláról szól. Mind a négyen egy csatában estek el, melyet a filiszteusok ellen vívtak. Saul egyik fia, Jonatán, hű barátja volt Dávidnak. Amikor Jábes-Gileád vitéz harcosai megtudták, mi történt, elvitték és elégették a négy holttestet, a csontokat pedig eltemették. Később Dávid dicsérően beszélt a tettükről (1Sám 31:2, 8–13; 2Sám 2:4–6).

A Szentírás alapján abban reménykedünk, hogy a halottak fel fognak támadni, vagyis Isten életre kelti magát a személyt. Nem számít, hogy egy halottat elhamvasztottak-e vagy sem, Jehova fel tudja támasztani, és új testet fog adni neki. Amikor Nabukodonozor király parancsára tüzes kemencébe vetették a három hűséges héber ifjút, nem kellett félniük attól, hogy Isten nem tudja őket feltámasztani (Dán 3:16–18). A náci koncentrációs táborokban lévő hűséges Tanúk sem tartottak ettől, pedig a haláluk után elégették őket. Isten hűséges szolgái közt voltak olyanok is, akik bombarobbanás következtében vagy más módon haltak meg, és nem maradt semmi a holttestükből. De biztos, hogy ők is fel fognak támadni (Jel 20:13).

Jehovának nem kell összegyűjtenie a halott maradványait ahhoz, hogy feltámassza. Ez abból is látszik, hogy a felkent keresztényeket égi életre támasztja fel. Jézus „megeleveníttetett a szellemben”, ugyanígy a felkentek is szellemi testet kapnak a feltámadásukkor, méghozzá ugyanazzal a személyiséggel. A fizikai testükből semmi sem kerül az égbe (1Pét 3:18; 1Kor 15:42–53; 1Ján 3:2).

A feltámadásba vetett hitünk nem azon múlik, hogy elhamvasztanak-e minket vagy sem, hiszen meg vagyunk győződve róla, hogy Isten fel tudja támasztani a halottakat, és ez a szíve vágya (Csel 24:15). Persze azt nem teljesen fogjuk fel, hogy miként megy végbe a feltámadás. De bízunk Jehovában. Azzal, hogy feltámasztotta Jézust, „biztosítékot” adott nekünk (Csel 17:31; Luk 24:2, 3).

A keresztények figyelembe veszik a törvényt, a helyi szokásokat és másoknak az érzéseit, amikor arról döntenek, hogy mi történjen egy holttesttel (2Kor 6:3, 4). Tehát személyes döntés, illetve a család döntése, hogy elhamvasztanak-e valakit, vagy sem.