Ugrás a tartalomra

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi

magyar

Őrtorony (tanulmányozásra szánt kiadás)  |  2013. december

Küzdelem a mély bánattal

Küzdelem a mély bánattal

A BIBLIA erre kéri a házaspárokat: „úgy szeresse egyenként [minden férfi] a feleségét, mint önmagát; másfelől a feleség mélységes megbecsüléssel legyen a férje iránt”. A férj és a feleség úgy működnek együtt, mintha egy test lennének (Ef 5:33; 1Móz 2:23, 24). A köztük lévő kötelék az évek múlásával egyre erősebb, és egyre jobban szeretik egymást. A boldog házasságban élő férjet és feleséget erős érzelmi szálak fűzik össze. Úgy kötődnek egymáshoz, mint két egymás mellett növő fa gyökérzete.

De mi történik, ha valamelyikük meghal? A köztük lévő elszakíthatatlan köteléket a halál széttépi. A gyászoló házastárs gyakran egyszerre küzd a bánattal, magánnyal, de akár még a düh és a bűntudat érzésével is. Daniellának * sok olyan ismerőse volt, akinek meghalt a házastársa. Ám amikor 58 évi házasság után elvesztette a férjét, beismerte: „Igazából csak azután érted meg, mit élnek át azok, akik elveszítik a házastársukat, miután veled is megtörténik. Én is így voltam ezzel.”

MINTHA SOSEM MÚLNA EL

A szakemberek szerint a szeretett házastárs elvesztésénél semmi sem okoz nagyobb megrázkódtatást. A legtöbb özvegyen maradt személy egyetért ezzel. Millie 25 évig élt házasságban. Néhány évvel ezelőtt halt meg a férje. Ha  megkérdezik tőle, hogy éli özvegyként a napjait, ezt mondja: „Elveszettnek érzem magam.”

Susan mindaddig túlzásnak érezte, hogy az özvegyek sok éven át gyászolják elhunyt férjüket, míg 38 évi házasság után el nem veszítette a férjét. Ez több mint 20 évvel ezelőtt történt, de még ma is szomorúan ezt mondja: „Nincs nap, hogy ne gondolnék rá.” Susan sokat sír, mert nagyon hiányzik neki a férje.

A Biblia elismeri, hogy a házastárs elvesztésével járó fájdalom mély sebet ejt, amely sokára gyógyul be. Amikor Sára meghalt, a férje, „Ábrahám bement hozzá, hogy gyászolja és sirassa őt” (1Móz 23:1, 2). Ábrahám hitt a feltámadásban, mégis nagyon gyötrődött (Héb 11:17–19). Jákob sosem feledkezett meg drága feleségéről, Ráhelről. Évekkel a halála után is nagy szeretettel beszélt róla a fiainak (1Móz 44:27; 48:7).

Mit tanítanak nekünk ezek a bibliai példák? Az özvegy férfiak és nők gyakran éveken át gyászolnak. Ez nem a gyengeségük jele, teljesen természetes, hogy az őket ért nagy veszteség miatt szomorúak és sírnak. Hosszú ideig szükségük lehet az együttérzésünkre és a támogatásunkra.

„MINDEN NAPNAK ELÉG A MAGA BAJA”

Az özvegy férfiaknak és nőknek nem könnyű újra egyedül élniük. A házasság évei alatt a férj megtanulja, hogyan vigasztalja meg a feleségét, és hogyan nyugtassa meg, ha valami felzaklatja. Ha meghal, a szeretetét és a vigasztalását a felesége többé nem élvezheti. Az évek során a feleség is megtanulja, hogyan támogassa és tegye boldoggá a férjét. A gyengédsége, megnyugtató szavai és törődése páratlan értékű. Ha meghal, a férj üresnek érzi nélküle az életét. Ezért, aki egyedül marad, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesz tovább, és fél. Milyen bibliai tanácsok segíthetnek nekik?

Isten erőt tud adni minden egyes újabb naphoz

„Soha ne aggódjatok hát a következő nap miatt, mert a következő napnak meglesznek a maga aggodalmai. Minden napnak elég a maga baja” (Máté 6:34). Jézusnak ez a tanácsa alapvetően a fizikai szükségleteinkre vonatkozik, de már sokaknak segített, hogy el tudják viselni a fájdalmat, melyet a szerettük elvesztése miatt éreznek. Charles néhány hónappal a felesége halála után ezt írta: „Monique még mindig nagyon hiányzik, és időnként úgy érzem, hogy a fájdalmam egyre elviselhetetlenebb. De tudom, hogy ez így van rendjén, és az idő majd enyhíti a bánatomat.”

Charles-nak valahogy át kellett vészelnie ezt az időszakot. Mi tette erre képessé? Ezt mondja: „Jehova erőt adott minden egyes újabb naphoz.” Charles bánata nem múlt el egyik napról a másikra, de a gyötrő érzések nem is emésztették fel. Ha elveszítetted a házastársad, próbálj meg egyszerre csak egy napot látni magad előtt. Ne félj a holnaptól, hiszen a következő nap lehet, hogy valami jót tartogat a számodra.

 Jehova eredeti tervei közt nem szerepelt, hogy az emberek meghaljanak, ez az Ördögnek a célja (1Ján 3:8; Róma 6:23). Sátán a halált és az attól való félelmet arra használja fel, hogy rabszolgaként irányítsa az embereket, és megfossza őket minden reménytől (Héb 2:14, 15). Annak örül, ha valakit már semmi nem tesz boldoggá és elégedetté, még Isten új világának a reménye sem. A szeretett házastárs elvesztésével járó fájdalom tehát Ádám bűnének és Sátán cselszövéseinek a következménye (Róma 5:12). Jehova orvosolni fogja a Sátán által okozott kárt, és megsemmisíti majd kegyetlen fegyverét, a halált. Azok között, akiket megszabadít a halál miatti félelemtől, sok olyan személy lesz, aki elveszítette a házastársát, mint talán te is.

A feltámadás után biztosan sok változás lesz az emberi kapcsolatokban. Gondoljunk csak arra, hogy a feltámadott szülők, nagyszülők és elődeik a leszármazottaikkal együtt fokozatosan tökéletessé válnak. Az időskor nyomai eltűnnek. Elképzelhető, hogy az utódok másként tekintenek majd az elődeikre, mint napjainkban. Ezek a változások minden bizonnyal hozzájárulnak majd az emberi család fejlődéséhez.

Számtalan kérdés merülhet fel bennünk a feltámasztottakkal kapcsolatban, többek között az, hogy mi lesz azokkal, akiknek több házastársuk is meghalt. A szadduceusok olyan  asszonyt hoztak fel példaként, aki hét férjet veszített el (Luk 20:27–33). Milyen kapcsolatban állnak majd ezek a személyek a feltámadásuk után? Nem tudjuk, de emiatt nem kell találgatásokba bocsátkoznunk, és nem kell, hogy kételyek ébredjenek bennünk. Bízzuk ezt inkább Istenre! Egyvalamiben azonban biztosak lehetünk: bármit fog is tenni Jehova, az jó lesz. Ezért hát ne félelemmel, hanem örömmel nézzünk a jövő elé!

A FELTÁMADÁS VIGASZTALÓ REMÉNYSÉG

Isten Szavának egyik kétségbevonhatatlan tanítása az, hogy a halottak fel fognak támadni. A Biblia feltámadásról szóló beszámolói arról biztosítanak minket, hogy „mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják [Jézus] hangját, és kijönnek” (Ján 5:28, 29). Az ott élők örömmel fogadják majd a halál fogságából visszatérőket, és el sem tudjuk képzelni, milyen boldogok lesznek azok, akik feltámadnak.

A feltámadás időszakában a földön olyan boldogság lesz, mint még soha. Több milliárdan nyerik majd vissza az életüket (Márk 5:39–42; Jel 20:13). Megvigasztalódunk, ha elképzeljük, milyen csodálatos lesz viszontlátni drága szeretteinket.

Fog-e bárki is szomorkodni a feltámadáskor? A Biblia szerint nem. Az Ézsaiás 25:8-ban azt olvassuk, hogy Jehova „elnyeli a halált örökre”. Ez azt is jelenti, hogy minden fájdalom, amit a halál okozott, a múlté lesz. A prófécia így ír erről: „a legfőbb Úr, Jehova letörli a könnyet minden arcról.” A társad elvesztése miatt érzett szomorúságot a feltámadáskor minden bizonnyal a boldogság váltja fel.

Most még nem tudjuk elképzelni, mi mindent fog Isten megvalósítani az új világban. Jehova ezt mondja: „ahogy az egek magasabbak a földnél, úgy az én útjaim is magasabbak a ti útjaitoknál, és gondolataim a gondolataitoknál” (Ézs 55:9). Ha elhisszük azt, amit Jézus a feltámadásról mondott, Ábrahámhoz hasonlóan kifejezzük, hogy bízunk Jehovában. A keresztényeknek  most az a legfontosabb dolguk, hogy engedelmeskedjenek Istennek, és méltókká váljanak arra, hogy az új világban éljenek a feltámadókkal együtt (Luk 20:35).

MINDEN OKUNK MEGVAN A REMÉNYRE

Emberi szemmel nézve a jövő nagyon kilátástalan. De ne féljünk tőle, mert Jehova azt mondja, hogy van okunk a reményre. Nem tudjuk pontosan, hogyan fogja teljesíteni a vágyainkat, és megadni, amire szükségünk van, ám ne legyenek kétségeink afelől, hogy betartja a szavát. Pál ezt írta: „a látott reménység pedig nem reménység, mert ha lát valamit az ember, vajon reméli-e? De ha azt reméljük, amit nem látunk, továbbra is kitartással várjuk” (Róma 8:24, 25). Ha nem kételkedünk Isten ígéreteiben, ki fogunk tartani, és megéljük azt a csodálatos élményt, hogy Jehova „megadja [szívünk] kéréseit”. Jehova a jövőben „[kielégíti] minden élő kívánságát” (Zsolt 37:4; 145:16; Luk 21:19).

Bízzunk Jehova ígéretében, hogy a jövőben semmi sem fog bánatot okozni

Az apostolokat felzaklatta, amikor megtudták, hogy Jézus hamarosan meg fog halni. Jézus így vigasztalta őket: „Ne nyugtalankodjon a szívetek. Gyakoroljatok hitet az Istenben, gyakoroljatok hitet bennem is.” Majd hozzátette: „Nem hagylak árván benneteket. Eljövök hozzátok” (Ján 14:1–4, 18, 27). Szavai évszázadokon át reménnyel töltötték el felkent követőit, és erőt adtak nekik, hogy kitartsanak. Ne keseredjünk el, ha már hosszú ideje várjuk, hogy viszontláthassuk elhunyt szeretteinket. Biztosak lehetünk abban, hogy Jehova és a Fia nem hagynak minket cserben, és újra találkozhatunk majd azokkal, akiket elveszítettünk.

^ 3. bek. A neveket megváltoztattuk a cikkben.

Lásd még

KÖZELEDJ JEHOVÁHOZ!

Semmi sem képes „elválasztani minket az Isten szeretetétől”

Ha azt gondolod, hogy Isten értéktelennek tart, és nem szeret téged, akkor ez a fejezet segíthet meglátnod, hogy ez nem így van.