Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2013. JÚLIUS 

Kevesen táplálnak sokakat

Kevesen táplálnak sokakat

„Miután [Jézus] megtörte a kenyereket, szétosztotta azokat a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak” (MÁTÉ 14:19)

1–3. Hogyan táplált Jézus egy nagy sokaságot Betsaida közelében? (Lásd a cikk elején lévő képet.)

KÉPZELD EL a következő jelenetet. (Olvassátok fel: Máté 14:14–21.) Éppen i. sz. 32 pászkája előtt járunk. Jézus és a tanítványai egy elhagyatott helyre mennek a Galileai-tenger északi partján fekvő Betsaida közelébe. Egy nagy sokaság követi őket, mintegy 5000 férfi, valamint sok nő és gyermek.

2 Amint Jézus meglátja a sokaságot, szánalmat érez, ezért meggyógyítja a betegeket, és sok mindent tanít nekik Isten Királyságáról. Amikor már későre jár, a tanítványok sürgetni kezdik Jézust, hogy bocsássa el az embereket, hogy vehessenek maguknak némi élelmet a környező falvakban. De Jézus ezt mondja a tanítványainak: „ti adjatok nekik enni!” Biztosan meglepődnek a szavain, hiszen jóindulattal is csak szűkösnek nevezhető a náluk lévő élelem: öt kenyér és két kis hal.

3 Jézust a könyörülete arra indítja, hogy csodát tegyen. Ez az egyetlen olyan csoda, melyről mind a négy evangéliumíró beszámol (Márk 6:35–44; Luk 9:10–17; Ján 6:1–13). Jézus megbízza a tanítványait, hogy ültessék le a zöld fűre a sokaságot, ötvenes és százas csoportokban. Miután áldást mond, megtöri a kenyereket és szétosztja a halakat. Nem közvetlenül az embereknek osztja ki az élelmet, hanem odaadja „a tanítványoknak, a tanítványok pedig a sokaságnak”. Mindenkinek elegendő élelem jut, sőt még marad is. Gondolj bele: Jézus ezreket táplált néhány személy, a tanítványai által. *

4. a) Milyenfajta eledel kiosztását tartotta még fontosabbnak Jézus, és miért? b) Mit fogunk megvizsgálni ebben és a következő cikkben?

4 Jézus még fontosabbnak tartotta, hogy szellemi eledelről gondoskodjon a követőinek, vagyis hogy megtanítsa nekik az Isten Szavában található igazságokat. Tudta, hogy ha megtanulják ezeket az igazságokat, örök életük lehet (Ján 6:26, 27; 17:3). Jézust a könyörülete indította arra, hogy kenyérrel és hallal táplálja  a sokaságot. Ehhez hasonlóan arra is a könyörülete indította, hogy sok időt fordítson a követői tanítására (Márk 6:34). De tisztában volt azzal, hogy hamarosan vissza fog térni az égbe (Máté 16:21; Ján 14:12). Onnan hogyan gondoskodik majd arról, hogy a követői szellemileg jól tápláltak legyenek? Ugyanúgy, ahogyan a sokaságot táplálta: kevesek által fog táplálni sokakat. De kik által? Nézzük, hogyan használt fel Jézus egy kevés személyből álló csoportot arra, hogy az első századi felkent követőit táplálja. A következő cikkben pedig egy olyan kérdésről lesz szó, mely mindannyiunk számára rendkívül fontos: Hogyan tudjuk azonosítani azt a kevés személyt, akik által Jézus napjainkban táplál minket?

Jézus ezreket táplált néhány személy által (Lásd a 4. bekezdést.)

JÉZUS KIVÁLASZT NÉHÁNY SZEMÉLYT

5–6. a) Milyen döntést hozott Jézus, hogy a követői a halála után is megkapják a szükséges vezetést? b) Hogyan készítette fel Jézus az apostolait, hogy a halála után egy nagyon fontos megbízatást lássanak el?

5 Egy felelősségteljes családfő gondoskodik arról, hogy a családjának ne kelljen nélkülöznie abban az esetben, ha ő meghal. Ehhez hasonlóan Jézus, aki később a keresztény gyülekezet feje lett, gondoskodott arról, hogy a követői a halála után is megkapják a szükséges tanítást és vezetést (Ef 1:22). Például mintegy két évvel a halála előtt Jézus egy nagy horderejű döntést hozott. Elkezdte kiválasztani azt a kevés személyt, akiket majd később felhasznál arra, hogy sokakat tápláljon. Vizsgáljuk meg, mi történt.

6 Miután egész éjjel imádkozott, Jézus összehívta a tanítványait, és kiválasztotta közülük a tizenkét apostolát (Luk 6:12–16). A következő két évben sok időt töltött ezzel a tizenkét férfival, akiket a szavaival is, és a példájával is tanított. Tudta, hogy sokat kell még tanulniuk. Valójában továbbra is „tanítványoknak” nevezték őket (Máté 11:1; 20:17). Jézustól egyénenként is értékes tanácsokat kaptak, valamint alapos képzést a szolgálat végzésére (Máté 10:1–42; 20:20–23; Luk 8:1; 9:52–55). Jézus nyilvánvalóan arra készítette fel őket, hogy egy nagyon fontos megbízatást lássanak majd el, miután meghal és felmegy az égbe.

7. Hogyan utalt Jézus arra, hogy mi lesz az apostolainak az elsődleges feladata?

7 Mi lesz az apostolok megbízatása? Amint közeledett i. sz. 33 pünkösdje, nyilvánvalóvá vált, hogy az apostolok felvigyázói tisztségben fognak szolgálni (Csel 1:20). De mi lesz az elsődleges feladatuk? Jézus a feltámadása után utalt erre, amikor Péter apostollal beszélgetett. (Olvassátok fel: János 21:1, 2, 15–17.) Néhány másik apostol jelenlétében Jézus ezt mondta Péternek: „Legeltesd [tápláld] a juhocskáimat.” Jézus ezzel rámutatott, hogy az apostolai azok között a kevesek között lesznek, akik által szellemi eledelről fog gondoskodni sokak számára. Ezek a szavak azt is kifejezik, hogy Jézus mennyire szereti a juhocskáit. *

SOKAK TÁPLÁLÁSA PÜNKÖSDTŐL KEZDVE

8. Hogyan mutatták ki a pünkösdkor megkeresztelt személyek, hogy világosan felismerték, kiket használ fel Krisztus?

8 I. sz. 33 pünkösdjétől kezdve a feltámasztott Krisztus az apostolait használta fel, hogy szellemi eledelről gondoskodjon a többi felkent tanítványának. (Olvassátok fel: Cselekedetek 2:41, 42.) Ez teljesen egyértelmű volt azoknak a zsidóknak és prozelitáknak, akik aznap lettek szellemmel felkent keresztények. Továbbra is teljes bizalommal „az apostolok tanításának . . . szentelték magukat”. Egy tudós szerint az a görög ige, mely azt a gondolatot hordozza, hogy valaki „továbbra is valaminek szenteli magát”, azt is jelentheti, hogy valaki „állhatatosan, céltudatosan  és hűségesen ragaszkodik egy cselekvésmódhoz”. A pünkösdkor megkeresztelt személyek vágytak rá, hogy megtanulják az Isten Szavában található igazságokat, és pontosan tudták, hogy kiktől tanulhatják meg. Megingathatatlan bizalommal tekintettek az apostolokra, hogy ők magyarázzák meg Jézus szavait és tetteit, valamint azt, hogy mit jelentenek a rá vonatkozó írásszövegek (Csel 2:22–36). *

9. Miből látszik, hogy az apostolok komolyan vették azt a felelősségüket, hogy tanítsák és vezessék Jézus nyáját?

9 Az apostolok komolyan vették azt a felelősségüket, hogy tanítsák és vezessék Jézus nyáját. Például figyeljük meg, hogyan oldottak meg egy kényes helyzetet, mely megosztottsághoz vezethetett volna az újonnan megalakult gyülekezetben. Érdekes, hogy akkor is eledelről volt szó, de fizikairól. A héberül beszélő özvegyekkel ellentétben, a görögül beszélő özvegyeket elhanyagolták az eledel naponkénti kiosztásánál. Hogyan oldották meg az apostolok ezt a kényes helyzetet? „A tizenkettő” kinevezett hét képesített testvért, hogy felügyeljék ezt a szükséges tevékenységet, az eledel kiosztását. Az apostolok közül a legtöbben kétségkívül részt vettek az élelem szétosztásában, amikor Jézus csodát tett, hogy táplálja a sokaságot. Ám felismerték, hogy sokkal fontosabb, hogy a szellemi eledel kiosztására összpontosítsanak. Ezért ők a „szó szolgálatának” szentelték magukat (Csel 6:1–6).

10. Mire használta fel Jézus a Jeruzsálemben szolgáló apostolokat és véneket?

10 I. sz. 49-re a még életben lévő, Jeruzsálemben szolgáló apostolokhoz más képesített vének is csatlakoztak. (Olvassátok fel: Cselekedetek 15:1, 2.) Ők szolgáltak a vezető testületként. Krisztus mint a gyülekezet feje ezt a képesített férfiakból álló kicsiny csoportot használta fel a tanításbeli kérdések tisztázására, valamint a prédikálás és tanítás irányítására (Csel 15:6–29; 21:17–19; Kol 1:18).

11–12. a) Mi bizonyítja, hogy Jehova megáldotta azt a módot, ahogyan a Fia az első századi gyülekezeteket táplálta? b) Miért volt könnyen felismerhető, hogy kiket használt fel Krisztus a szellemi táplálék kiosztására?

11 Vajon Jehova megáldotta azt a módot, ahogyan a Fia táplálta az első századi gyülekezeteket? Határozottan igen. Honnan tudhatjuk ezt? A Cselekedetek könyve erről számol be: „amint [Pál apostol és útitársai] átutaztak a városokon, átadták az ottaniaknak megtartás végett  a rendeleteket, amelyeket a Jeruzsálemben lévő apostolok és vének hoztak. Így a gyülekezetek bizony továbbra is szilárdultak a hitben, és napról napra gyarapodtak számban” (Csel 16:4, 5). Figyeld meg, hogy ezek a gyülekezetek azért növekedtek és erősödtek, mert hűségesen együttműködtek a jeruzsálemi vezető testülettel. Ez bizonyítja, hogy Jehova megáldotta azt a módot, ahogyan a Fia táplálta a gyülekezeteket. Ne feledjük, hogy csak Jehova gazdag áldásával lehetséges, hogy Isten népe békének örvendjen és növekedjen (Péld 10:22; 1Kor 3:6, 7).

12 Az eddigiekből láthattuk, hogy Jézus milyen módszert követett, amikor a követőit táplálta: sokakat táplált kevesek által. Könnyen felismerhető volt, hogy kik által osztotta szét a szellemi eledelt. Például az apostolok – a vezető testület első tagjai – képesek voltak csodákat tenni, ami bizonyította, hogy Jehova megáldja őket. „Az apostolok keze által továbbra is sok jel meg előjel történt a nép között” – olvashatjuk a Cselekedetek 5:12-ben. * Ezért azoknak, akik keresztények lettek, nem volt okuk megkérdőjelezni, hogy valójában kik által táplálja Krisztus a nyáját. De az első század végére megváltozott a helyzet.

Az első században nyilvánvaló volt, hogy Jézus kiket használ fel a gyülekezet táplálására (Lásd a 12. bekezdést.)

AMIKOR SOK VOLT A GYOM ÉS KEVÉS A BÚZA

13–14. a) Milyen támadásra figyelmeztetett Jézus, és mikor kezdtek a szavai teljesedni? b) Milyen két irányból érte támadás a gyülekezetet? (Lásd a jegyzetet.)

13 Jézus megjövendölte, hogy a keresztény gyülekezetet támadás fogja érni. Emlékezz rá, hogy Jézus a búzáról és a gyomról szóló szemléltetésével arra figyelmeztetett, hogy gyomot (hamis keresztényeket) fognak vetni a búza (felkent keresztények) közé az újonnan bevetett szántóföldön. Azt mondta, hogy a két csoport egymás mellett fog növekedni az aratásig, melyre „a világrendszer befejezésekor” kerül sor (Máté 13:24–30, 36–43). Nem sokkal később Jézus szavai elkezdtek beteljesedni. *

14 A hitehagyás már az első században megjelent, de Jézus hűséges apostolai „visszatartó erőként” szolgáltak, és nem engedték, hogy a hamis tanítások beszennyezzék a gyülekezetet (2Tessz 2:3, 6, 7). Ám miután az utolsó apostol is meghalt, a hitehagyás elterjedt. A búza és a gyom évszázadokon át együtt növekedett. Ez idő alatt sok gyom volt, de kevés volt a búza. Nem volt egy szervezett csoport, amely rendszeresen kiosztotta volna a szellemi eledelt. De ez nem maradt mindig így. A kérdés csak az, hogy mikor jött a változás.

KI FOGJA KIOSZTANI AZ ELEDELT AZ ARATÁSI IDŐSZAKBAN?

15–16. Mit eredményezett, hogy a Bibliakutatók alaposan tanulmányozták a Bibliát, és milyen kérdés merül fel?

15 A növekedési szakasz vége felé néhányan élénken érdeklődni kezdtek a Bibliában található igazság iránt. Az 1870-es években megalakult egy kis csoport, melynek tagjai őszintén keresték az igazságot. Bibliatanulmányozási csoportokat hoztak létre, melyek egyetlen keresztény egyháznak vagy szektának sem alkották részét. Bibliakutatóknak nevezték magukat. Ezek az alázatos és elfogulatlan személyek alaposan, imával kísérve kutatták az Írásokat (Máté 11:25).

16 A hűséges Bibliakutatók a Szentírás alapos tanulmányozásával nagyszerű eredményeket értek el. Hamis tanításokat lepleztek le, és hirdették az igazságot azáltal, hogy bibliai kiadványokat nyomtattak és terjesztettek szerte a világon. Sokan, akik meg akarták ismerni a Biblia igazságát, elolvasták a kiadványaikat, és meggyőződtek arról, hogy ez az igazság.  Ezzel kapcsolatban egy érdekes kérdés merül fel: Vajon az 1914-et megelőző években a Bibliakutatók voltak az a csoport, amelyet Krisztus kinevezett, hogy táplálja a nyáját? Nem. Ez még a növekedés ideje volt, és a csoport, melyet Jézus később felhasznált a szellemi eledel kiosztására, még nem állt készen. Akkor még nem jött el az idő, hogy elkülönítsék a gyomot a búzától.

17. Milyen fontos események kezdődtek el 1914-ben?

17 Az aratási időszak 1914-ben kezdődött, ahogyan arról már szó volt az előző cikkben. Abban az évben több fontos esemény kezdődött el. Jézus trónra ült mint Király, és az utolsó napok elkezdődtek (Jel 11:15). 1914-től 1919 első feléig Jézus az Atyjával megszemlélte és megtisztította a jelképes templomot, amire már nagy szükség volt (Mal 3:1–4). * Majd 1919-től kezdődően itt volt az ideje, hogy begyűjtsék a búzát. Vajon eljött az ideje, hogy Krisztus kinevezze azt a szervezett csoportot, amely kiosztja a szellemi eledelt? De még mennyire!

18. Milyen kinevezésről beszélt Jézus, és milyen kérdés merült fel, amikor az utolsó napok elkezdődtek?

18 Jézus a vég idejéről szóló próféciájában megmondta, hogy ki fog nevezni egy rabszolgát, hogy szellemi eledelt osszon ki a kellő időben (Máté 24:45–47). Ki lesz ez a rabszolga? Az első századi módszert követve Jézus ismét kevesek által fog táplálni sokakat. Az utolsó napok kezdetén egy nagyon fontos kérdés merült fel: Ki lesz ez a kevés személy? A következő cikkben erről lesz szó, és még más kérdésekről is, melyek Jézus próféciájával vannak kapcsolatban.

 

^ 3. bek. 3. bekezdés: Később, amikor Jézus ismét csodát tett, hogy tápláljon 4000 férfit, valamint sok nőt és gyermeket, az élelmet ugyancsak a tanítványoknak adta, „a tanítványok meg a sokaságnak” (Máté 15:32–38).

^ 7. bek. 7. bekezdés: Péter idejében a „juhocskák”, akiket tápláltak, mind égi reménységűek voltak.

^ 8. bek. 8. bekezdés: Az, hogy a pünkösdkor megkeresztelt személyek „továbbra is az apostolok tanításának . . . szentelték magukat”, azt mutatja, hogy az apostolok rendszeresen tanítottak. Az apostolok néhány tanítása feljegyzésre került azokban az ihletett könyvekben, melyek most a Keresztény Görög Iratok részét képezik.

^ 12. bek. 12. bekezdés: Nemcsak az apostolok kapták meg a szellem természetfölötti ajándékait, hanem más keresztények is. Ám úgy tűnik, hogy az esetek többségében ezeket az ajándékokat vagy közvetlenül az apostolok adták át, vagy ők is jelen voltak (Csel 8:14–18; 10:44, 45).

^ 13. bek. 13. bekezdés: Pál apostolnak a Cselekedetek 20:29, 30-ban található szavai azt mutatják, hogy a gyülekezetet kívülről és belülről is támadás éri majd. Először is hamis keresztények (gyom) fognak jönni az igaz keresztények közé, másodszor az igaz keresztények közül néhányan hitehagyottá válnak majd, és „kiforgatott dolgokat” fognak beszélni.

^ 17. bek. 17. bekezdés: Lásd az „Íme, én veletek vagyok minden napon” című cikk 6. bekezdését a 11. oldalon.