Akadálymentesítési beállítások

Válassz nyelvet

Ugrás az almenüre

Ugrás a tartalomjegyzékre

Ugrás a tartalomra

Jehova Tanúi

magyar

ŐRTORONY (TANULMÁNYOZÁSRA SZÁNT KIADÁS) 2012. NOVEMBER 

 Archívumunkból

Ez volt a valaha elhangzott legjobb üzenet

Ez volt a valaha elhangzott legjobb üzenet

„MINEK vannak ezek itt?” – kérdezte George Naish, miközben egy 18 méter hosszú farakásra mutatott, melyet a fegyverraktárban látott Saskatoonban (Saskatchewan tartomány, Kanada). A farönköket, mint megtudta, jelzőtornyok építésére használták még az I. világháború alatt. „Arra gondoltam, hogy fel tudnánk használni ezeket a farönköket rádiótornyok építésére – mesélte később Naish testvér. – Ekkor született meg a teokratikus rádióállomás ötlete.” Csupán egy évvel később, 1924-ben a CHUC elkezdett adásokat közvetíteni. Ez volt az egyik első olyan rádióállomás Kanadában, mely vallási témájú műsorokat sugárzott.

1. Rádióállomás Edmontonban (Alberta tartomány) 2. Egy testvér az adókészülék elektroncsöveit cseréli Torontóban (Ontario tartomány)

Kanada hozzávetőleg akkora területen fekszik, mint Európa, ezért a rádió ideális eszköznek bizonyult a tanúskodáshoz. „A rádióadásainknak köszönhetően az igazság sok olyan emberhez eljutott, akivel nem tudtuk személyesen felvenni a kapcsolatot – mondta Florence Johnson, aki a Saskatoonban levő rádióállomáson dolgozott. – És mivel a rádió akkoriban újdonság volt, az emberek lelkesen hallgattak meg bármilyen műsort.” 1926-ban a Bibliakutatók (ahogyan akkoriban Jehova Tanúit hívták) már négy kanadai városban saját rádióállomást működtettek. *

3. A CHUC stúdió Saskatoonban (Saskatchewan tartomány)

Mit hallottál volna, ha az egyik ilyen rádióállomásra kapcsolsz? A helyi gyülekezet néhány tagja gyakran énekelt hangszeres kísérettel, sőt akár kisebb zenekar kíséretében. Természetesen a testvérek előadásokat is tartottak, valamint beszélgetéseket folytattak valamilyen bibliai témáról. Amy Jones, aki részt vett ezekben a beszélgetésekben, így emlékszik vissza: „Amikor a szántóföldi szolgálatban bemutatkoztam, a házigazda olykor ezt mondta: »Ó, igen, hallottam már magát a rádióban!«”

„A sok hívás szinte megbénította az állomás telefonvonalát”

Az Új-Skócia tartományban levő Halifaxben élő Bibliakutatók egy újszerű rádiós műsort sugároztak, a talkshow-t. A hallgatók betelefonálhattak a műsor közben, és kérdéseket tehettek fel a Bibliával kapcsolatban. „Óriási érdeklődés volt ez iránt a műsor iránt – írta egy testvér. – A sok hívás szinte megbénította az állomás telefonvonalát.”

 Akárcsak Pál apostoltól, a Bibliakutatóktól is vegyesen fogadták a Biblia üzenetét (Csel 17:1–5). Voltak olyan hallgatók, akiknek tetszett az üzenet. Például amikor Hector Marshall hallotta, hogy a Bibliakutatók megemlítették a Bibliai tanulmányokat a rádióban, megrendelt belőlük hat kötetet. „Arra gondoltam, hogy a könyvek segítséget nyújtanak majd a tanításhoz a vasárnapi iskolában” – írta később. Ám miután elolvasta az 1. kötetet, elhatározta, hogy otthagyja az egyházát. Buzgó evangéliumhirdető lett, és egészen az 1998-ban bekövetkezett haláláig hűségesen szolgálta Jehovát. Új-Skócia keleti részén az azt követő nap, hogy „A királyság – a világ reménysége” című előadást sugározták a rádióban, J. A. MacDonald ezredes ezt mondta egy helyi testvérnek: „A Breton-foki-szigeten élő emberek tegnap a legjobb üzenetet hallották, mely a világnak ezen a részén valaha is elhangzott.”

Másrészt a papság feldühödött. Halifaxben néhány katolikus azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja a rádióállomást, ahonnan a Bibliakutatók adásait közvetítették. Vallási vezetők ösztönzésére a kormány 1928-ban váratlanul bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg a Bibliakutatók tulajdonában levő rádióállomások sugárzási engedélyeit. A testvérek válaszul egy nyomtatott tájékoztatót vittek el az embereknek, melynek az volt a címe, hogy Ki a levegő tulajdonosa?, és ebben szót emeltek ez ellen az igazságtalan intézkedés ellen. A kormánytisztviselők ennek ellenére sem voltak hajlandók meghosszabbítani a Bibliakutatók sugárzási engedélyeit.

Vajon ez elcsüggesztette Jehova szolgáinak Kanadában élő kicsiny csoportját? „Először persze úgy tűnt, hogy az ellenség nagy győzelmet aratott – ismerte el Isabel Wainwright. – De tudtam, hogy Jehova megakadályozhatta volna ezt, ha szándékában állt volna. Ez csak azt jelenthette, hogy a Királyság jó hírének prédikálására egy másik, egy még jobb módot kellett találnunk.” Ahelyett, hogy nagy hangsúlyt fektettek volna a rádiós tanúskodásra, a Kanadában élő Bibliakutatók arra kezdtek összpontosítani, hogy személyesen keressék fel az embereket az otthonaikban. Ám a maga idején a rádió kétségkívül kiemelkedő szerepet játszott a valaha elhangzott legjobb üzenet közvetítésében. (A kanadai archívumunkból.)

^ 4. bek. A kanadai testvérek kereskedelmi rádióállomásokon is vásároltak műsoridőt, hogy az éteren keresztül tanúskodjanak.