Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Miért kétséges, hogy a vallás egyesítheti az embereket?

Miért kétséges, hogy a vallás egyesítheti az embereket?

 Miért kétséges, hogy a vallás egyesítheti az embereket?

„SZERESD felebarátodat” (Máté 22:39). Számos vallás nagyra tartja ezt a viselkedési alapszabályt. Ha meg tudnák tanítani híveiknek ezek a vallások, hogy szeressék felebarátaikat, a nyájaik tagjai összekovácsolódnának. S vajon ezt tapasztaljuk? A vallások előmozdítják az egységet? Egy nemrégiben készített németországi felmérésben a következő kérdést tették fel: „Egyesítik-e a vallások az embereket, vagy inkább elkülönítik őket egymástól?” A választ adók 22 százaléka úgy érezte, hogy a vallások egyesítik az embereket, míg 52 százalékuk szerint szétválasztják őket. Előfordulhat, hogy az országodban élők nagyon hasonlóan vélekednek.

Miért van az, hogy sokan nem igazán bíznak abban, hogy a vallás egyesítheti az embereket? Talán a múltbeli események miatt. A vallás, ahelyett hogy összekovácsolta volna az embereket, többnyire elválasztotta őket egymástól. A legborzalmasabb rémtetteket olykor a vallás leple alatt követték el. Vegyünk szemügyre néhány példát csak az elmúlt száz évből.

A vallás nevében

A II. világháború idején a Balkán-félszigeten élő római katolikus horvátok és az ortodox szerbek egymás torkának estek. Mindkét fél Jézus követőjének vallotta magát, aki azt tanította a nyomdokain járóknak, hogy szeressék a felebarátaikat. Ennek ellenére ez az összetűzés „a történelem egyik legijesztőbb civil mészárlásává fajult” — jegyezte meg egy kutató. A világ megdöbbent a több mint ötszázezer férfi, nő és gyermek halálhíre hallatán.

1947-ben az indiai szubkontinens körülbelül az emberiség egyötödének, mintegy 400 millió embernek, főképp hinduknak, muszlimoknak és szikheknek adott otthont. India felosztásakor megszületett Pakisztán iszlám nemzete. Akkoriban a két országból menekültek százezreit égették, verték és kínozták meg, vagy lőtték agyon a sorozatos vallási mészárlásokban.

Az előzőekben említett megrázó példák tetejében a századfordulón fokozódott a terrorizmus veszélye. Napjainkban a terrorizmus miatt az egész világ készenléti állapotban van. Számos terroristacsoport állítja magáról, hogy szoros szálak fűzik bizonyos valláshoz. A vallást nem tekintik az egység mozgatórugójának, hanem gyakran az erőszak és a széthúzás előmozdítójának. Nem meglepő hát,  hogy a FOCUS című német folyóirat a világ nagy vallásait, a buddhizmust, a hinduizmust, az iszlámot, a judaizmust, a kereszténységet, a konfucianizmust és a taoizmust lőporhoz hasonlította.

Belső viszályok

Míg a vallások egy része egymással áll harcban, addig a többiben belső viszályok dúlnak. Az elmúlt években például a tantételbeli kérdésekről folyó állandó viták szakadásokat idéztek elő a kereszténység egyházaiban. A papság és a laikusok számára ugyanúgy kérdéses: Engedélyezett-e a születésszabályozás? Mi a helyzet az abortusszal? Felszentelhetnek-e nőket papokká? Hogyan kellene tekintenie az egyháznak a homoszexualitást? Szentesítheti-e a vallás a háborúkat? A széthúzást figyelembe véve sokan eltűnődnek: Hogyan egyesíthetné bármelyik vallás is az embereket, ha még a saját tagjai között sem tud egységet teremteni?

A vallás általánosságban csakugyan kudarcot vallott az egység előmozdításában. De vajon az összes vallásra jellemző a széthúzás? Létezik-e egy olyan, amely egyesíteni tudja az embereket?

[Kép a 3. oldalon]

Vallási csoportok közötti összetűzésben megsérült rendőrök Indiában (1947)

[Forrásjelzés]

Photo by Keystone/Getty Images