Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Paradicsom — Reménykedhetsz benne?

Paradicsom — Reménykedhetsz benne?

 Paradicsom — Reménykedhetsz benne?

„Ismerek egy Krisztussal egységben levő embert, aki . . . elragadtatott a paradicsomba” (2KORINTUSZ 12:2–4)

1. Mely bibliai ígéreteket érzi vonzónak sok ember?

PARADICSOM. Emlékszel még, mit éreztél, amikor először hallottál arról, hogy Isten földi paradicsomot ígér? Talán eszedbe jut, milyen volt arról tanulni, hogy „a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak”, a puszta pedig szépségesen virul. Vagy milyen volt arról a próféciáról hallani, hogy a farkas együtt lesz a báránnyal, a leopárd pedig a gidával. Nem hozott izgalomba, amikor arról olvastál, hogy elhunyt szeretteid újra élni fognak, és az lesz a kilátásuk, hogy ott lehetnek a Paradicsomban? (Ézsaiás 11:6; 35:5, 6; János 5:28, 29).

2—3. a) Miért mondhatjuk, hogy nem alaptalan a Bibliára épülő reménységünk? b) A reménységünknek milyen további alapja van?

2 Reménységed nem alaptalan. Van okod hinni a Paradicsomról szóló bibliai ígéretekben. Például meggyőződéssel vallhatod, hogy igazak lesznek Jézusnak azok a szavai, melyeket az oszlopra feszített gonosztevőhöz intézett: „velem leszel a Paradicsomban” (Lukács 23:43). Bízhatsz ennek a kijelentésnek a teljesedésében: „új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, és ezekben igazságosság fog lakni.” Abban az ígéretben is hihetsz, hogy Isten letörli a könnyeinket, nem lesz többé halál, és véget ér a bánat, a kiáltás és a fájdalom. Ez azt jelenti, hogy újra paradicsom lesz a föld! (2Péter 3:13; Jelenések 21:4).

3 A paradicsomi reménységnek azonban van egy másik alapja is, méghozzá valami, aminek a keresztények már ma világszerte részét alkotják. Miről van szó? Isten létrehozott egy szellemi paradicsomot, és megajándékozta vele a népét. Talán úgy tűnik, hogy a „szellemi paradicsom” kifejezés elvont és nehezen felfogható, pedig meg lett jövendölve, és valóban létezik.

Látomás a paradicsomról

4. Milyen látomásról olvashatunk a 2Korintusz 12:2–4-ben, és valószínűleg ki látta ezt a látomást?

4 Figyeljük meg, mit írt Pál apostol ezzel kapcsolatban: „Ismerek egy Krisztussal egységben levő embert, aki . . . elragadtatott mint ilyen a harmadik égig. Igen, ismerek egy ilyen embert — hogy a testben-e vagy a testtől külön, nem tudom; az Isten tudja —, hogy elragadtatott a paradicsomba, és kimondhatatlan szavakat hallott, melyeket embernek nem szabad szólnia” (2Korintusz 12:2–4). Ez a rész közvetlenül azokat a verseket követi, amelyekben Pál az apostolságát védte. Azonkívül a Biblia senki másról sem beszél, akivel ilyesmi történt volna, és Pál számol be az esetről. Valószínűsíthető tehát, hogy Pál volt az, aki látta ezt a látomást. Vajon milyen „paradicsomba” került e természetfölötti élmény során? (2Korintusz 11:5, 23–31).

5. Mit nem foglalt magában Pál látomása, és milyen jellegű volt a ’paradicsom’, amit látott?

5 A szövegkörnyezet nem azt sugallja, hogy ’a harmadik ég’ a földet körülvevő légkör lenne, vagy a világűr, esetleg bármiféle más világegyetemek, melyekről néhány asztrofizikus állítja, hogy léteznek. A Biblia gyakran használja a hármas számot valaminek a hangsúlyozására, fokozására vagy megerősítésére (Prédikátor 4:12; Ézsaiás 6:3; Máté  26:34, 75; Jelenések 4:8). Amit tehát Pál látomásban látott, az valami emelkedett, magasztos, egyszóval szellemi volt.

6. Milyen történelmi események fényében érthetjük meg jobban, amit Pál látott?

6 Korábbi bibliai próféciák fényében jobban megérthetjük, amit Pál látott. Miután Istenhez hűtlen lett az ókori népe, ő elhatározta, hogy megengedi a babilóniaiaknak, hogy megtámadják Júdát és Jeruzsálemet. A tetőpont a pusztulás volt, a bibliai kronológia szerint i. e. 607-ben. Meg lett jövendölve, hogy az ország 70 évig pusztán fog heverni, azután pedig Isten megengedi, hogy a bűnbánó zsidók visszatérjenek, és helyreállítsák az igaz imádatot. Ez i. e. 537-től kezdve valósult meg (5Mózes 28:15, 62–68; 2Királyok 21:10–15; 24:12–16; 25:1–4; Jeremiás 29:10–14). De mi lett magával a földdel? A 70 év alatt vad növényzet nőtte be, sivárrá és sakálok lakóhelyévé vált (Jeremiás 4:26; 10:22). Ám elhangzott az ígéret: „Jehova meg fogja vigasztalni Siont. Megvigasztalja minden feldúlt helyét; pusztáját olyanná teszi, mint az Éden, kietlen síkságát olyanná, mint Jehova kertje [vagy Paradicsoma, Septuaginta]” (Ézsaiás 51:3).

7. Minek kellett történnie azután, hogy a föld 70 évig pusztán hevert?

7 Ezek a szavak a 70 év eltelte után váltak valóra. Isten áldásával jóra fordultak a dolgok. Képzeld magad elé a következőket: „Ujjong majd a puszta és a víztelen tájék, örül a kietlen síkság, és virul, mint a sáfrány. Virulva virul majd, és vígan örvendezik, boldogan kiáltva . . . Akkor majd szökell a sánta, mint a szarvas, és a néma nyelve boldogan kiált. Mert a pusztában vizek fakadnak, és patakok a kietlenben. A hőségtől perzselt föld olyan lesz, mint a nádas tó, és a szomjazó föld, mint a vízforrások. A sakálok tanyáján, a pihenőhelyükön zöldellő fű, nád és papiruszsás nő” (Ézsaiás 35:1–7).

Újjászervezett és átalakult nép

8. Honnan tudjuk, hogy Ézsaiás könyvének a 35. fejezete elsősorban a népre vonatkozott?

8 Micsoda átalakulás! A kietlen puszta paradicsommá válik. Ám ez és más megbízható próféciák rámutattak, hogy az emberek is megváltoznak, ugyanúgy, ahogyan a sivár föld termékennyé lesz. Miért mondhatjuk ezt? Nos, Ézsaiás ’Jehova megváltottjaira’ összpontosított, akik „örömkiáltással” térnek vissza földjükre, és „ujjongást és örvendezést  találnak” (Ézsaiás 35:10). Ez nem a szó szerinti földre, hanem a népre vonatkozott. Ézsaiás ezenkívül egy másik helyen így írt a Sionba visszatérő népről: „Az igazságosság nagy fáinak fogják őket hívni, Jehova ültetésének . . . Mert ahogy a föld előhozza sarjadékát . . . , úgy sarjasztja ki . . . Jehova az igazságosságot és a dicséretet minden nemzet előtt.” Ézsaiás még ezt is mondta Isten népéről: „Jehova fog vezetni mindenkor . . . , és megerősíti csontjaidat; olyan leszel, mint a jól öntözött kert” (Ézsaiás 58:11; 61:3, 11; Jeremiás 31:10–12). Ahogy a föld állapota megjavul, az újjászervezett zsidó nép is megváltozik.

9. Milyen ’paradicsomot’ látott Pál, és mikor teljesedett be a látomása?

9 Ez a történelmi előkép segítségünkre van Pál látomásának a megértésében. A látomás magában foglalja a keresztény gyülekezetet, melyet Pál ’Isten művelés alatt álló szántóföldjének’ nevezett, és amelynek termékenynek kell lennie (1Korintusz 3:9). Mikor teljesedett be ez a látomás? Pál ’kinyilatkoztatásnak’ mondta, tehát olyan valaminek, ami a jövőben történik meg. Tudta, hogy a halála után nagymérvű hitehagyás üti fel a fejét (2Korintusz 12:1; Cselekedetek 20:29, 30; 2Tesszalonika 2:3, 7). Amíg a hitehagyottak érvényesültek, és látszólag elnyomták az igaz keresztényeket, azok nemigen hasonlítottak egy virágzó kerthez. De el kellett jönnie az időnek, amikor az igaz imádat újra felemelkedik. Isten népének újjá kellett szerveződnie, hogy ’az igazságosak oly tündöklően fénylők lehessenek Atyjuk királyságában, mint a nap’ (Máté 13:24–30, 36–43). Ez néhány évvel azután következett be, hogy Isten Királysága létrejött az égben. És az évtizedek múlásával teljesen egyértelművé vált, hogy Isten népe szellemi paradicsomnak örvend, amit Pál előre látott a látomásában.

10—11. Miért jelenthetjük ki, hogy tökéletlenségünk ellenére szellemi paradicsomban vagyunk?

10 Persze tudjuk, hogy egyénenként tökéletlenek vagyunk, ezért nem lepődünk meg azon, hogy olykor adódnak nehézségek, ahogy a Pál idejében élt keresztények között is adódtak (1Korintusz 1:10–13; Filippi 4:2, 3; 2Tesszalonika 3:6–14). De gondoljunk a szellemi paradicsomunkra! Egykori beteg állapotunkból szellemileg kigyógyultunk. És micsoda ellentét van a korábbi kiéhezettségünk és a mostani, szellemi értelemben vett jóltápláltságunk között! Isten népének nem kell egy száraz szellemi földön küszködnie, hanem az Ő helyeslését és áldásainak a kiáradását érzi (Ézsaiás 35:1, 7). Nem vakít meg minket a szellemi sötétség, mintha egy börtön mélyén sínylődnénk, mivel látjuk a szabadságnak és Isten kegyének a világosságát. Sokan, akik jószerével süketek voltak a bibliai próféciákat  illetően, meghallották és megértették, amit a Szentírás mond (Ézsaiás 35:5). Például a világ minden táján több millió Jehova Tanúja tanulmányozta versről versre Dániel próféciáját. Utána alaposan megvizsgálták Ézsaiás könyvének az összes fejezetét. Hát nem a szellemi paradicsomunk mellett tanúskodik ez a felüdítő szellemi táplálék?

11 Gondoljunk arra is, hogy a különböző neveltetésű őszinte embereknek, akik igyekeznek megérteni és alkalmazni Isten Szavát, mennyire megváltoznak a jellemvonásaik. Úgy fogalmazhatnánk, hogy azon dolgoznak, hogy levetkőzzék az állatias vonásokat, melyek korábban jellemzőek voltak rájuk. Talán te is kiemelkedő eredményeket értél el ebben, és a szellemi testvéreid is (Kolosszé 3:8–14). Mivel tartod a kapcsolatot Jehova Tanúi egyik gyülekezetével, olyan emberekkel vagy együtt, akik békésebbek és megnyerőbbek lettek. Korántsem tökéletesek, de nem lehetne vérengző oroszlánokhoz vagy más ragadozó vadállatokhoz hasonlítani őket (Ézsaiás 35:9). Miről árulkodik ez a nyugodt szellemi közösség? Nem vitás, hogy olyan szellemi állapotnak örvendünk, amelyet méltán nevezhetünk szellemi paradicsomnak. Ez pedig a földi paradicsomot árnyékolja elő, melyet akkor élvezhetünk majd, ha hűségesek maradunk Istenhez.

12—13. Mit kell tennünk ahhoz, hogy megmaradhassunk a szellemi paradicsomunkban?

12 De van valami, amiről nem szabad megfeledkeznünk. Isten ezt mondta az izraelitáknak: „Tartsátok meg az egész parancsolatot, melyet ma parancsolok neked, hogy megerősödjetek, bemenjetek, és birtokba vegyétek a földet” (5Mózes 11:8). A 3Mózes 20:22, 24-ben ugyanarról a földről van szó: „Tartsátok meg minden rendeletemet és minden bírói döntésemet, és cselekedjetek azok szerint, hogy ki ne hányjon titeket a föld, amelyre beviszlek benneteket, hogy ott lakjatok. Ezért mondtam nektek: »Ti fogjátok birtokolni a földjüket, és én nektek adom, hogy birtokba vegyétek azt a tejjel és mézzel folyó földet.«” Igen, az Ígéret földjének birtokbavétele a Jehova Istennel ápolt jó kapcsolatuktól függött. Isten azért engedte meg, hogy a babilóniaiak legyőzzék az izraelitákat, és elvigyék őket lakóhelyükről, mert nem engedelmeskedtek neki.

13 Sok mindent szeretünk szellemi paradicsomunkban. Ez a környezet kellemes és megnyugtató. Békében vagyunk keresztény hittársainkkal, akik dolgoztak azon, hogy levetkőzzék állatias vonásaikat. Igyekeznek kedvesek és segítőkészek lenni. Ahhoz azonban, hogy megmaradjunk szellemi paradicsomunkban, nem elegendő ezekkel az emberekkel jó kapcsolatban lennünk. Jehovával is jó kapcsolatot kell ápolnunk, és tennünk kell az akaratát (Mikeás 6:8). Önként jöttünk a szellemi paradicsomba, de elsodródhatunk, vagy kizárhatnak minket, ha nem törekszünk rá, hogy megóvjuk az Istenhez fűződő kapcsolatunkat.

14. Mi segít megmaradnunk a szellemi paradicsomban?

14 Az egyik fontos segítség az, ha folyamatosan erőt merítünk Isten Szavából. Figyeljük meg a Zsoltárok 1:1–3-ban feljegyzett hasonlatot: „Boldog ember az, ki nem jár a gonoszok tanácsa szerint . . . , hanem Jehova törvényében leli gyönyörűségét, és törvényét olvassa halk hangon éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely megtermi gyümölcsét a maga idején. Nem hervad el lombja, és minden tettét siker koronázza.” Azonkívül a hű és értelmes rabszolga osztály Biblián alapuló kiadványai szellemi táplálékot jelentenek a szellemi paradicsomban (Máté 24:45–47).

A Paradicsomról alkotott elképzelésünk megerősítése

15. Miért nem vihette be Mózes az izraelitákat az Ígéret földjére, de mi az, amit látott?

15 Gondoljunk most valami másra, ami szintén ízelítőt adott a Paradicsomból. Miután  Izrael 40 évig vándorolt a pusztában, Mózes elvezette őket Moáb síkságára, a Jordántól keletre. Mózesnek egy korábban elkövetett hibája miatt Jehova úgy határozott, hogy nem ő fogja átvinni Izraelt a Jordánon (4Mózes 20:7–12; 27:12, 13). Mózes így kérlelte Istent: „Hadd menjek át, kérlek, és hadd lássam azt a jó földet a Jordánon túl.” Bár Mózes nem mehetett be arra a földre, de miután a Piszga hegy tetejéről látta annak különböző tájait, megállapíthatta, hogy az a föld tényleg jó. Mit gondolsz, milyen lehetett? (5Mózes 3:25–27).

16—17. a) Miben volt más az Ígéret földje az ókorban, mint ma? b) Miért feltételezhetjük, hogy az Ígéret földje valamikor paradicsomi hely volt?

16 Ha arra alapozod a véleményed, hogy milyen ennek a vidéknek a nagy része napjainkban, akkor egy száraz homoksivatag és kőrengeteg jelenhet meg a szemed előtt, ahol perzselő a forróság. Joggal feltételezhetjük azonban, hogy a bibliai időkben az egész vidék teljesen másképp festett. Egy folyóiratban dr. Walter C. Lowdermilk, víz- és talajszakértő elmagyarázta, hogy a földet ott a „mintegy ezer éven át tartó kizsákmányolás tette tönkre”. Ezt írta: „A »sivatag«, amely átvette az egykor virágzó föld helyét, az ember műve, nem a természeté.” Tanulmányai arra engednek következtetni, hogy „ez a föld egykor pásztorok paradicsoma volt” (Scientific American). Csak attól válhatott silánnyá, hogy az emberek kiszipolyozták. *

17 A Bibliában olvasottak alapján egyértelműen logikus ez a következtetés. Idézzük csak fel, hogy mit ígért Jehova a népének Mózes által: „az a föld, amelyre átmentek, hogy birtokba vegyétek, olyan föld, melyen hegyek és völgyek vannak. Az egek esőjéből iszik vizet; olyan föld, melyről Jehova, a te Istened gondoskodik” (5Mózes 11:8–12).

18. Hogyan segített az Ézsaiás 35:2 a száműzetésben élő izraelitáknak elképzelni, hogy milyen lesz az Ígéret földje?

18 Az Ígéret földje oly dús növényzetű és termékeny volt, hogy bizonyos helyeknek már az említése is paradicsomi állapotokat juttatott az emberek eszébe. Ez világosan kitűnik az Ézsaiás könyve 35. fejezetében található próféciából, mely először akkor teljesedett be, amikor az izraeliták visszatértek Babilonból. Ézsaiás ezt jövendölte: „Virulva virul majd, és vígan örvendezik, boldogan kiáltva. A Libanon dicsősége adatik neki, a Kármel és Sáron pompája. Meglátják Jehova dicsőségét, Istenünk pompáját” (Ézsaiás 35:2). A Libanonra, Kármelre és Sáronra  való utalás bizonyosan megnyugtató, szép képeket idézett fel az izraelitákban.

19—20. a) Milyen volt Sáron az ókorban? b) Egyebek között hogyan erősíthetjük paradicsomi reménységünket?

19 Vegyük most szemügyre Sáront, a tengermelléki síkságot, mely Szamária hegyei és a Nagy-tenger, vagyis a Földközi-tenger között fekszik. (Lásd a 10. oldalon lévő képet.) Pompájáról és jó termőtalajáról ismerték. Mivel vízben gazdag terület volt, kiválóan alkalmas volt a legeltetésre, az északi területein pedig tölgyerdőket is lehetett találni (1Krónikák 27:29; Énekek éneke 2:1; Ézsaiás 65:10). Az Ézsaiás 35:2 tehát a helyreállításról beszélt, egy viruló országról, mely olyan lesz, mint a paradicsom. Ez a prófécia egy gyönyörűséges szellemi paradicsomra is előremutatott, azzal összhangban, amit Pál később látomásban látott. Elmondhatjuk hát, hogy ez és más próféciák megerősítik az emberiségre váró földi paradicsomba vetett reménységünket.

20 Szellemi paradicsomunkat élvezve erősíthetjük az érte érzett hálánkat és azt a reménységünket, hogy a föld újra paradicsom lesz. Hogyan? Úgy, hogy igyekszünk jobban megérteni, amit a Bibliában olvasunk. A bibliai leírások és próféciák gyakran említenek helyeket név szerint. Szeretnéd jobban magad elé képzelni, hogy hol voltak ezek, és milyen távolságra helyezkedtek el más földrajzi helyektől? A következő cikkben arról lesz szó, hogy milyen lehetőséged van erre, és milyen hasznot meríthetsz belőle.

[Lábjegyzet]

^ 16. bek. Denis Baly a könyvében kijelenti, hogy „a növényzet összetétele nagyon sokat változhatott a bibliai idők óta”. Vajon miért? „Az embernek szüksége volt a fára a fűtéshez és az építkezéshez, ezért . . . kezdte kivágni a fákat, amivel kitette a földet az időjárás támadásainak. A természetbe való beavatkozás következményeként az éghajlat . . . fokozatosan a legjelentősebb tényezővé vált a környezet pusztításában” (The Geography of the Bible).

Emlékszel?

• Milyen ’paradicsomot’ látott Pál apostol látomásban?

• Mikor teljesedett be először Ézsaiás könyvének a 35. fejezete, és hogyan függ össze Pál látomásával?

• Hogyan erősíthetjük a szellemi paradicsomunkért érzett hálánkat és a földi paradicsomba vetett reménységünket?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 10. oldalon]

Sáron síksága termékeny terület volt az Ígéret földjén

[Forrásjelzés]

Pictorial Archive (Near Eastern History) Est.

[Kép a 12. oldalon]

Mózes megállapíthatta, hogy az Ígéret földje ’jó föld’