Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Kövesd a királyi szokást!

Kövesd a királyi szokást!

 Kövesd a királyi szokást!

„Írja le magának könyvbe e törvénynek mását . . . És legyen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében” (5MÓZES 17:18, 19).

1. Kikhez szeretnének hasonlítani a keresztények?

BIZONYÁRA nem hasonlítanád magad egy királyhoz vagy királynőhöz. Melyik hűséges keresztény és bibliatanulmányozó tudná elképzelni magáról azt, hogy királyi hatalommal bír, mint a jó Dávid, Jósiás, Ezékiás vagy Josafát király? De legalább egy sajátos szempontból hasonlíthatsz és hasonlítanod is kell hozzájuk. Mi ez a szempont? És miért fontos, hogy akarj hozzájuk hasonlítani ebben a dologban?

2—3. Mit látott előre Jehova az emberi királlyal kapcsolatban, és mit kellett tennie a királynak?

2 Isten már Mózes napjaiban, jóval azelőtt, mielőtt jóváhagyta, hogy az izraelitáknak emberi királyuk legyen, előre látta, hogy népe majd szeretné, ha lenne királya. Ezért arra ihlette Mózest, hogy foglaljon bele a Törvényszövetségbe erre vonatkozó utasításokat. Ezek az útmutatások a királynak szóltak.

3 Isten kijelentette: „Mikor bemégy arra a földre, a melyet az Úr, a te Istened ád néked . . . , és ezt mondod: Királyt teszek magam fölé, miképen egyéb népek, a melyek körültem vannak: Azt emeld magad fölé királyul, a kit az Úr, a te Istened választ . . . És mikor az ő országának királyi székére ül, írja le magának könyvbe e törvénynek mását . . . És legyen az ő nála, és olvassa azt életének minden idejében [élete minden napján, Káldi-Neovulgáta Bibliafordítás], hogy tanulja félni az Urat, a te Istenedet, hogy megtartsa e törvénynek minden ígéjét, és e rendeléseket, hogy azokat cselekedje” (5Mózes 17:14–19).

4. Mit foglaltak magukban azok az utasítások, melyeket Isten a királyoknak adott?

4 Igen, annak a királynak, akit Jehova választott az imádói számára, másolatot kellett készítenie magának azokról az írásokról, melyeket mi a Bibliánkban találunk meg. Ezután naponta olvasnia kellett ezt a másolatot, újra meg újra. Nem az volt a cél, hogy javítsa az emlékezőképességét. A király tanulmányozott, méghozzá hasznos céllal. Ha szerette volna Jehova helyeslését élvezni, tanulmányoznia kellett ilyen módon, hogy helyes indítékokat fejleszthessen ki, és megőrizhesse azokat. Azért is kellett tanulmányoznia ezeket az ihletett írásokat, hogy sikeres, éleslátó király legyen (2Királyok 22:8–13; Példabeszédek 1:1–4).

Tanulj úgy, mint egy király!

5. A Biblia mely részeihez fért hozzá Dávid király, amelyeket lemásolhatott és olvashatott, és milyen érzésekkel tette ezt?

5 Mit gondolsz, mi volt Dávid feladata, amikor Izrael királya lett? Valószínűleg le kellett másolnia Mózes öt könyvét. Képzeld el, milyen nagy hatással lehetett Dávid elméjére és szívére, hogy a saját szemével olvasta és a saját kezével másolta le a Törvényt. Feltehetően Mózes írta a Jób könyvét, valamint a 90. és 91. zsoltárt is. Vajon ezeket is lemásolta Dávid? Lehetséges. És minden bizonnyal hozzájuthatott még Józsué könyvéhez, a Bírák könyvéhez és Ruth könyvéhez. Látjuk tehát, hogy Dávid királynak a Biblia elég nagy része a rendelkezésére állt, így olvashatta azt, és belemélyedhetett. Okkal gondolhatjuk, hogy így  is tett, hiszen ez derül ki abból, ahogyan Isten Törvényéről írt a Zsoltárok 19:8–12 szerint.

6. Miért lehetünk biztosak abban, hogy Jézus az ősatyjához, Dávidhoz hasonlóan érdeklődött Isten Szava iránt?

6 A Nagyobb Dávid, Jézus, aki Dávid Fia volt, hasonló szokást követett. Jézus hetente elment a helyi zsinagógába. Ott hallgatta az Írás felolvasását és magyarázatát. Sőt, alkalmanként ő maga is felolvasott Isten Szavából, és megmagyarázta azt (Lukács 4:16–21). Szembetűnő, milyen jól ismerte Jézus az Írást. Olvassuk csak el az evangéliumi beszámolókat, és figyeljük meg, milyen gyakran mondta, hogy „meg van írva”, és más módon is utalt Isten Szavának konkrét szakaszaira. Máté feljegyzése szerint Jézus a hegyi beszédében például 21-szer idézett a Héber Iratokból (Máté 4:4–10; 7:29; 11:10; 21:13; 26:24, 31; János 6:31, 45; 8:17).

7. Miben különbözött Jézus a vallási vezetőktől?

7 Jézus megfogadta a Zsoltárok 1:1–3-ban olvasható tanácsot, mely így szól: „Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán . . . ; hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik [törvényét olvassa halk hangon, NW] éjjel és nappal . . . minden munkájában jó szerencsés lészen.” Mennyire másként viselkedtek Jézus korának vallási vezetői, akik „Mózes székébe ültek”, de figyelmen kívül hagyták „az Úr törvényét” (Máté 23:2–4).

8. Miért volt hasztalan, hogy a zsidó vallási vezetők olvasták és tanulmányozták a Bibliát?

8 Némelyeket azonban zavarba ejthet egy olyan írásszöveg, melyet úgy is lehet értelmezni, mintha Jézus el akarta volna venni hallgatóinak a kedvét a Biblia tanulmányozásától. A János 5:39, 40-ben arról olvashatunk, hogy mit mondott Jézus néhány akkor élő embernek: „Az Írásokat kutatjátok, mert azt gondoljátok, hogy általuk örök életetek lesz, és éppen azok tesznek tanúságot rólam. És mégsem akartok hozzám jönni, hogy életetek legyen.” Jézusnak ezzel a megjegyzésével nem az volt a célja, hogy elvegye zsidó hallgatóinak a kedvét Isten Szava tanulmányozásától. Inkább az őszinteségük hiányára és a logikátlanságukra mutatott rá. Felismerték ugyan, hogy az Írás örök élethez vezetheti őket, de éppen az általuk kutatott Írásnak kellett volna elvezetnie őket a Messiáshoz, Jézushoz is. Ők azonban nem fogadták el Jézust. Tanulmányozásuknak így nem volt haszna, mivel nem voltak őszinték és taníthatók (5Mózes 18:15; Lukács 11:52; János 7:47, 48).

9. Milyen kiváló példát mutattak az apostolok és az előttük élt próféták?

9 Mennyire más volt a helyzet Jézus tanítványaival, beleértve az apostolokat is! Ők tanulmányozták „a szent írásokat, amelyek képesek bölccsé tenni . . . a megmentésre” (2Timóteus 3:15). Hasonlítottak ebben az előttük élt prófétákra, akik „szorgalmasan tudakozódtak és gondosan kutattak”. Ezek a próféták nem csupán néhány hónapig vagy esetleg egy évig tartó, fellobbanásszerű tanulmányozásnak tekintették a kutatást. Péter apostol szerint ’egyre csak vizsgálódtak’, kivált a Krisztusról és arról, hogy milyen dicsőségek járnak együtt az emberiség megmentésében betöltött szerepével. Péter az első levelében 34-szer idézett 10 különböző bibliai könyvből (1Péter 1:10, 11).

10. Miért foglalkoztasson mindannyiunkat a Biblia tanulmányozása?

10 Nyilvánvaló tehát, hogy az ókori Izrael királyainak az uralkodói feladatai közé tartozott Isten Szavának gondos tanulmányozása. Jézus követte ezt a szokást. A Biblia tanulmányozása azoknak is kötelességük, akik Krisztussal fognak uralkodni mint királyok az égben (Lukács 22:28–30; Róma 8:17; 2Timóteus 2:12; Jelenések  5:10; 20:6). Ez a királyi szokás ugyanilyen fontos ma mindenkinek, aki a Királyság-uralom idején megvalósuló földi áldásokra tekint előre várakozással (Máté 25:34, 46).

Nemcsak a királyok kötelessége, hanem a tiéd is

11. a) Milyen veszély leselkedik a keresztényekre a tanulmányozást illetően? b) Milyen kérdéseket tegyünk fel magunknak?

11 Határozottan és nyíltan mondhatjuk, hogy minden igaz kereszténynek személyesen kell vizsgálnia a Bibliát. Erre nem csupán akkor van szükség, amikor valaki elkezdi tanulmányozni a Bibliát Jehova Tanúival. Mindannyiunknak el kell határoznunk, hogy nem leszünk olyanok, amilyenek Pál apostol idejében voltak némelyek, akik bizonyos idő elteltével elhanyagolták a személyes tanulmányozást. Megtanulták „az Isten szent kijelentéseinek elemi dolgait”, például „a Krisztusról szóló alaptant”, de nem folytatták a tanulmányozást, így aztán nem ’törtek előre az érettség felé’ (Héberek 5:12—6:3). Ennek fényében elgondolkodhatnánk a következőkön: „Milyen érzéssel tanulmányozom Isten Szavát, akár mostanában kerültem kapcsolatba a keresztény gyülekezettel, akár évtizedek óta része vagyok annak? Pál azért imádkozott, hogy az akkor élő keresztények ’gyarapodjanak az Isten pontos ismeretében’. Én is vágyom erre?” (Kolosszé 1:9, 10).

12. Miért fontos az Isten Szava iránti egyre növekvő szeretet?

12 Ahhoz, hogy jó tanulmányozási szokásaid legyenek, fontos, hogy megszeresd Isten Szavát. A Zsoltárok 119:14–16 rávilágít, hogy ha rendszeresen és céltudatosan elmélkedsz Isten Szaván, úgy gyönyörködni tudsz majd benne. Ez szintén igaz mindenkire, függetlenül attól, hogy mióta keresztény. A nyomaték kedvéért emlékezz Timóteus példájára. Mint keresztény vén, Timóteus már „Krisztus Jézus kiváló katonájaként” szolgált, Pál mégis arra ösztönözte, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt, hogy „helyesen használja az igazság szavát” (2Timóteus 2:3, 15; 1Timóteus 4:15). Az, hogy „minden tőled telhetőt” megteszel, nyilván arra is kiterjed, hogy rendszeresen tanulmányozol.

13. a) Hogyan lehet több időt szentelni a bibliatanulmányozásnak? b) Személy szerint milyen kiigazításokat tudnál tenni, hogy időt nyerj a tanulmányozásra?

13 A jó tanulmányozási szokások kialakításához hozzásegít, ha rendszeresen tartalékolsz időt a bibliatanulmányozásra. Hogyan sikerült ezt eddig megvalósítanod? Őszinte válaszodtól függetlenül gondolod, hogy javadra válna, ha több időt töltenél a személyes tanulmányozással? Talán felmerül benned a kérdés, hogy miként tudnál időt szakítani rá. Vannak, akik egy kicsit korábban kelnek föl, hogy több időt tudjanak hatékony bibliatanulmányozással tölteni. Tizenöt percig olvassák a Bibliát, vagy valamilyen szempont szerint tanulmányozást folytatnak. Egy másik lehetőség, hogy ha némileg változtatsz a heti időterveden. Ha például szinte mindennap olvasol újságot, vagy megnézed az esti híradót a televízióban, nem tudnád ezt hetente csupán egyszer kihagyni? Az így nyert időt arra használhatnád fel, hogy többet foglalkozz a Biblia tanulmányozásával. Ha a hírek olvasásával vagy megnézésével töltött körülbelül harminc percet heti egy alkalommal személyes tanulmányozásra fordítod, egy év alatt több mint 25 órát nyersz. Gondolj bele, milyen hasznos lenne, ha 25 órával többet olvasnád vagy tanulmányoznád a Bibliát! Figyeld meg a következő ötletet is: Mostantól egy hétig minden nap végén gondold át, hogy mit csináltál aznap. Mérlegeld, hogy volt-e valami, amit kihagyhatnál vagy rövidebb idő alatt végezhetnél el, hogy több időd maradjon a Biblia olvasására, illetve tanulmányozására (Efézus 5:15, 16).

14—15. a) Miért fontos célokat kitűzni a személyes tanulmányozásban? b) Milyen célokat lehet kitűzni a bibliaolvasással kapcsolatban?

14 Mi teheti könnyebbé és vonzóbbá a tanulmányozást? A célok. Milyen ésszerű célokat tűzhetsz ki a tanulmányozásban? Sokan elsőre azt a ragyogó célt tűzik ki, hogy elejétől a végéig elolvassák a Bibliát. Eddig talán alkalomszerűen olvastál részleteket a Bibliából, és ez a javadra vált. Most elhatározhatnád, hogy az egészet elolvasod. E cél elérése érdekében először talán azt tűzöd ki magad elé, hogy elolvasod a négy evangéliumot. Ezután jöhet egy közbenső cél, például a Keresztény Görög Iratok többi részének az elolvasása.  Ha érzed az ebből fakadó megelégedést és áldásokat, kitűzheted következő célul, hogy folytatod az olvasást Mózes öt könyvével és a történelmi könyvekkel, Eszter könyvével bezárólag. Ha már idáig eljutsz, látni fogod, hogy egyáltalán nem lehetetlen elolvasni a Biblia többi részét is. Egy asszony, aki 65 éves korában lett keresztény, a Bibliája belső borítójára felírta azt a dátumot, amikor elkezdte a Biblia olvasását, utána pedig azt az időpontot, amikor befejezte. Most már öt dátumpár van a Bibliájában! (5Mózes 32:45–47). És ő nem a számítógép képernyőjéről vagy onnan kinyomtatott oldalakról olvasott, hanem ott volt a kezében a Biblia.

15 Néhányan, akik már elérték azt a célt, hogy elolvassák az egész Bibliát, további módszerekkel teszik egyre tartalmasabbá és gyümölcsözőbbé a tanulmányozásukat. Például mielőtt belefognának a következő bibliai könyv olvasásába, kiválasztott anyagot tanulmányoznak. „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos” és az Insight on the Scriptures (Éleslátás az Írásokra nézve) * című könyv kitűnő tájékoztatást ad az egyes bibliai könyvek történelmi hátteréről, stílusáról és lehetséges hasznáról.

16. Milyen példát ne kövessünk a Biblia tanulmányozásakor?

16 Amikor tanulmányozol, kerüld azt a megközelítést, amely számos úgynevezett bibliatudósra jellemző. Ők túlságosan arra koncentrálnak, hogy olyan módon elemezzék a szöveget, mintha a Biblia emberi eredetű lenne. Némelyikük megpróbálja megállapítani, hogy mely csoportnak szólnak az egyes könyvek, vagy elképzeli, hogy a könyvek emberi szerzői milyen célt tartottak szem előtt, és mi volt a feltételezett álláspontjuk. Az ilyen emberi érvelések oda vezethetnek, hogy a Bibliát csupán történelemkönyvnek fogjuk tekinteni, vagy úgy gondoljuk, hogy a bibliai könyvek azt a nézetet tükrözik, mely szerint a vallás fokozatosan fejlődött az idők folyamán. Vannak olyan tudósok is, akik szótanulmányokba, a bibliai irodalom nyelvészeti vizsgálatába merülnek bele. Többet foglalkoznak a szavak eredetének tanulmányozásával, valamint héber és görög szavak jelentésének idézésével, mint Isten üzenetének a fontosságával. Gondolod, hogy az ilyen módszerek képesek mély és tettekre ösztönző hitet kiépíteni az emberben? (1Tesszalonika 2:13).

17. Miért tekintsük úgy a Bibliát, mint amelynek az üzenete mindenkinek szól?

17 Alátámaszthatók-e egyáltalán a tudósok következtetései? Helytálló-e az a nézet, hogy mindegyik bibliai könyvnek csupán egyetlen központi gondolata van, és mindegyik kizárólag egy bizonyos csoportnak szól? (1Korintus 1:19–21). Az igazság az, hogy Isten Szavának a könyvei mindenféle korú és helyzetű ember számára maradandó értéket hordoznak. Lehet, hogy valamelyik könyvet eredetileg csak egyvalakinek címezték, például Timóteusnak vagy Titusznak, illetve egy meghatározott csoportnak, mondjuk a galáciaiaknak vagy a filippieknek, de azért mindannyian tanulmányozhatjuk ezeket a könyveket, és kötelességünk is tanulmányozni őket. Valamennyiünknek fontosak, és egy bizonyos könyv sokféle témával foglalkozhat, és sokféle embernek hasznos lehet. A Biblia üzenete bizony általános érvényű, és ez megmagyarázza, hogy miért fordították le a föld különböző részein élő emberek nyelvére (Róma 15:4).

Neked is hasznos, és másoknak is

18. Min elmélkedj, miközben Isten Szavát olvasod?

18 Miközben tanulmányozol, nagyon hasznos arra törekedned, hogy megértsd a Bibliát, és  meglásd a részletek közötti összefüggéseket (Példabeszédek 2:3–5; 4:7). Az, amit Jehova feltárt a Szava által, szorosan kapcsolódik a szándékához. Olvasás közben tehát kapcsold össze a tényeket és a tanácsokat ezzel a szándékkal. Eltűnődhetsz azon, hogy egy esemény, gondolat vagy prófécia hogyan függ össze Jehova szándékával. Kérdezd meg magadtól: „Mit mond ez nekem Jehováról? Hogyan kapcsolódik Isten szándékához, mely a Királysága által valósul meg?” A következő kérdéseken is elmélkedhetsz: „Hogyan tudom hasznosítani ezt az ismeretet? Alkalmazhatnám-e akkor, amikor valakit a Bibliából tanítok, vagy amikor tanácsot adok a Szentírás alapján?” (Józsué 1:8).

19. Kinek válik hasznára az, ha beszélsz másoknak arról, amit tanulsz? Magyarázd meg!

19 Egy másik szempontból is hasznos az, ha gondolunk másokra. Bibliaolvasásod és -tanulmányozásod során új ismereteket szerzel, és sok mindent új megvilágításban látsz, mélyebben megértesz. Próbálj beszélgetni ezekről az építő témákról családtagjaiddal vagy másokkal. Az ilyen beszélgetések kétségkívül hasznosak lesznek, ha jó időpontot választasz, és szerényen veted fel a témát. Ha őszintén és lelkesedéssel idézed fel a tanultakat vagy azokat a szempontokat, amelyeket érdekesnek találtál, valószínűleg nagyobb hatással lesz másokra az, amiről beszélsz. Azonkívül ez a módszer neked is a javadra válik. Hogyan? Szakemberek megállapították, hogy hosszabb ideig tudunk emlékezni arra, amit megtanultunk, ha az ismeretet nem sokkal a megszerzése után felhasználjuk vagy megismételjük, például úgy, hogy beszélünk róla másoknak. *

20. Miért hasznos többször is elolvasni a Bibliát?

20 Valahányszor elolvasol egy bibliai könyvet, biztosan mindig tanulsz valami újat. Olyan részletek ragadják meg a figyelmedet, amelyek korábban nem voltak rád nagy hatással, és jobban megérted őket. Ez hangsúlyozza, hogy a Biblia könyvei nem csupán emberi művek, hanem olyan kincsek, melyek alkalmasak arra, hogy újra meg újra áttanulmányozva őket, hasznot meríts belőlük. Ne feledd, hogy a királyoknak — köztük Dávidnak is — ’életük minden napján olvasniuk kellett azt’.

21. Milyen áldásra számíthatsz, ha többet tanulmányozod Isten Szavát?

 21 Igen, akik időt szakítanak a Biblia mélyreható tanulmányozására, azok nagy hasznot merítenek belőle. Szellemi drágakövekre és mély megértésre tesznek szert. Szorosabbá és gazdagabbá válik az Istennel ápolt kapcsolatuk. Ezenkívül egyre értékesebb kinccsé válnak a családtagjaik, a keresztény gyülekezetben levő testvérek és testvérnők, valamint azok számára, akik még ezután lesznek Jehova imádói (Róma 10:9–14; 1Timóteus 4:16).

[Lábjegyzetek]

^ 15. bek. Ezek a tanulmányozási segédeszközök Jehova Tanúinak a kiadványai, és sok nyelven megjelentek már.

^ 19. bek. Lásd Az Őrtorony 1993. augusztus 15-i számának a 13—4. oldalát.

Emlékszel?

• Mi volt az izraeli királyok kötelessége?

• Milyen példát mutatott Jézus és az apostolok a bibliatanulmányozásban?

• Milyen kiigazításokat tudsz tenni, hogy több időt fordíthass a személyes tanulmányozásra?

• Milyen szemléletmóddal tanulmányozd Isten Szavát?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kiemelt rész a 15. oldalon]

„Legyen a kezünkben”

„Ha . . . egy bibliai szómutató szótárra van szükségünk, a legjobb, ha az internethez fordulunk. Ám ha olvasni és tanulmányozni szeretnénk a Bibliát, gondolkodni, elmélkedni akarunk rajta, akkor legyen a kezünkben, mert csak így jut el az elménkbe és a szívünkbe” (Gertrude Himmelfarb, nyugalmazott professzor, New York-i Városi Egyetem).