Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Fejlessz ki olyan szívet, mely féli Jehovát!

Fejlessz ki olyan szívet, mely féli Jehovát!

 Fejlessz ki olyan szívet, mely féli Jehovát!

„Bárcsak ilyen szívet fejlesztenének ki, hogy féljenek engem, és hogy megtartsák az összes parancsolatomat mindig” (5MÓZES 5:29NW).

1. Miért lehetünk biztosak abban, hogy egy nap félelem nélkül élhetünk majd?

A FÉLELEM már évszázadok óta kísérti az emberiséget. Az éhezéstől, betegségtől, bűnözéstől vagy háborútól való félelem milliók szívét mardossa. Ez az oka annak, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata * eredeti szövegének a bevezetése beszél egy olyan világ létrehozásának a vágyáról, ahol minden ember félelem nélkül élhet. Örömmel mondhatjuk, hogy maga Isten biztosít minket arról, hogy el fog jönni ez a világ, bár nem emberi erőfeszítéseknek köszönhetően. Prófétáján, Mikeáson keresztül Jehova megígéri, hogy igazságos új világában „senki meg nem rettenti” a népét (Mikeás 4:4).

2. a) Hogyan buzdít minket a Szentírás arra, hogy féljük Istent? b) Milyen kérdések merülhetnek fel azzal a kötelezettségünkkel kapcsolatban, hogy féljük Istent?

2 Ám a félelem jóra ösztönző erő is lehet. A Szentírásban Isten szolgái ismételten arra kapnak buzdítást, hogy féljék Jehovát. Mózes ezt mondta Izrael népének: „Féljed az Urat, a te Istenedet, ő néki szolgálj” (5Mózes 6:13). Évszázadokkal később Salamon ezt írta: „az Istent féljed, és az ő parancsolatit megtartsad; mert ez az embernek fődolga!” (Prédikátor 12:15). Angyali felügyelettel végzett prédikálómunkánkkal mi is arra ösztönzünk mindenkit, hogy ’félje az Istent, és adjon neki dicsőséget’ (Jelenések 14:6, 7). A keresztényeknek nem elég csupán félniük Jehovát, hanem teljes szívükből szeretniük is kell (Máté 22:37, 38). Hogyan szerethetjük és félhetjük Istent egyszerre? Miért kell félnünk egy szerető Istent? Milyen előnyeink származnak az istenfélelemből? Hogy választ kapjunk ezekre a kérdésekre, először is meg kell értenünk, mit jelent az istenfélelem, és hogyan alkotja a Jehovával ápolt kapcsolatunk fontos részét.

Csodálat, hódolat és félelem

3. Mit jelent az istenfélelem?

3 Az istenfélelem olyan érzés, melyet a keresztényeknek az Alkotójuk iránt kell érezniük. Az effajta félelem egy meghatározás szerint „csodálat és mélységes hódolat a Teremtő iránt; egészséges aggodalom, nehogy a nemtetszését vonjuk magunkra”. Tehát az istenfélelem életünk két fontos területén van ránk hatással: befolyásolja az Istenhez fűződő viszonyunkat, és azt, hogy miként vélekedünk az olyan magatartásformákról, melyeket ő gyűlöl. Nyilvánvalóan mindkét terület fontos, és gondos odafigyelést igényel. Ahogy egy szótár rámutat, a keresztények életében ez a hódolattól áthatott félelem „mozgatórugó erkölcsi és szellemi téren” egyaránt (W. E. Vine: Expository Dictionary of New Testament Words).

4. Hogyan fejleszthetjük ki magunkban a Teremtőnk iránti csodálat és hódolat érzését?

4 Hogyan fejleszthetjük ki magunkban a Teremtőnk iránti csodálat és hódolat érzését? Csodálat tölt el minket, amikor egy szemet gyönyörködtető tájat, lenyűgöző vízesést vagy pompás naplementét látunk. Csodálatunk fokozódik, amikor hitszemünkkel meglátjuk, hogy ezek Isten teremtésművei. Dávid királyhoz hasonlóan felfogjuk, hogy milyen jelentéktelenek  vagyunk Jehova áhítatot keltő alkotásaihoz viszonyítva: „Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember — mondom — hogy megemlékezel róla?” (Zsoltárok 8:4, 5). Ez a mélységes csodálat hódolatot ébreszt bennünk, arra indítva minket, hogy megköszönjük Jehovának mindazt, amit értünk tesz, és dicsérjük őt. Dávid még ezt is írta: „Magasztallak, hogy csodálatosan megkülönböztettél [megalkottál, Katolikus fordítás]. Csodálatosak a te cselekedeteid! és jól tudja ezt az én lelkem” (Zsoltárok 139:14).

5. Miért kell félnünk Jehovát, és milyen nagyszerű példánk van e tekintetben?

5 Ha megvan bennünk a csodálat és a hódolat érzése, akkor egészséges és tiszteletteljes félelmet fogunk érezni Istennek mint Teremtőnek az ereje iránt, és ugyanígy fogunk tekinteni a hatalmára, melyet a világegyetem jogos Uralkodójaként gyakorol. János apostol látomásban látta „azokat [mármint Krisztus felkent követőit égi pozíciójukban], akik győztesen felülkerekednek a vadállaton és annak képmásán”. Ezek a személyek kijelentik: „Nagyok és csodálatosak a cselekedeteid, Jehova Isten, aki a Mindenható vagy. Igazságosak és igazak az útjaid, örökkévalóság Királya. Ki ne félne téged, Jehova, és ki ne dicsőítené a nevedet?” (Jelenések 15:2–4). A Jehova magasztossága iránt érzett mélységes hódolatból fakadó istenfélelem arra indítja ezeket a személyeket, akik Krisztussal együtt uralkodnak az égi Királyságban, hogy megadják a tiszteletet Istennek mint a legfelsőbb hatalomnak. Vajon nincs bőséges okunk rá, hogy féljük Jehovát, ha végiggondoljuk, hogy mi mindent tett már, és hogy milyen igazságosan uralkodik a világegyetem fölött? (Zsoltárok 2:11; Jeremiás 10:7).

6. Miért kell egészséges aggodalmat éreznünk amiatt, nehogy Isten nemtetszését vonjuk magunkra?

6 A csodálat és hódolat érzésén túl azonban az istenfélelemnek magában kell foglalnia az amiatt való egészséges aggodalmat is, nehogy Isten nemtetszését vonjuk magunkra, vagy hogy engedetlenek legyünk vele szemben. Miért? Nem szabad elfelejtenünk, hogy bár Jehova „késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú”, mégsem „hagyja a bűnöst büntetlenül” (2Mózes 34:6, 7). Noha Jehova szerető  és irgalmas, nem nézi el az igazságtalanságot és a szándékos helytelenséget (Zsoltárok 5:5, 6; Habakuk 1:13). Azok, akik szándékosan, bűnbánat nélkül tesznek olyasmit, ami bűn Jehova szemében, és szembefordulnak vele, nem maradnak büntetlenül. Ahogy Pál apostol megfogalmazta: „Félelmetes dolog az élő Isten kezébe esni.” Végső soron védelem számunkra, ha egészséges aggodalom él bennünk amiatt, nehogy ilyen helyzetbe kerüljünk (Héberek 10:31).

„Ő hozzá ragaszkodjatok”

7. Milyen okaink vannak rá, hogy bízzunk Jehova megmentő erejében?

7 Ha hódolatteljes félelmet táplálunk magunkban Teremtőnk iránt, és teljesen tudatában vagyunk áhítatot keltő hatalmának, biztosan bizalom fog bennünk kiépülni iránta. Éppen úgy, ahogy egy kisgyermek biztonságban érzi magát édesapja közelében, mi is védve érezzük magunkat, és bizakodók vagyunk, amikor Jehova kezébe kapaszkodunk. Figyeld meg, hogyan reagáltak az izraeliták, miután Jehova kivezette őket Egyiptomból: „látá Izráel azt a nagy dolgot, a melyet cselekedék az Úr Égyiptomban: félé azért a nép az Urat és hívének az Úrnak” (2Mózes 14:31). Az Elizeussal történtek szintén alátámasztják azt, hogy „az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket” (Zsoltárok 34:8; 2Királyok 6:15–17). Jehova népének modern kori története és valószínűleg a személyes tapasztalataink is megerősítik, hogy Isten felhasználja az erejét a szolgái érdekében (2Krónika 16:9). Látjuk hát, hogy „az Úrnak félelmében erős a bizodalom” (Példabeszédek 14:26).

8. a) Miért indít minket az istenfélelem arra, hogy Isten útjain járjunk? b) Magyarázd el, hogyan kell ’ragaszkodnunk’ Jehovához!

8 Az egészséges istenfélelem nem csupán bizalmat épít ki bennünk Isten iránt, hanem arra is indít minket, hogy az ő útjain járjunk. Amikor Salamon felavatta a templomot, így imádkozott Jehovához: „féljenek téged [az izraeliták], járván a te útaidon, míg élnek e föld színén, a melyet adtál volt a mi atyáinknak” (2Krónika 6:31). Mózes korábban erre ösztönözte az izraelitákat: „Az Urat, a ti Isteneteket kövessétek, és őt féljétek, és az ő parancsolatait tartsátok meg, és az ő szavára hallgassatok, őt tiszteljétek, és ő hozzá ragaszkodjatok” (5Mózes 13:4). Ahogy ezek a versek világosan rámutatnak, a Jehovába vetett bizalomból fakad az a vágy, hogy az ő útjain járjunk, és ’ragaszkodjunk’ hozzá. Igen, az istenfélelem arra késztet minket, hogy engedelmeskedjünk és szolgáljunk Jehovának, ragaszkodjunk hozzá, ahogyan egy kisgyermek is belecsimpaszkodik az édesapjába, akiben feltétlen bizalma van (Zsoltárok 63:9; Ézsaiás 41:13).

Aki szereti Istent, féli is őt

9. Milyen kapcsolatban van egymással az Isten iránt érzett szeretet és az istenfélelem?

9 Bibliai szemszögből nézve az istenfélelem egyáltalán nem zárja ki azt, hogy szeressük Jehovát. Épp ellenkezőleg, az izraeliták azt az utasítást kapták, hogy ’féljék az Urat, járjanak minden útján, és szeressék őt’ (5Mózes 10:12). Az istenfélelem és az Isten iránt érzett szeretet tehát szoros kapcsolatban van egymással. Az istenfélelem arra indít minket, hogy Isten útjain járjunk, és ha így teszünk, azzal bizonyítékát adjuk az iránta érzett szeretetünknek is (1János 5:3). Ez ésszerű, hiszen ha szeretünk valakit, jogosan félünk attól, nehogy megbántsuk őt. Az izraeliták a pusztai lázadozásukkal megbántották Jehovát. Mi biztosan nem szeretnék semmi olyasmit tenni, ami ilyen fájdalmat okoz égi Atyánknak (Zsoltárok 78:40, 41). Ezenkívül, mivel „az őt félőkben gyönyörködik az Úr”, engedelmességünk és hűségünk megvidámítja a szívét (Zsoltárok 147:11; Példabeszédek 27:11). Az Isten iránt érzett szeretetünk arra indít minket, hogy tetszeni akarjunk neki, az istenfélelem pedig visszatart attól, hogy megbántsuk őt. Jól látszik, hogy nem ellentétes, hanem egymást kiegészítő tulajdonságokról van szó.

10. Hogyan mutatta ki Jézus, hogy örömet talál Jehova félelmében?

10 Jézus Krisztus életútja jól szemlélteti, hogy miként szerethetjük és félhetjük egyszerre Istent. Ézsaiás próféta ezt írta Jézusról: „Megnyugszik rajta Jehova szelleme, a bölcsesség és  az értelem szelleme, a tanács és a hatalmasság szelleme, az ismeretnek és Jehova félelmének szelleme; és örömét leli Jehova félelmében” (Ézsaiás 11:2, 3, NW). E prófécia szerint Isten szelleme arra indította Jézust, hogy félje égi Atyját. Azt is látjuk, hogy ez a félelem nemhogy terhes lett volna, hanem inkább a megelégedettség forrása volt. Jézus örömet talált Isten akarata cselekvésében, és abban, hogy égi Atyja kedvére tegyen, és így volt ez még a legpróbateljesebb körülmények között is. Azelőtt, hogy a kínoszlopon kivégezték, ezt mondta Jehovának: „ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te” (Máté 26:39). Mivel Jézus istenfélő volt, Jehova meghallgatta a könyörgéseit, megerősítette őt, majd kimentette a halálból (Héberek 5:7).

Megtanuljuk félni Jehovát

11—12. a) Miért kell tanulnunk az istenfélelmet? b) Hogyan tanít meg minket Jézus Jehova félelmére?

11 Azzal az ösztönös csodálattal ellentétben, mely a természetben rejlő erők és a természet szépsége láttán tölt el minket, az istenfélelem nem alakul ki automatikusan. Ezért terjeszti ki ránk prófétailag a meghívást a Nagyobb Dávid, Jézus Krisztus: „Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!” (Zsoltárok 34:12). Hogyan taníthat meg minket Jézus Jehova félelmére?

12 Úgy, hogy segít megismernünk égi Atyánk csodálatra méltó személyiségét (János 1:18). Mivel Jézus tökéletesen visszatükrözi Atyja személyiségét, a példája feltárja, hogyan gondolkodik Isten, és hogyan bánik másokkal (János 14:9, 10). Jézus áldozata ezenkívül lehetővé teszi, hogy közeledjünk Jehovához, bűneink bocsánatáért imádkozva. Isten irgalmának ez a kiemelkedő kifejeződése már önmagában is nyomós érv arra, hogy féljük őt. „Hiszen te nálad van a bocsánat, hogy féljenek téged” — jelentette ki a zsoltáríró (Zsoltárok 130:4).

13. Milyen lépéseket vázol a Példabeszédek könyve, melyek segíthetnek nekünk abban, hogy féljük Jehovát?

13 A Példabeszédek könyve vázolja azokat a lépéseket, melyek képessé tesznek minket az istenfélelem kifejlesztésére: „Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál, ha figyelmeztetvén a bölcseségre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled . . . : Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz” (Példabeszédek 2:1–5). Ahhoz tehát, hogy istenfélőkké váljunk, tanulmányoznunk kell Isten Szavát, buzgón törekednünk kell rá, hogy megértsük az útmutatásait, és gondosan figyelnünk kell a tanácsaira.

14. Hogyan szívlelhetjük meg mi is azt a tanácsot, melyet Izrael királyai kaptak?

14 Az ókori Izrael minden királya arra kapott utasítást, hogy másolja le a Törvényt, és ’olvassa azt életének minden idejében, hogy tanulja félni az Urat, az Istenét, hogy megtartsa e törvénynek minden igéjét’ (5Mózes 17:18, 19). Ha szeretnénk megtanulni félni Jehovát, nekünk is éppily fontos olvasni és tanulmányozni a Bibliát. Ha alkalmazzuk az életünkben a bibliai alapelveket, fokozatosan Istentől származó bölcsességre és ismeretre fogunk szert tenni. ’Megértjük az Úrnak félelmét’, mivel látjuk, milyen jó hatással van az  életünkre, és mert értékes számunkra az Istennel ápolt kapcsolatunk. Ezenkívül, ha mind a fiatalok, mind pedig az idősek rendszeresen egybegyűlnek hívőtársaikkal, isteni tanításra figyelhetnek, megtanulhatják félni Istent, valamint azt, hogy az ő útjain járjanak (5Mózes 31:12).

Mind boldog, aki féli Jehovát

15. Hogyan kapcsolódik az istenfélelem a Jehovának bemutatott imádatunkhoz?

15 Ahogy már eddig is megfigyelhettük, az istenfélelem egészséges érzés, melyet mindannyiunknak ápolnunk kell magunkban, hiszen Jehovának bemutatott imádatunk lényeges része. Arra indít minket, hogy feltétel nélkül bízzunk Istenben, az útjain járjunk, és ragaszkodjunk hozzá. Mint Jézus Krisztust, minket is arra késztethet az istenfélelem, hogy most és egy örökkévalóságon át teljesítsük a fogadalmunkat, melyet akkor tettünk, amikor átadtunk magunkat Istennek.

16. Miért buzdít minket Jehova arra, hogy féljük őt?

16 Az istenfélelem sohasem beteges, és soha sincs terhére az embernek. A Biblia arról biztosít minket, hogy „mind boldog az, a ki féli az Urat; a ki az ő útaiban jár!” (Zsoltárok 128:1). Jehova arra buzdít minket, hogy féljük őt, mivel tudja, hogy ez a tulajdonság megvéd minket. Istenünk szerető törődését figyelhetjük meg a Mózeshez intézett szavaiból: „Bárcsak ilyen szívet fejlesztenének ki [az izraeliták], hogy féljenek engem, és hogy megtartsák az összes parancsolatomat mindig, hogy jól menjen soruk nekik és fiaiknak időtlen időkig!” (5Mózes 5:29NW).

17. a) Hogyan válik javunkra az istenfélelem? b) Milyen oldalairól fogjuk megvizsgálni az istenfélelmet a következő cikkben?

17 Ha mi is istenfélő szívet fejlesztünk ki, jól lesz dolgunk. Miért mondhatjuk ezt? Először is, mert ez a tulajdonság tetszik Jehovának, és közel vonz minket hozzá. Dávid a saját tapasztalatából tudta, hogy Jehova „beteljesíti az őt félőknek kivánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket” (Zsoltárok 145:19). Azután pedig az istenfélelem javunkra válik azért is, mert hatással van arra, ahogyan a helytelenségre tekintünk (Példabeszédek 3:7). A következő cikkben azt fogjuk megvizsgálni, hogyan véd meg minket ez a félelem a szellemi veszélyektől, és áttekintjük majd néhány bibliai személy példáját, akik félték Istent, és elfordultak a gonosztól.

[Lábjegyzet]

^ 1. bek. Az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

Tudsz válaszolni ezekre a kérdésekre?

• Mit jelent az istenfélelem, és milyen hatással van ránk?

• Milyen kapcsolatban van egymással az istenfélelem és az, hogy Istennel járunk?

• Hogyan mutatja Jézus példája azt, hogy az istenfélelem és az Isten iránt érzett szeretet összefonódik?

• Hogyan fejleszthetünk ki olyan szívet, mely féli Jehovát?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 17. oldalon]

Az izraelita királyok azt a parancsot kapták, hogy másolják le maguknak a Törvényt, és naponta olvassák

[Kép a 18. oldalon]

Jehova félelme arra indít minket, hogy bízzunk benne, ahogy egy gyermek az édesapjában

[Kép forrásának jelzése a 15. oldalon]

Csillagok: Photo by Malin, © IAC/RGO 1991